Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Facebookon jelentette be, hogy a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi javaslatát az orvosok béremeléséről. A javaslat jelentősen emelné az orvosok alapbérét, valamint leszámolna a hálapénzzel.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt kedden egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.
A MOK még januárban adott ki egy javaslatot, a Kamara bértáblája szerint 687 ezer forint lenne egy rezidens orvos kezdő bruttó fizetése, egy kezdő szakorvosé 1 millió 154 ezer, 37 év munkaviszony után pedig valamivel több mint 2 millió forint lehet egy szakorvos bére. A MOK úgy érvelt a béremelési javaslat mellett, hogy az „elegendő lenne orvosaink itthon tartásához és a társadalom érdekét szolgáló egészségügyi reform megkezdéséhez”.
Az orvosok béremelése a koronavírus-járvány miatt került az idén rivaldafénybe, de már régóta téma, hogy a magyar közegészségügyben a bérek nem versenyképesek sem a nyugat-európai bérekkel, sem a hazai magán-egészségügyben kínált fizetésekkel szemben.
Három lépcsőben tervezik
A béremelést a hírek szerint három lépcsőben valósítják meg. Kincses Gyula, a MOK elnöke egy online sajtótájékoztatón azt mondta, hogy várhatóan január 1-től az orvosok megkapják a béremelés 65-70 százalékát, és 2022-2023 januárjáig érik el az alapbérek a kamara által javasolt mértéket.
Álmos Péter, a MOK egyik alelnöke azt mondta, hogy a bértábla kidolgozásakor az osztrák bértáblát vették alapul, az abban szereplő mértékek 55 százalékát javasolják.
„A döntés nyomán egy rezidens a jövőben havi 700-800 ezer forint alapbérre számíthat, amely az orvosi karrier során elérheti a 2,4 millió forintot, így megállítható az orvosok elvándorlása” – mondta Kincses Gyula, a MOK elnöke egy online sajtótájékoztatón.
Fontos megjegyezni, hogy ez csak az alapbérekre vonatkozik, eddig az orvosok bére jórészt a különböző pótlékokból és túlórákból állt össze. A béremeléssel viszont az indoklás szerint nem kell majd 2-3 helyen túlórázni az orvosoknak – főleg a fiatal rezidenseknek –, hanem egy állásban is megkereshetik ugyanazt a pénzt.
Utolsó pillanatig tartott a vita
A MOK-ot is meglepte a törvénytervezet végleges szövege, amely számos ponton eltért az eredeti javaslatuktól. Dr. Kincses Gyula a MOK elnöke levelet írt Kásler Miklósnak, amelyben több ponton kifogásolta a végleges tervezetet. A MOK nehezményezte, hogy:
- a törvény nem terjed ki azokra, akik vállalkozóként dolgoznak (a háziorvosok jellemzően),
- nem egyértelműek a másodállás vállalásának feltételei,
- a törvény egyik pontja lehetőséget ad a kormánynak, hogy indoklásnak nélkül változtassanak a szabályokon,
- a bértáblától 20 százalékkal el lehet térni lefelé is,
- a minősítési rendszer szubjektív,
- nem jelenik meg a tudományos fokozat vagy a tudományos karrier megfelelően a bérezésben.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely hétfő este azt nyilatkozta, hogy a kormány javaslatára a Magyar Orvosi Kamara összes, törvényi szinten kezelendő módosító javaslatát elfogadta a parlament törvényalkotási bizottsága. A törvény úgy módosult, hogy a bértáblától csak fölfelé lehet 20 százalékkal eltérni.
Egy másik újdonság a törvényjavaslatban, hogy az orvosokat kétszer egy évre másik kórházba vagy akár másik városba vezényelhetnék a katonákhoz és a rendőrökhöz hasonlóan.
Jelentős a béremelés, de a pénz nem minden
Dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának egyetemi docense kérdésünkre elmondta, hogy a bejelentett béremelés számottevő, és elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek olyanok, akiket maradásra vagy akár visszatérésre bírhat majd. A szakember szerint azonban fontos megjegyezni, hogy önmagában a bértábla még nem minden. Fontos, hogy az orvosok azt lássák, hogy a mostani emelés hosszabb távon megőrzi az értékét.
Ráadásul a pénzügyeken túl is vannak olyan tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy orvos az országban, ezen belül is a közfinanszírozott egészségügyi rendszerben marad-e. Dr. Dózsa Csaba szerint például ilyen a stabilitás vagy a munkakörülmények.
A szakember megemlíti az egészségügyi szakdolgozók kérdését, akikből szerinte hiány van az országban. Magyarországon sok olyan feladatot is orvosok végeznek, amelyeket képzett, de nem orvosi végzettségű diplomás ápolók, szakápolók is el tudnának látni, és ez is jelentősen növeli a hazai orvosok leterheltségét.
