Anne Hidalgo, Párizs polgármestere azt mondta, nem szabad orosz delegációt beengedni a jövő évi párizsi olimpiára, ha Moszkva folytatja a háborút Ukrajna ellen.
Hidalgo korábban arról beszélt, hogy az orosz versenyzők semleges zászló alatt részt vehetnek a játékokon, de kedden visszakozott a France Infónak adott interjúban.
Elismerve, hogy a végső döntés a Nemzetközi Olimpiai Bizottságé, Hidalgo kijelentette: szeretné, ha az orosz sportolókat eltiltanák, „amíg ez a háború, ez az orosz agresszió tart Ukrajna ellen”.
„Nem lehet úgy parádézni, mintha mi sem történt volna, küldöttséget fogadni Párizsban, miközben a bombák továbbra is záporoznak Ukrajnára.”
Hidalgo megjegyzései azután hangzottak el, hogy Ukrajna sportminisztere múlt héten megismételte fenyegetését a játékok bojkottjáról, ha Oroszországnak és Belarusznak megengedik, hogy versenyezzenek, és közölte: Kijev lobbizni fog azért, hogy mások is csatlakozzanak ehhez.
Hidalgo kijelentette, hogy illetlennek tartaná, ha orosz sportolók ilyen feltételek mellett versenyeznének a francia fővárosban, de nyitva hagyta az ajtót azelőtt, hogy a Vlagyimir Putyin elnök lépéseit nem támogató orosz disszidensek menekültzászló alatt vonulhassanak fel Párizsban.
Oroszország óvatosan üdvözölte a NOB döntését, hogy nyitva hagy egy ösvényt az olimpiára, de követeli, hogy vessék el azt a feltételt, amely kizárná azokat a sportolókat, akikről úgy gondolják, hogy „aktívan támogatják az ukrajnai háborút”.
Az Orosz Olimpiai Bizottság vezetője, Sztanyiszlav Pozdnyakov, aki az ukrán Gutzeit csapattársa volt az 1992-es olimpián, diszkriminatívnak nevezte ezt a szempontot. A NOB, amely korábban biztonsági okokból javasolta Oroszország és Belarusz kizárását a világsportból, most azzal érvel, hogy nem diszkriminálhatja a versenyzőket pusztán állampolgárság alapján.
Az Associated Press kérdésére a bojkottfenyegetésekről és a NOB tervéről a Párizs 2024 szervezőbizottságának vezetője, Tony Estanguet azt mondta, nem kommentál politikai döntéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelország negyven ország tiltakozására számít az oroszok részvétele ellen az olimpián
Skandináv sportszervezetek az orosz sportolók kitiltását kérik a NOB-tól
Ugyancsak kedden az északi térség öt olimpiai bizottsága sürgette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy az ukrajnai háború miatt tiltsa el az orosz és belarusz sportolókat és tisztségviselőket a nemzetközi sportban való részvételtől.
A svéd, dán, finn, izlandi és norvég testületek közölték, hogy „ismét ki akarták fejezni rendíthetetlen támogatásukat az ukrán nép és a békekövetelések mellett”.
Egyelőre egyetlen ország sem jelentette be, hogy bojkottálja a 2024-es nyári játékokat. Ukrajna azonban elnyerte Lengyelország és a balti országok támogatását, akik visszautasították a NOB tervét, hogy Oroszország és a szövetséges Belarusz delegációi semleges sportolóként versenyezzenek Párizsban, zászló és himnusz nélkül.
A három balti miniszterelnök múlt héten az eltiltásukat kérte, és azt mondta, hogy az olimpia bojkottja élő lehetőség. A Lett Olimpiai Bizottság a párizsi játékok bojkottálásával fenyegetőzött, ha beengedik az orosz sportolókat.
Ha a NOB javaslata hatályba lép, a párizsi lenne sorozatban a negyedik olyan olimpia, ahol az orosz sportolók nemzeti zászló vagy himnusz nélkül indulnak. A 2018-as és 2022-es téli olimpián és a 2021-es nyári olimpián az orosz csapatokat az államilag támogatott dopping miatt büntették.
Utoljára 1988-ban bojkottált több ország olimpiát, akkor Észak-Korea és mások tagadták meg a részvételt a dél-koreai nyári játékokon.
