Miközben Ukrajna az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére készül, alapvető vitát folytat a szólásszabadságról, az EU egyik legfontosabb értékéről: a háború még mindig indokolja a korlátozásokat parlamentből tudósító akkreditált újságírókkal szemben?
A kormánypárti képviselők szerint igen, biztonsági kockázatokra hivatkoznak. Néhány ellenzéki politikus szerint azonban az intézkedés a törvényhozás ellenőrzésének korlátozására szolgál.
Több mint másfél évvel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Zelenszkij ukrán elnök hadiállapotot hirdetett, a Kijevre mért rakétacsapások egyre ritkábbak. A november 11-i támadás előtt két hónapig nem volt bombázás.
Bár a képviselők és munkatársaik rendszeresen járnak a parlamentbe, továbbra is túl veszélyesnek tartják az akkreditált újságírók belépésének visszaállítását.
2022 szeptembere óta csak egy televízió, az állami Rada TV, az ukrán parlamenti tudósításokkal megbízott csatorna közvetítheti a plenáris üléseket, biztonsági okokból többórás késleltetéssel. Más akkreditált újságírók nem léphetnek be a parlamentbe.
Zelenszkij 2022. február 24-i, a hadiállapotot kihirdető rendelete – amelyet nemrég meghosszabbítottak 2024. február 14-ig – biztonsági okokra hivatkozva rendelte el a korlátozást.
Csaknem két évvel később azonban az ukrán parlament honlapja nem ad magyarázatot a sajtó belépésének korlátozására. Egy gyakran feltett kérdéseket (FAQ) tartalmazó összefoglaló a 2021-ben, a Covid-járvány idején bevezetett korlátozásokkal foglalkozik, noha július 1-jén megszűnt az ukrajnai rendkívüli állapot a világjárvány miatt.
A sajtót érintő korlátozások indokairól kérdezték Ruszlan Sztefancsukot, a parlament elnökét, a kormányzó Nép Szolgája párt képviselőjét, aki azt mondta a Schemesnek, a Szabad Európa ukrán szolgálata oknyomozó részlegének, hogy tisztázni kell az ügyet, mivel akkor fogadták el, amikor először lépett életbe a szükségállapot.
A parlament mint döntéshozó központ nagyon aktívan együttműködik az ukrán különleges szolgálatokkal, amelyek folyamatosan küldik a kockázatokról, veszélyekről szóló elemzéseiket – tette hozzá Sztefancsuk.
„Amint ez a kockázat megszűnik, és értesítést kapok arról, hogy már nincs veszély, visszaállítunk mindent, ahogy a parlamentben mindig is volt” – hangsúlyozta.
A parlamenti adminisztráció bürokratikus apparátusa sem adott konkrét választ. Egy hónappal azután, hogy a Schemes elküldte kérdéseit, az egyik munkatárs azt válaszolta, hogy először „át kell tekinteniük a körülményt” a korlátozásokkal kapcsolatban, majd „elemezniük kell”. Sztefancsuk később azt ígérte, hogy választ fognak adni a megkeresésre.
Cikkünk megjelenéséig azonban sem Sztefancsuk, sem a parlamenti adminisztráció nem adott érdemi választ.
Olekszandr Kornijenko, a Verhovna Rada, az ukrán parlament alelnöke, a Nép Szolgája párt korábbi vezetője szeptemberben egy konferencián azt mondta, hogy „könnyebb lenne engedélyezni az újságírók visszatérését, ha a parlament máshol, a kormányzati negyeden kívül lenne”.
Nincsenek egyértelmű érvek
Októberben azonban egy biztonsági őr sem állította meg a Schemes újságíróját, Makszim Szavcsukot, amikor besétált a lezárt kormányzati negyedbe, hogy interjút készítsen a parlament közelében.
A parlament biztonságáért felelős Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik volt vezetője azt mondta: nem érti azokat a biztonsági érveket, amelyekkel az akkreditált újságírók kizárását indokolják.
„Nem hallunk egyértelmű érveket a biztonsági kockázatokkal kapcsolatban, pedig én olyan biztonsági szakember vagyok, mint nem sokan” – mondta Valentyin Naljvajcsenko ellenzéki képviselő, aki 2006 és 2010 között, Viktor Juscsenko akkori elnök alatt vezette az SZBU-t, és 2014–15-ben, amikor a tüntetésekkel megbuktatták a Moszkva-barát Viktor Janukovics elnököt.
„Egy orosz légicsapás esetén az újságírók ugyanolyan biztonsági körülmények között lennének, mint én vagy bármely más képviselő” – mondta. Akár ugyanabba a légvédelmi óvóhelybe is bemehetnek – tette hozzá.
