A PDSZ továbbra is nevetségesnek tartja a jövőre ajánlott húszszázalékos emelést, ezért felmérést készít a tagságuk körében. A PSZ szerint tárgyalási alapnak jó az ajánlat, érezhető elmozdulás, de azt aggasztónak tartják, hogy a többi követelésükkel kapcsolatban semmit sem enged a kormány. Az ADOM diákszervezet szerint felháborító, hogy a kormány teljesen elutasítja a követeléseket. A sztrájk, a tüntetések és a tiltakozások tovább folytatódnak.
Több mint két hónap szünet után hétfőn ismét tárgyalóasztalhoz ült a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vezetőivel a kormányt képviselő, köznevelésért felelős államtitkár és helyettese.
A kétórás találkozón ismertették a szakszervezetekkel a kormány által már korábban bejelentett béremelési ütemtervet a pedagógusok számára, amit az Európai Bizottság felé is vállalt a kormány. Eszerint 2025-re a diplomásátlagbér nyolcvan százalékára emelik a tanárok bérét. Ez januártól 21, 2024-ben 25, 2025-ben pedig harmincszázalékos emelést jelenthet a kormány szerint, ha sikerül megállapodni az Európai Unióval. Így 2025-re a kormány becsélése alapján bruttó 777 ezer forint lehet a tanárok átlagbére.
A PDSZ kérdőívet küld ki a tagságának, hogy elfogadhatónak tartják-e a kormány ajánlatát - mondta a Szabad Európának a PDSZ választmányi elnöke. Arra kérik tagjaikat, hogy azokkal a kollégákkal is töltessék ki a felmérést, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Komjáthy Anna reméli, hogy minél többen kitöltik, és így hétvégére, jövő hét elejére képet kaphatnak a tanárok véleményéről.
Korábbi cikkünk a témában: „A 21 százalék nevetséges ajánlat” – Újabb tárgyalási forduló a pedagógusokkal
Mint mondta, a találkozón Kisfaludy László helyettes államtitkár, aki maga is tanít iskolában, azt mondta, hogy több tanár és intézményvezető szerint is nagyvonalú a kormány ajánlata. Komjáthy Anna ezzel szemben úgy gondolja, hogy a tanárok döntő többsége valószínűleg elégedetlen a jövő évre ajánlott húszszázalékos béremeléssel.
“Az a meggyőződésünk, hogy csak egy radikális, azonnali béremelés állíthatja meg a pedagógusok elvándorlását, mert aki ma 310 ezer bruttót kap 14 évnyi tanítást követően, és januártól majd 360 bruttót kap, az el fogja hagyni a tanári pályát, és nem fogja érdekelni, hogy mi lesz 2025 végén, mert most nem tudja kifizetni az albérletét, most nem tud a gyerekének cipőt venni, ezért el fognak menni” - fogalmazott.
A PSZ aggódik, hogy mit kér majd a kormány a béremelésért cserébe
A PSZ majd akkor készít felmérést a tagjai körében a kormány ajánlatáról, ha majd megkapják azt írásban is, egyelőre csak szóban tájékoztatták őket. A kormány hétfői ajánlata “tárgyalási alapnak jó, az elfogadhatótól még egy kicsit távol van” - mondta a Szabad Európának Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke.
Hangsúlyozta, hogy a kormány azon túl, hogy 2025-ig előre hozta a diplomásátlagbér nyolcvan százalékának elérését a pedagógusok számára, azt is vállalta, hogy 2030-ig szinten tartja azt. Ezt egy jó irányba történt elmozdulásnak nevezte, ugyanakkor a jövő évi húszszázalékos béremelés szerinte csak az inflációt követi, nem jelent valódi bérnövekedést, sőt, tovább növeli a pedagógusfizetések leszakadását.
A szakszervezetet az is aggasztja, hogy a kormány a közoktatás átalakítására készül, amit összeköt a bérrendezéssel, de nem látják még, hogy e mögött milyen “hátsó szándék“ húzódik meg. Totyik Tamás szerint azt már a kormány is belátta, hogy az életpályamodell csődöt mondott, ezért azt felülvizsgálja, és a minősítési rendszert is átalakítja, ahogy várhatóan a bértáblát és a pótlékrendszert is.
Korábbi cikkünk a témában: Pénzt kaphatnak a tiltakozó tanárok, de autonómiát nem – vélik oktatáskutatók
Amiért rendívül aggódnak, hogy a kormány kivezetheti a közalkalmazotti törvényből a pedagógusokat - mondta a PSZ alelnöke. Az általános- és középiskolában dolgozó pedagógusok a legnagyobb, még megmaradt foglalkoztatási csoport a közalkalmazottak között - emlékeztetett. Amennyiben ez megtörténik, akkor nagyon sok szerzett jogot elvesztenek a pedagógusok - tette hozzá.
“A bér kérdésében volt valami elmozdulás a kormány részéről, de a három másik sztrájkkövetelésünk esetén nem volt semmi kézzel fogható elmozdulás, ezért a sztrájkot fenntartjuk; és vannak olyan követeléseink, amelyekért nem lehet sztrájkolni, ilyen a diákok terheinek csökkentése, új nemzet alaptanterv; ezek érdekében továbbra is nyomást kell gyakorolni a kormányra, mert ez fenntarthatatlan” - fogalmazott.
A bérrendezés a problémák megoldásának csak egy kis részét jelenti, ennél sokkal nagyobb válságban van a magyar közoktatás, nagyon feszítő kérdések vannak még, például a munkaterhek csökkentése és az elavult tananyag átalakítása - tette hozzá.
A szakszervezetek folytatják tovább akcióikat, jövő héten országos sztrájknap és élőlánc lesz, a magyar közoktatás napján demokrácia órák tartását javasolják a tanároknak, két hét múlva pedig a Kossuth téren lesz tüntetés és nemzeti konzultáció a közoktatásról.
A diákok is folytatják
A kormány által a szakszervezeteknek prezentált hétfői ajánlat lényegében a követelések teljes elutasítása, erre lehetett számítani, ezért nem okozott meglepetést, de felháborítónak tartják, hogy a kormányt ennyire nem érdekli a magyar közoktatás ügye - mondta a Szabad Európának Bozai Ákos, az ADOM diákmozgalom szóvivője.
Úgy vélte, a kitűzött cél is kevés, hogy 2025-re a pedagógusok átlagbére érje el a diplomásátlagbér nyolcvan százalékát, szerinte ennél nagyobb megbecsülés illetné meg a tanárokat, és a jövő évre ígért húsz százalékot is alacsonynak tartják.
A diákok is folytatják tovább a tiltakozásokat és nem adják fel, amíg a kormány nem oldja meg a problémákat - mondta Bozai Ákos.
