Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Oroszországban még mindig a szén a király, és a kormány még többet akar belőle


Légi felvételen a Razrez Inszkoj szénipari vállalat bányatelepe Gramotejno város közelében a Kemerovói régióban 2021. november 28-án
Légi felvételen a Razrez Inszkoj szénipari vállalat bányatelepe Gramotejno város közelében a Kemerovói régióban 2021. november 28-án

Oroszország az elkövetkező években minden korábbinál több szenet akar bányászni és exportálni. Ez rossz hatással van a környezetre és az Északi-sarkvidékre, ahol a klímaváltozás okozta olvadás megkönnyíti a kitermelést. Viszont jó hír a bányászoknak, akik jól fizető állásra számíthatnak – hacsak a laza biztonsági előírások miatt nem lesznek baleset elszenvedői. Egy november 25-i katasztrófa például 51 ember halálát okozta egy szibériai bányában.

A metán csendben halmozódott fel, először az akna mennyezetében, majd lefelé terjeszkedett, valószínűleg észrevétlenül, amíg egy véletlen szikra be nem gyújtotta és fel nem robbant. Több tucat ember – bányászok és mentők – haltak meg.

Nem, ez nem az a tragédia volt, amely november végén az oroszországi Kuzbassz híres szénmedencéjében lévő Lisztvjazsaja bányában történt.

Ez egy másik katasztrófa volt, amely tizenegy évvel ezelőtt esett meg a délkeletre fekvő Raszpadszkaja bányában, szintén a Kuzbasszban.

A két legtöbb halottat (most legkevesebb 51-et, akkor pedig 91-et) követelő oroszországi bányaszerencsétlenség között eltelt tizenegy év alatt jelentősen nőtt a szénbányászat az országban.

És még tovább fog nőni. Az orosz kormány az éves kitermelés növelését szorgalmazta, hogy 2035-re elérje a 485 millió tonnát. A Covid-pandémia előtti utolsó évben, 2019-ben 441 millió tonnát hoztak a felszínre, de a járvány alaposan lefékezte a világgazdaság legtöbb ágazatát.

A kormány optimista számításai szerint a következő időszakban a kitermelés akár a 668 millió tonnát is elérheti.

Bíróság előtt Szergej Makhrakov, a Lisztvjasznaja szénbánya igazgatója, akit azzal vádolnak, hogy megszegte a veszélyes üzemek munkavédelmi szabályait, ami két vagy több ember halálához vezetett. A Lisztvjasznaja szénbányában történt tragédiában 51 bányász vesztette életét. Kemerovo, 2021. november 27.
Bíróság előtt Szergej Makhrakov, a Lisztvjasznaja szénbánya igazgatója, akit azzal vádolnak, hogy megszegte a veszélyes üzemek munkavédelmi szabályait, ami két vagy több ember halálához vezetett. A Lisztvjasznaja szénbányában történt tragédiában 51 bányász vesztette életét. Kemerovo, 2021. november 27.

Egyre több új üzem van tervben az ország olvadó sarkvidéki régióiban, ami egyrészt több ipari tevékenységet jelent a sérülékeny környezetben, másrészt több elégethető szenet hoz a felszínre, ami extra üvegházhatásúgáz-emisszióhoz vezet, tovább növelve a globális felmelegedést.

„A biztonsági problémák a termelési költségek csökkenésének közvetlen következményei: az történik, hogy a nagyobb és még nagyobb profit érdekében figyelmen kívül hagyják az ipari normákat, biztonsági előírásokat. A bányabalesetek e normák megsértéséből következnek” – mondta Vaszilij Jablokov, a Greenpeace Oroszország éghajlat- és energiaprogramjának igazgatója.

„Ugyanakkor nem kétséges, hogy ez a gazdaság leghasznosabb, legjövedelmezőbb része a Kuzbasszban, így a szén semmiféle alternatívája nem is kerül szóba” – mondta a Szabad Európának.

