Egy pakisztáni bíróság kedden tíz év börtönbüntetésre ítélte Imrán Hán volt miniszterelnököt és pártja egyik vezetőjét, miután bűnösnek találta őket hivatali titkok megsértésében.
Az ítélet újabb csapást mért Hánra, az egykori krikettsztárból lett iszlamista politikusra, akit 2022 áprilisában bizalmi szavazás során menesztett a parlament, és jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti egy korrupciós ügy miatt.
Zulfikar Bukari, Hán Tehrik-e-Inszaf (Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért) pártjának szóvivője szerint a bíróság Ravalpindi helyőrségi város börtönében hirdette ki az ítéletet. A hatóságok közölték, hogy Hánnak és helyettesének, Sah Mahmúd Koresinek, aki szintén tíz év börtönt kapott, jogában áll fellebbezni az úgynevezett rejtjelügyben hozott keddi ítélet ellen.
Az ítéletet a február 8-i pakisztáni parlamenti választások előtt hirdették ki – a voksoláson Hán nem indulhat, miután a korábbi büntetőperben börtönbüntetése mellett öt évre eltiltották a politikai szerepvállalástól is.
Bár Hán nem vesz részt a februári választásokon, továbbra is erős politikai erőnek számít alulról építkező támogatói bázisa és intézményellenes retorikája miatt. Azt mondja: az ellene indított jogi perek valójában egy összeesküvés részei, azzal a céllal, hogy a választások előtt félreállítsák.
Ehhez kapcsolódóan: Pakisztánban felfüggesztették a volt miniszterelnök korrupciós ítéletét
Pakisztánban erőszakos tüntetések folynak Hán 2023. májusi letartóztatása óta. A hatóságok sorra csapnak le híveire és pártjára.
Pakisztán független emberi jogi bizottsága szerint kicsi az esély a szabad és tisztességes parlamenti választásra a következő hónapban a „szavazást megelőző csalások” miatt. A bizottságot aggasztja, hogy a hatóságok elutasították Hán és pártja vezető tisztségviselőinek jelöltségét.
A rejtjelügy egyike a Hán ellen folyamatban lévő több mint 150 ügynek. A többi vád a bíróság megsértésétől a terrorizmusig és az erőszakra való felbujtásig terjed.
A hivatali titkok megsértése miatt indított ügyben Hán állítólag egy bizalmas dokumentumot – egy titkosított táviratot – lobogtatott egy tüntetésen, miután megdöntötték a hatalmát. A rejtjel néven emlegetett dokumentumot sem a kormány, sem Hán ügyvédei nem hozták nyilvánosságra, de nyilvánvalóan diplomáciai üzenetváltás volt Pakisztán washingtoni nagykövete és az iszlámábádi külügyminisztérium között.
A beszédben Hán azt állította: a dokumentum bizonyítja, hogy megfenyegették, és leváltása egy amerikai összeesküvés eredménye, amelyet állítólag a hadsereg és a kormány hajtott végre Pakisztánban. Washingtoni és pakisztáni tisztviselők tagadják az állítást.
A keddi ítélet hetekkel azután született, hogy Hánt és Koresit vád alá helyezték az ügyben.
A per során Hán pártja és támogatói attól tartottak, hogy a volt kormányfőt hazaárulásért halálra ítélhetik. Hán kitartott ártatlansága mellett, és azt mondta, hogy nem fedte fel a távirat pontos tartalmát. Koresit azzal vádolták, hogy politikai előnyszerzés céljából manipulálta a diplomáciai távirat tartalmát.
Szájed Muhammad Ali politikai elemző szerint a legújabb ítélet nem volt váratlan. Ők ketten „valóban kárt tettek Pakisztán diplomáciai kapcsolataiban az Egyesült Államokkal, és megszégyenítették Aszad Madzsíd akkori washingtoni nagykövetet is” – mondta.
