Brüsszelben üléseztek a katonai szövetség védelmi miniszterei, akik konkrét támogatásokat ajánlottak fel az ukrán hadseregnek, miközben a NATO is fokozza a készültséget. Ez azt jelenti, hogy világszerte háromszázezer katona áll a legmagasabb készültségben légi és tengeri egységekkel megtámogatva. A NATO hosszú távon képzeli el Ukrajna támogatását, ami a tagságot is magában foglalja a háború lezárását követően.
Úgy tűnik, a NATO teljes mértékben túllépett azon az időszakon, amikor Magyarország blokkolta az Ukrajnával fenntartott magasabb szintű kapcsolatokat. Az évek óta tartó, a magyar kisebbségek ukrajnai helyzetével magyarázott álláspontot a NATO főtitkára figyelmen kívül hagyta a külügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán, és összehívta a NATO–Ukrajna Bizottság ülését. Ugyanez történt most is, amikor a védelmi miniszterek találkoztak két napi tanácskozásukon Brüsszelben. A szövetség miniszterei ukrán kollégájukkal, Alekszij Reznyikovval tárgyaltak. Jens Stoltenberg főtitkár azt is elmondta, hogy még magasabb szintre kívánják emelni a kapcsolattartást. A júliusi vilniusi csúcstalálkozón rendezik meg ugyanis a NATO–Ukrajna Tanács első ülését, ahol „Ukrajna egyenlő lesz a NATO szövetségeseivel”, és ahol a tagállami állam- és kormányfők tárgyalópartnere Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lesz.
„Több évre szóló csomagon dolgozunk, jelentős finanszírozással”
A NATO-szövetségesek ismét megerősítették támogatásukat Ukrajna felé. Ami az új bejelentéseket illeti, Hollandia és Dánia vezeti azt a kezdeményezést, amelynek keretében még nyáron elkezdik az ukrán pilóták képzését F–16-os vadászgépeken. Az Egyesült Királyság az Egyesült Államokkal együtt több száz rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétát fog szállítani. A szövetségesek fokozott támogatást ígértek a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagja révén, amelynek eredménye eddig ötszázmillió eurós hozzájárulás és kötelezettségvállalás. Ezen túlmenően Stoltenberg szavai szerint „több évre szóló csomagon dolgozunk, jelentős finanszírozással”.
A főtitkár kijelentette, hogy az ukrán biztonsági és védelmi szektor újjáépítésének elősegítése érdekében Ukrajnát át kell alakítani a NATO-val való teljes interoperabilitás felé. Ez gyakorlati szempontból hozza közelebb Ukrajnát a NATO-hoz, és alkalmas helyzetet teremt arra, hogy a háború lezártát követően Oroszországot elriassza egy későbbi agressziótól, különösen ha az ukránok már a szövetség tagjai lesznek.
„Mindannyian egyetértünk abban, hogy Ukrajna az elmúlt évtizedben közelebb került a NATO-hoz – jelentette ki sajtótájékoztatóján Stoltenberg. – Egyetértünk abban, hogy a NATO ajtaja nyitva áll, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz. Ez a döntés a szövetségesek és Ukrajna feladata, Oroszországnak nincs vétójoga. Nem tudjuk, mikor ér véget a háború, de mire megtörténik, olyan keretet kell létrehoznunk, amely biztosítja Ukrajna jövőbeli biztonságát és hogy a történelem ne ismételje meg önmagát.”
A főtitkár elismeréssel beszélt az ukrán hadműveletekről, azt azonban elismerte, hogy nehéz terepen, beásott orosz csapatokkal kell szembenézniük, és ez heves harcokat eredményez. Stoltenberg a védelmi miniszteri találkozó első napján beszélt arról, hogy a nemrég megkezdett ukrán ellentámadás mutatja: Kijev képes visszafoglalni területeket, ami azt bizonyítja, hogy a szövetségesek katonai támogatása változást hoz a harctéren. „Ha azt akarjuk, hogy Ukrajna majd eredményesen vegyen részt a béketárgyalásokon, további területeket kell visszaszereznie, ahhoz pedig fegyverekre van szüksége” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Variációk egy témára: mi lehet a magyar NATO-vétó kiiktatása mögött?
„A NATO-szövetségesek készen állhatnak arra, hogy elhárítsanak néhány akadályt az Ukrajna tagságához vezető úton” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter. Ez azt jelenti, hogy a német kormány – hasonlóan például az amerikaihoz – nyitott lenne arra, hogy Kijevnek ne kelljen teljesítenie az úgynevezett tagsági cselekvési tervet. Ennek a tervnek az a célja, hogy a szövetség gyakorlati tanácsadással és célirányos segítségnyújtással támogassa a csatlakozni kívánó országokat a tagságra való felkészülésben és a fő követelmények teljesítésében. Mivel azonban jelenleg éppen ez történik élesben, azaz háborús körülmények között, Ukrajna már tavaly jelezte, hogy nincs szüksége cselekvési tervre, közvetlenül NATO-tagságra törekszik, hiszen nagyon sok NATO-gyakorlatot átültetett már a háború során.
A NATO-szövetségesek már 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.
A mostani ülésen Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar védelmi miniszter hangoztatta azt a senki által sem vitatott tézist, hogy amíg Ukrajna hadban áll, nem lehet a NATO tagja, egyúttal emlékeztette ukrán kollégáját, hogy az ukrán NATO-csatlakozás előfeltétele lesz a magyar nemzeti kisebbség jogainak tisztelete.
„Az Egyesült Államok büszke arra, hogy azon országok közé tartozik, amelyek katonai felszereléssel és képzéssel segítik az ukrán hadsereg győzelmét a harctéren – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, majd hozzátette: Washington folytatja támogatását Ukrajnának rakéták, rakétarendszerek, lőszer és harci repülőgépek biztosításával. – Szavatolni akarjuk, hogy Ukrajna a jövőben is képes legyen megvédeni állampolgárait, területét, ellen tudjon állni mindenfajta agressziónak, egy esetleges újabb orosz támadásnak is” – tette hozzá.
Több mint háromszázezer szövetséges katona magas készültségben
Jól jellemzi a jelenlegi geopolitikai helyzetet, hogy a NATO minden téren fokozza jelenlétét, több mint háromszázezer szövetséges katona lesz magas készültségben, jelentős légi és tengeri erőkkel megtámogatva. Úgy tűnik, hogy a védelmi kiadások emelésével összefüggésben fokozatosan nő a tagállamok elkötelezettsége.
A jelenlegi cél, hogy 2024-re minden tagállam érje el a GDP két százalékának megfelelő ráfordítást. Jens Stoltenberg ezt most úgy fogalmazta meg, hogy a vilniusi csúcstalálkozón a szövetségesek várhatóan ambiciózusabb célokat tűznek ki, ahol a két százalék nem a plafon, hanem a padló lesz.
Ülésezett a NATO Nukleáris Tervezési Csoportja is, hogy reagáljanak arra, hogy Irán és Észak-Korea folytatja nukleáris és rakétafejlesztési programját, Kína pedig „gyors és átláthatatlan” nukleáris terjeszkedését. „Ezek a kihívások nagy aggodalomra adnak okot a NATO számára. Továbbra is alkalmazzuk nukleáris elrettentésünket a változó biztonsági környezetben” – mondta ezzel kapcsolatban Stoltenberg főtitkár.