A szénbányászat nem Oroszország legjövedelmezőbb ágazata, de átlagosan magasabb havi bért biztosít a legtöbb más iparághoz képest. Ez kétszeresen igaz az olyan nehéz helyzetben lévő helyeken, mint Jakutföld vagy Krasznojarszk.

Egy munkagép szénnel tölt fel egy dömpert a Krasznobrodszkij külszíni bányában 2012. július 24-én, amely az UMMC Ural Mining and Metallurgical Companyhoz tartozó Kuzbaszrazrezugol vállalat tulajdonában van
Egy munkagép szénnel tölt fel egy dömpert a Krasznobrodszkij külszíni bányában 2012. július 24-én, amely az UMMC Ural Mining and Metallurgical Companyhoz tartozó Kuzbaszrazrezugol vállalat tulajdonában van

A viszonylag elszegényedett régiókban, mint például a kemerovói Kuzbasszban, a bányászok átlagos fizetése havi nyolcvanezer rubel (körülbelül 1070 dollár) – ez magasabb, mint a régió átlagbére.

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2018-ban a Kuzbassz a teljes orosz széntermelés 58 százalékát adta. 2017-ben az összes szénkivitel 73 százaléka származott a régióból.

Megugrott a kitermelés, és úgy is marad

Az elmúlt tíz évben a széntermelés az állami statisztikák szerint akár harminc százalékkal is nőhetett. Jelenleg 179 föld alatti és külszíni szénbánya üzemel valamilyen formában. A föld alatti bányák közel felét az elmúlt két évtizedben nyitották meg. A legnagyobb széntermelők mind magántulajdonban vannak.

Ebben a két évtizedes időszakban az ország legsúlyosabb bányakatasztrófája egy másik kuzbászi bányában történt: 2007-ben 108 bányász halt meg az Uljanovszkaja bányában történt metánrobbanásban.

Az orosz szénbányászokat képviselő szakszervezetek üdvözlik a kitermelés fokozását, de nem bíznak abban, hogy ezzel együtt a biztonsági előírások is javulni fognak.

A Lisztvjazsaja-katasztrófa „ismét megmutatta, hogy az államnak nem sikerült olyan hatékony jogi és adminisztratív intézkedéseket hoznia, amelyek garantálnák a föld alatt dolgozó emberek biztonságát” – áll a Bányászok Független Szakszervezete november 29-i nyilatkozatában.

Bányászati kotrógép 2017. október 26-án a Krasznobrodszkij külszíni szénbányában, amelyet a Kuzbaszrazrezugol szénipari vállalat üzemeltet
Bányászati kotrógép 2017. október 26-án a Krasznobrodszkij külszíni szénbányában, amelyet a Kuzbaszrazrezugol szénipari vállalat üzemeltet

A szakszervezet elnöke, Alekszandr Szergejev nem válaszolt a Szabad Európa által küldött, kommentárt kérő e-mailekre. A Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlapnak adott nyilatkozatában azonban egy nappal a november 25-i robbanás után a bánya vezetőségét szidta.

„Ez gondatlanság – idézték a szavait. – Ez olyan emberek rendszerszintű problémája, akik bármire hajlandók a profitért.”

A bűnüldöző szervek őrizetbe vették a magáncég, az SDS-Coal tulajdonában lévő bánya igazgatóját és öt másik vezetőt.

A nyomozók állítólag azt is vizsgálják, hogy a helyi biztonsági felügyelő szervek ellenőrei hanyagok voltak-e, és nem tartatták be rendesen a bányabiztonsági előírásokat.

„Oroszországban az emberi élet és az egészség értéke minimális – mondta Anton Lementujev helyi környezetvédelmi aktivista a Szibériai Valóságnak, a Szabad Európa orosz szolgálata regionális hírportáljának. – A Kuzbasszban ez az érték a nulla felé tendál” – tette hozzá.

Vissza a kőkorszakba?

