Az utolsó pillanatban megfogalmazott orosz követelések azzal fenyegetnek, hogy meghiúsítják az Irán és a világhatalmak közötti, közel egy éve tartó, nyögvenyelősen haladó tárgyalásokat, amelyek célja a 2015-ös, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodás helyreállítása volt.
Közel egyévnyi fáradságos tárgyalás után Irán és a világhatalmak eljutottak oda, hogy megállapodjanak a 2015-ös, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodás helyreállításáról.
Az utolsó pillanatban azonban Oroszország, az alku egyik részese olyan kérésekkel állt elő, amelyek azzal fenyegetnek, hogy kisiklathatják a Teherán nukleáris tevékenységét a nemzetközi szankciók feloldásáért cserében korlátozó megállapodás felélesztésére irányuló erőfeszítéseket.
Moszkva garanciákat követelt Washingtontól arra, hogy az ukrajnai invázió miatt elrendelt nyugati szankciók nem befolyásolják a Teheránnal folytatott kereskedelmi és katonai együttműködését.
Az Egyesült Államok irrelevánsnak minősítette Oroszország új követeléseit. Franciaország, az eredeti megállapodás másik aláírója figyelmeztetett, hogy ezek a követelések szertefoszlathatják azokat a reményeket, hogy helyreállíthatják az atomalkut.
Moszkva lépései meglepetést és dühöt váltottak ki Teheránban. Az iráni külügyminiszter március 7-én Oroszország megnevezése nélkül kijelentette a törvényhozóknak, hogy Teherán nem hagyja, hogy „külföldi elemek” aláássák érdekeit.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország követelései megnehezíthetik és végül meghiúsíthatják az Irán és a világhatalmak közötti amúgy is feszült tárgyalásokat.
Ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, Irán folytathatja veszélyesnek tartott nukleáris tevékenységét. Ez azt is eredményezheti, hogy a nyugati országok tovább szigorítják a Teherán elleni szankciókat.
Megfigyelők szerint Irán és a világhatalmak kizárhatják Oroszországot a tárgyalásokból, bár nem világos, hogy Teherán hajlandó lenne-e kockáztatni szövetségesével, Moszkvával való kapcsolatát.
Irán és a világhatalmak 2021 áprilisa óta folytatnak tárgyalásokat Bécsben, amelyeken közvetve az Egyesült Államok is részt vesz. 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök kiléptette Washingtont a megállapodásból. Teherán válaszul fokozatosan túllépte a paktum által a nukleáris tevékenységére megszabott korlátokat. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy hajlandó újra csatlakozni a paktumhoz, ha Irán ismét teljesen betartja a rendelkezéseket.
„Hátba szúrták”
Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport Irán-projektjének igazgatója szerint azzal, hogy Moszkva belekeverte az ukrajnai háborút a bonyolult nukleáris tárgyalásokba, úgy tűnik, eltökélt szándéka, hogy megtorpedózza a tárgyalásokat, és Iránt is magával rántsa.
Az illetékes azt sugallta, hogy Oroszország a jelek szerint már nem érdekelt az iráni nukleáris tevékenységgel kapcsolatos, a nyugati aggodalmakat eloszlató atomalku felélesztésében, amely lehetővé tenné Teheránnak, hogy ismét árusítani kezdje a nemzetközi piacon az olajat, ami lefelé nyomhatná a globális olajárakat.
„Sem Irán visszatérése az olajpiacra, sem a Közel-Kelet nyugati biztonsági aggodalmának békés megoldása nem szolgálja a Kreml érdekeit” – mondta Vaez a Szabad Európának.
„A teheráni vezetés kezd ráébredni a valóságra, hogy gyakran azok szúrnak hátba, akikről azt hiszed, hogy fedeznek” – tette hozzá.
