Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke reméli, hogy minél előbb elfogadhatják a magyar helyreállítási tervet, amelyről a számottevő előrehaladás mellett még mindig folynak az egyeztetések. Valdis Dombrovskis a több európai lapnak adott interjúban rosszallóan említette azt, hogy az energiaárakat ellensúlyozó tagállami intézkedések hetven százaléka nem célzott támogatás.
Miközben a Szabad Európa kérdésére válaszolva számottevő előrelépésről beszélt, továbbra is óvatosan nyilatkozott a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról az Európai Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke. „Jelentős előrehaladást értünk el, de még folytatjuk a tárgyalásokat. Remélem, hogy minél gyorsabban meglehet a jóváhagyás” – közölte Valdis Dombrovskis, hozzátéve, hogy a dokumentumnak összhangban kell állnia a helyreállítási eszközre vonatkozó rendelettel.
Lehet, hogy csúszik egy hetet a döntés
A lett nemzetiségű bizottsági alelnök annak ellenére nem vállalkozott a tárgyalások lezárásának megbecsülésére, hogy Brüsszelben nyílt titoknak számít, hogy a terven már az utolsó simításokat végzik. Úgy tudjuk, hogy az előzetes tervektől eltérően november 22. helyett valószínűleg csak egy héttel később tűzik napirendre a döntést a magyar helyreállítási tervről.
A testület addigra már képben lesz a jogállami feltételrendszer keretében tett magyar vállalások teljesítésével kapcsolatban, és várakozások szerint egy füst alatt hozza majd meg a döntését a helyreállítási tervről is. Mint arra illetékesek rámutattak, a dosszié akkor is a december 6-án ülésező pénzügyminiszteri tanács elé kerülhet, ha november 22-én még nem születik meg a döntés, legfeljebb néhány nappal később.
Valdis Dombrovskis lapunk érdeklődésére a múlt héten előterjesztett 18 milliárd eurós új ukrán makrofinanszírozási támogatás kivitelezésére javasolt közös hitelfelvétel magyar elutasítására is kitért. Hangsúlyozta, hogy a bizottság a tagállamokkal együtt jelenleg azon fáradozik, hogy megértse a magyar ellenállás okát.
Célt tévesztett energiatámogatások
A bizottsági ügyvezető alelnök rámutatott, hogy a testület értékelése szerint a javasolt megközelítéssel ellentétben a tagállamok által az energiaválság hatásainak ellensúlyozására bevezetett fiskális intézkedések hetven százalékban nem voltak célzottak. Durván kétharmadrészt olyan árintézkedésekről (például az áfakulcsok csökkentéséről) van szó, amelyek torzíthatják az árjelzéseket és csökkenthetik az ösztönzést az energiafogyasztás visszafogására és az energiahatékonyság javítására.
A testület becslései szerint az EU egésze 2022-ben a GDP 1,2 százalékát, mintegy kétszázmilliárd eurót fordított a magas energiaárak hatásainak mérséklésére. Ha 2023-ban is helyben maradnak a támogatások, úgy a költségek jövőre már elérhetik a GDP két százalékát. A nem célzott intézkedések olyan széles körű intézkedések, amelyeket a lakosság többségére alkalmaznak, anélkül hogy a jövedelmi helyzet vagy a speciális szükségletek alapján differenciálnának.
Mint a politikus elmondta, Brüsszel inkább egy vegyes megoldásra ösztönözné a kormányokat. A háztartások rezsiköltségének egy részét például célszerű lehet támogatni, de a másik hányadát a piaci árak határoznák meg. Ezzel érvelése szerint ellenőrzés alatt lehet tartani a beavatkozások költségeit és az árakat is.
Dombrovskis úgy vélekedett, hogy az energiaáraknak közvetlen hatással kell lenniük az EU kereskedelmi politikájára is, mégpedig úgy, hogy egyrészt csökkenteni kell a szállítóktól való egyoldalú függőséget, másrészt diverzifikálni kellene a kulcsfontosságú nyersanyagok uniós importját. „Úgy érezzük, hogy a tagállamok körében nagyobb a készség a kereskedelmi megállapodások gyorsabb megkötésére” – húzta alá, emlékeztetve a 15 uniós tagállam Európai Bizottságnak írt levelére, amelyben a kétoldalú megállapodások gyorsabb tető alá hozását sürgették. Arra is emlékeztetett, hogy az EU egy sor országgal (Új-Zéland, Chile, Mexikó, Ausztrália) a kereskedelmi tárgyalások lezárásának, illetve aláírásának a küszöbén áll.
Kereskedelmi vita az Egyesült Államokkal
A bizottsági vezető a beszélgetésben az USA által nemrég elfogadott inflációcsökkentési törvényre is kitért, ami nagy felhördülést váltott ki a tengeren innen. Mint rámutatott, a törvénnyel nem az a baj, hogy az amerikai kormányzat nagyvonalú állami támogatást nyújt a villanyautók gyártóinak, hanem az, hogy súlyosan diszkriminálja az amerikai piacon jelen lévő európai autógyártókat. „A félreértések elkerülése végett számos uniós tagállam is nyújt szubvenciókat elektromos autók gyártásához, de nem diszkriminatív módon” – szögezte le Valdis Dombrovskis, hozzátéve, hogy szeptemberben Németországban az USA-ban gyártott Tesla villanyautókból értékesítették a legtöbbet.
A bizottsági ügyvezető alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az európaiak által sérelmezett amerikai szabályozás nem korlátozódik az elektromos járművekre, hanem más területekre, így a megújuló energiákra is. Az EU fel fogja vetni a témát a közös EU–amerikai technológiai tanács következő ülésén abban a reményben, hogy megoldást találnak a problémára. Brüsszel egyik érve – mondta a kereskedelmi tárcáért is felelős bizottsági tag –, hogy ha valaki zöldíteni akarja a gazdaságát, akkor a nagyobb verseny alacsonyabb árakat eredményez, és elősegítheti a legjobb rendelkezésre álló technológiák térnyerését.
„Stratégiai partnerek vagyunk, együtt kell működnünk” – jegyezte meg Valdis Dombrovskis, aki nem érti, hogy Kanada és Mexikó például miért mentesült az új szabályozás alól.