Munkakörülmények, terhelés
Az orvosok tömeges elvándorlásának csak egyik oka az alacsony fizetés, mondja egy fiatal stockholmi magyar sürgősségi gyermekorvos-rezidens. A munkakörülmények, a terhelés, az orvosokra jutó nagy mennyiségű adminisztratív munka és az általuk riasztónak tartott hálapénz ugyanolyan fontos oka a kezdő orvosok elvándorlásának, mint a bér.
Interjúalanyunk szerint a svédországi élethez szükséges jövedelem magyarországi megfelelőjét nagyjából már most is megkereshetné otthon:
“Azt a pénzt, amit meg fog kapni a béremelés után egy rezidens vagy kezdő szakorvos, sok helyen már most is kigazdálkodják a kórházak: van, ahol – persze ügyeletekkel – nettó egymilliót is kap egy kezdő kórházi gyerekgyógyász szakorvos.”
Ez persze nincs minden szakterületen így. A sebészet területén megszokottabb a hálapénz adása, így az ő fizetésük alacsonyabb, mert a munkáltatójuk arra számít, hogy azt kiegészítik a paraszolvenciából. “A hálapénz kifehérítésére viszont egy jó eszköz, nulladik lépés lehet ez a béremelés” – mondta az általunk megkérdezett, külföldön dolgozó magyar orvos.
A 2019-es statisztikák szerint az elmúlt tíz évben némileg csökkent azoknak az általános orvosoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz szükséges papírokat igényeltek, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete szerint ebben az is benne van, hogy mint mondják, „elfogytak” az orvosok, akik külföldre akartak menni.
Úgy tűnik, az idén a járványból fakadó extra terhelés miatt is sokan kiestek a magyar közegészségügyből. A MOK úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy 300, negyven év alatti orvos szüntette meg aktív kamarai tagságát az elmúlt évben, ők jellemzően külföldre mentek vagy már nem orvosként dolgoznak. "Ez arányaiban olyan, mintha egy egész egyetemi évfolyam eltűnt volna” - fogalmazott.
A hálapénz vége?
A másik fontos változás a paraszolvencia, azaz a hálapénz büntetése. A törvénytervezet szerint a Btk. alapján büntethető lesz az is, aki hálapénzt ad, és az is, aki elfogadja azt. A MOK úgy gondolja, hogy a béremelés és a szankciók együttesen radikálisan visszaszoríthatják a hálapénzt. A betegek ezentúl is kifejezhetik a hálájukat az orvosok felé, de csak olyan apróbb figyelmességekkel, mint egy doboz édesség vagy egy virág, viszont a pénz és a drága ajándékok tiltva lesznek.
Dr. Dózsa Csabát megkérdeztük arról is, hogy egyetért-e azzal, hogy a büntetés lehetősége és a béremelés együtt véget vetnek-e a hálapénznek. Az egyetemi docens szerint jó úton indulhat el a magyar egészségügy a hálapénz felszámolása felé a most elfogadásra javasolt szigorításokkal, valamint úgy gondolja, hogy a társadalom is ebbe az irányba változik, a fiatalabb generáció már nem feltétlenül érzi úgy, hogy zsebbe kéne fizetniük az ellátásért, inkább a legális minőségi szolgáltatást részesítik előnyben.
A szakértő szerint az is fontos, hogy legális keretek között tudjon a közfinanszírozott ellátásokban részesülni az, aki akar, és hogy világosak legyenek a határok a magán- és a közellátás között.
Az ápolók bére
Továbbra is probléma viszont többek szerint az, hogy az ápolók bére még mindig nagyon alacsony, pedig irántuk is nagy a kereslet Nyugat-Európában. Az ő fizetésük egy 2019-es stratégia értelmében négy lépcsőfokban, összesen 72 százalékkal emelkedik, ennek a harmadik, 20 százalékos szakasza idén novemberben lép érvénybe, amit 2022. január 1-én egy 30 százalékos emelés követ.
A Független Egészségügyi Szakszervezet közleményében üdvözölte az orvosok béremelését, és azt kérte, hogy a szakdolgozók és a többi közfinanszírozott egészségügyi dolgozó részére 2021 elején az orvosok béremelésével arányos emelésre kerüljön sor. A szakszervezet szerint a szakdolgozók hiánya már feszítőbb, mint az orvosoké, pedig szerintük „ha az egy betegre jutó ápoló létszám kisebb, mint 2,5, azzal arányosan nő a halálozások száma”.
„Kérjük ezért, a 2022-re tervezett szakdolgozói béremelés 2021-re való előre hozását, és a béremelések százalékos mértékének a megemelését, hasonló nagyságúra, mint amit az orvosok megérdemelt módon elértek” – írja a Független Egészségügyi Szakszervezet.
Hasonló véleményen van a Magyar Orvosok Szakszervezete is, akik szintén méltatják az orvosok béremelését, de hozzáteszik, hogy „a gyógyítás csapatmunka, ezért támogatjuk, hogy mihamarabb valódi béremelést kapjanak az egészségügyi- és egészségügyben dolgozók is, valamint a szociális szféra dolgozói is”.