A kormány névlegesen támogatta a gazdaság és az ipar szénről való átállását – ezt sürgeti az IPCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is mint haladéktalan lépés annak elkerülésére, hogy tovább melegedjen a bolygó.

Az ENSZ múlt havi, glasgow-i COP26-konferenciáját megelőzően az orosz kormány jóváhagyta a hosszú távú éghajlatváltozási stratégiát, amely 2060-ra szén-dioxid-semlegességet céloz meg. Oroszország a világ negyedik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója Kína, az Egyesült Államok és India után.

„Természetesen országunk aktív és meghatározó szerepet vállal az éghajlat megőrzésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben” – mondta Vlagyimir Putyin elnök az ENSZ-konferencián elhangzott videobeszédében.

Eközben továbbra is prioritást élvez a széntermelés és a szén exportjához szükséges új vasutak építése Kelet-Szibériában.

Oroszország, amely a nemzetközi szénkereskedelem 16 százalékát adja, nem az egyetlen olyan ország, amelynek gazdasági és politikai érdekei a széniparához kötődnek. A Szovjetunió utolsó éveiben a kuzbászi bányászok jelentős politikai erővé váltak, sztrájkokat szerveztek és nyíltan szembeszálltak a Mihail Gorbacsov vezette szovjet kormánnyal.

„Mondjon le!” – ukrán tüntetők támogatják a bányászsztrájkot, és a szovjet kormány távozását követelik Donyeckben 1990. július 11-én
„Mondjon le!” – ukrán tüntetők támogatják a bányászsztrájkot, és a szovjet kormány távozását követelik Donyeckben 1990. július 11-én

Kína vitathatatlanul vezető szerepet tölt be mind a széntermelésben, mind a szénfogyasztásban, ami fontos mind az energiatermelése, mind acél- és fémipara számára.

Az Egyesült Államok, amely folyamatosan csökkenti a széntüzelésű erőművek számát, és a földgáz felé mozdult el, továbbra is növeli szénkivitelét, amelynek nagy része Kínába irányul.

A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség szerint Oroszország a világ harmadik legnagyobb szénexportőre Indonézia és Ausztrália mögött.

Oroszország 110 millió tonnás exportjából mintegy 48 millió tonna kerül európai országokba – ez a szám idén valószínűleg emelkedni fog, mivel a közműszolgáltatók igyekeznek a növekvő földgázárak miatt az olcsóbb szénre váltani.

A RIA Novosztyi állami hírügynökségnek adott októberi interjújában Szergej Mocsalnyikov, az orosz energiaügyi minisztérium munkatársa azt sugallta, hogy Európa erőfeszítései a megújuló energiaforrások – a szél-, a nap- és a vízenergia – használatára még kiforratlanok, és hogy a fogyasztók még évekig orosz szenet fognak vásárolni.

„Ha időszakosan a kőkorszakba akarunk zuhanni áram- és hőkimaradásokkal, akkor igen, kizárólag a megújuló forrásokra kell összpontosítanunk – mondta Mocsalnyikov. – Ha viszont előre akarunk lépni, akkor teljesen kiegyensúlyozott megközelítésre van szükségünk, amely az időjárási anomáliáktól és kataklizmáktól függetlenül biztosítja a fogyasztók számára az energiát.”

Az energiapolitika kérdései mellett ott vannak a kitermelést kísérő környezeti kockázatok is, amelyek a helyi lakosokat sújtják.

„A nyugati vásárlók felelősek ezért? Talán, de csak a tizedik helyen állnak” – mondta Lementujev környezetvédelmi aktivista.

„A fő felelősség azoké, akik a Kuzbasszban olyan körülményeket teremtettek, amelyek között a bányászok meghalnak a bányában, a bányák környékén élők pedig megfulladnak a szénportól, és különböző betegségek viszik el őket.”

Mike Eckel írása.
XS
SM
MD
LG