Naljvajcsenko szerint – aki tagja a parlament európai integrációs bizottságának – a média kizárása a parlamentből hatással lehet Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásaira, mivel „a tömegtájékoztatáshoz és az információhoz való hozzáférés, a szólásszabadság az EU-tagság egyik legfontosabb feltétele”.
Az Európai Bizottság november 8-i jelentésében a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával, és elismerte, hogy a hadiállapot „a szabadságjogok bizonyos mértékű korlátozásához vezetett”. Hozzátette azonban, hogy „eddig nagyrészt arányban voltak az aktuális szükségletekkel, és körültekintően alkalmazták”. A jelentés nem bírálta a sajtó bejutásának korlátozását a parlamentbe.
A vitatott ukrán parlamenti korlátozás mellett az is aggályokat kelt – többek között Brüsszelben –, hogy az ukrán televíziós csatornák nem elég sokszínűek. A Zelenszkij-adminisztráció még nem reagált ezekre a kritikákra.
„Pontosan mit szeretne látni?”
A Rada TV nem élőben közvetíti a parlament plenáris üléseit. Biztonsági okokból az állami csatorna többórás késleltetéssel teszi közzé a felvételeket a YouTube-on.
A Rada TV egyéb közvetítései gyakran inkább az elnöki adminisztráció tisztviselőire, mint a parlament munkájára összpontosítanak. A Parlamenti nap nevű rövid híradó naponta frissül, de ezek hossza mintegy tíz perc.
Mihajlo Bondar ellenzéki képviselő, az Európai Szolidaritás frakciójának tagja arra panaszkodott, hogy a Rada TV gyakran csak éjszaka közvetíti a parlament üléseit, „amikor az emberek már alszanak, így nem látják, mi történik a parlamentben”.
Makszim Buzsanszkij, a Nép Szolgája képviselője, a parlament rendészeti bizottságának tagja megvédte a belépés korlátozását. Szerinte lehetővé teszi, hogy a törvényhozás „megfelelően tudjon dolgozni az országért”.
„Ha populista jelszavakat, populista versengést akarunk látni a képviselőktől, akkor talán tényleg ki kell nyitni az ajtókat” – mondta Buzsanszkij.
„Ön személy szerint pontosan mit szeretne látni, ami most nem talál?” – kérdezte a Schemes riporterétől.
A Buzsanszkij vezette rendészeti bizottság 2022 februárja óta nem tette közzé az elvileg nyílt ülések jegyzőkönyveit.
Elégséges ellenőrzés?
Néhány képviselő saját maga ad élő közvetítést a parlamentből a mobiltelefonjával.
Október 6-án Sztefancsuk figyelmeztette Olekszij Honcsarenkót, az Európai Szolidaritás képviselőjét, amiért „élőben közvetített a TikTokon” egy állványra szerelt telefonnal.
Az ilyen cselekedetek „államunk törvényhozó testületét és az itt dolgozó embereket veszélyeztetik” – mondta Sztefancsuk a házelnöki székből.
Honcsarenko azzal vágott vissza, hogy elzárták a parlamentet „az emberek elől, hogy ne tudjanak semmit arról, ami itt történik”.
Volodimir Vjatrovics, az Európai Szolidaritás képviselője, az SZBU archívumának volt vezetője is bírálja a sajtó korlátozását. Azt mondta a Schemesnek, hogy a parlamenti ülések élő közvetítésének hiánya „belülről korrumpálja a parlamentet”, mivel elválasztja a képviselőket a nyilvánosságtól.
Jaroszlav Zeleznyak, a Hang ellenzéki párt képviselője azzal érvelt, hogy a mostani tudósítások és a képviselők saját közösségi oldalain közölt megjelenések miatt nincs szükség rendkívüli biztonsági korlátozásokra.
„Attól félünk, hogy valamelyik orosz rájön, hogy összeülünk?” – gúnyolódott. Bár a Moszkva-barát Életért pártot betiltották, képviselői „még mindig a parlamentben vannak” – jegyezte meg.
A kormánypárti képviselők óvatosan reagálnak, amikor a korlátozásokról kérdezik őket.
Sztefancsuk csak annyit mondott, hogy álláspontja az alkotmányon és a parlament házszabályán alapul.
Szerhij Svec, az 1+1 televíziós csatorna volt újságírója nem kommentálta a korlátozásokat. Ez az az adó, amely Zelenszkij A nép szolgája című sorozatát sugározta, és jelentős támogatást nyújtott az egykori komikusnak a 2019-es elnökválasztási kampányban.
Kosztantin Kaszaj, a parlament emberi jogi bizottságának tagja közölte: támogatja az összes akkreditált újságíró visszatérését a parlamentbe, de hozzátette, hogy a biztonsági aggályok miatt a bizottság eddig nem tudott megoldást találni az ügyben.
Kaszaj szerint a korlátozás ellenére az újságírók akkor beszélhetnek a képviselőkkel, „amikor csak akarnak”.