„Bedönteni a tárgyalásokat”
Elemzők szerint Oroszország követeléseinek mértéke fogja meghatározni, hogy komplikáltabbá válnak vagy teljesen meghiúsulnak-e a tárgyalások.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 5-én azt mondta, hogy Moszkva írásos garanciákat akar arra, hogy az USA által bevezetett szankciók „semmilyen módon nem fogják sérteni az Iránnal folytatott szabad, teljes körű kereskedelemhez és gazdasági és befektetési együttműködéshez, valamint katonai-technikai együttműködéshez való jogunkat”.
Oroszország új követelései az Ukrajnai elleni invázió miatt Moszkvára nehezedő növekvő nemzetközi nyomás és példátlan nyugati szankciók közepette hangzottak el.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter március 6-án elutasította Oroszország követeléseit, mondván, hogy az Oroszországgal szemben „életbe léptetett amerikai szankcióknak semmi közük az iráni atomalkuhoz”.
„Ha egyszerűen csak mentességről van szó, amely lehetővé teszik Oroszország számára, hogy segítsen Iránnak teljesíteni a megállapodásban foglalt nukleáris kötelezettségeit, az egy dolog” – mondta a Szabad Európának Eric Brewer, a Nukleáris Fenyegetések Kezdeményezés (Nuclear Threat Initiative, NTI), egy washingtoni székhelyű agytröszt vezető igazgatója.
„Lavrov megjegyzései azonban arra utalnak, hogy Oroszország valami sokkal nagyobb dologra törekszik. Nem látom, hogy az Egyesült Államok ilyen típusú szankciókönnyítést adna Oroszországnak, még akkor sem, ha ez veszélyezteti a nukleáris megállapodás felújítását” – tette hozzá.
Brewer szerint az Egyesült Államok és Oroszország a múltban képes volt együttműködni a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó közös érdekek terén, még akkor is, amikor nagy volt a feszültség. De szerinte lehetséges, hogy Oroszország legutóbbi követelései bedöntik a tárgyalásokat.
„Kritikus döntés”
Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi ügyek és közel-keleti tanulmányok professzora szerint Oroszország követelései nehéz döntés elé állítják Iránt: vagy kitart Oroszország mellett, és vállalja a tárgyalások meghiúsulásának diplomáciai és gazdasági költségeit, vagy szembeszáll Moszkvával, és veszélyezteti szövetségesével való kapcsolatát.
„Iránnak el kellene döntenie, hogy mennyire fontos egy megállapodás nemzeti érdekei szempontjából, és hogy hagyja-e, hogy Oroszország túszul ejtse azokat a tárgyalásokat, amelyekbe oly sokat fektetett és amelyekre gazdaság- és külpolitikáját építette – mondta Nasr, aki az Obama-kormányzat vezető tanácsadójaként dolgozott az RFE/RL-nek. – Ez kritikus döntés lesz Teherán számára.”
Videó: Az orosz főtárgyaló riporterek előtt megismétli Moszkva követelését és kifejezi haragját, amiért az álláspontot kiszivárogtatták a nemzetközi médiának
Nasr felvetette, hogy félre lehet állítani Oroszországot.
„Irán kezében van a nukleáris szempont, a szankciók pedig az USA és Európa kezében. Oroszország egyetlen lehetősége az, hogy megakadályozza az alkut” – mondta.
Brewer szerint az alku többi résztvevőjének meg kellene találnia a módját annak, hogy kiváltsa Oroszország alkun belül játszott technikai szerepét, beleértve a feleslegesen dúsított urán eltávolítását Iránból.
„Ha elég időt kapnánk, valószínűleg ki tudnánk találni olyan megoldásokat, amelyekkel más felek átvehetnék Oroszország helyét ezeken a technikai területeken” – mondja.
„De ez nem lesz könnyű, és szorít az idő. Gyakorlati szinten hihetetlenül nagy kihívást jelentene az alku újbóli végrehajtása, ha nincs összhang Oroszország, az Egyesült Államok és Európa között a nukleáris megállapodással kapcsolatban, és ha Oroszország aktívan megpróbálja eljátszani a szabotőr szerepét.”
