Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Pénzben kifejezhetetlen szenvedés: tizenhárom év alatt négy gázai háború


Palesztin lány ül egy fel nem robbant izraeli rakétán az izraeli légi csapások után Gázában, 2021. május 19-én. Május 6-án hat palesztin család erőszakos kilakoltatása miatt a jeruzsálemi Sejk Dzsarrah negyedben összecsapások voltak, amely a negyedik gázai háborúhoz vezetett

A Hamász és Izrael közötti legutóbbi háború a szokásos – és aggasztó – mintát követte: palesztin rakétatűz, pusztító izraeli légi csapások, egyre több halott és az „értelmetlen ördögi kör” leállításának hangos követelése.

A 2008–2009-es, 2012-es, 2014-es és 2021-es háború után megmaradt a következő háborútól való tartós félelem.

Gázában a palesztinok a halottakat gyászolják, megpróbálják újrakezdeni az életet a romok között, és megmenteni otthonukat és vállalkozásaikat. Az ENSZ szerint a négy háború alatt több mint ötmilliárd dollár értékű kár keletkezett a gázai otthonokban, a mezőgazdaságban, az iparban, az elektromos és vízellátási infrastruktúrában.

A megdöbbentő számokat közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy az újjáépítési terv milyen hatalmas feladatok elé állítja a lakosságot.

Műholdfelvételek és a halálos áldozatok száma mutatja a pusztítás nagyságát. A gazdasági adatok egy fiatal, munkára éhes, de kevés lehetőséggel rendelkező lakosságot mutatnak. Már a májusi háború előtt is látszott a felmérésekből, hogy a gázai lakosok elégedetlenek az életkörülményeikkel, és negyven százalékuk – ha tehetné – elhagyná a területet.

Szakértők szerint Gáza válságban van, és minden egyes háború tovább súlyosbítja a palesztinok küzdelmét.

Többrétegű trauma

A Gázai övezet évtizedek óta konfliktusforrás Izrael és a palesztinok között.

A lakosság több mint kétharmadát olyan palesztin családok teszik ki, akik az Izrael 1948-as megalakulását övező háború során menekültek el vagy kényszerültek elhagyni otthonukat. A nyolcvanas évek végén Gázában kitört az első palesztin felkelés az izraeli uralom ellen, és megalakult a Hamász iszlám militáns csoport, amely elutasította Izrael létezését.

A Hamász 2007-ben, egy évvel azután, hogy megnyerte a palesztin választásokat, átvette az ellenőrzést Gáza felett. Izrael Egyiptom segítségével gyorsan lezárta Gáza határait, és ma már kevés dolog jut be vagy ki izraeli engedély nélkül.

A Hamászt támogató palesztin nők a 2006-os palesztin választásokon a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíja menekülttáborban
A Hamászt támogató palesztin nők a 2006-os palesztin választásokon a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíja menekülttáborban

A Hamász minden háborúban rakéták ezreit lövi ki Izraelre. Az elmúlt évtizedben sok ilyen eszközt megállított a Vaskupola. Izrael a támadások és fenyegetések indokával rakétákat lő ki és légi csapásokat indít Gázában – májusban több mint ezerötszáz gázai célpontra mért csapást.

Izrael azt állítja, hogy csak katonai célpontokat támad, de fegyverei gyakran találnak el polgári épületeket is. Izrael a Hamászt hibáztatja, mert a csoport gyakran lakott területen tevékenykedik.

Az ENSZ a 2009-es, 2014-es és 2021-es háborúkat követően műholdképek segítségével követte nyomon a gázai épületekben keletkezett károkat. A különböző időpontokban felvett képeket rétegenként egymásra helyezve olyan területeket láthatunk, amelyek többszörös pusztítást szenvedtek el.

Ezek között vannak az olyan városok, mint a Gáza déli részén fekvő Rafah, Huza'a város és az északi Beit Hanún. Itt él Haldija Nasszír, aki izraeli támadásban vesztette el a férjét. A nő otthona kétszer is károkat szenvedett a háborúban.

„Ez a háború? Tönkretett minket – mondta a legutóbbi konfliktus után. – Minden eltűnt. Volt otthonunk, de már nincs. Amikor problémák vannak, háborúk vannak.”

Növekvő számú áldozat

Sok olyan család van, mint Nasszírék, és sok olyan városrész, mint Beit Hanún. Minden háború után számot vetnek a megölt emberekről és a lerombolt helyekről.

Az ENSZ szerint az eddigi háborúkban több mint négyezer palesztin halt meg, akiknek több mint fele polgári lakos volt. Izraeli tisztviselők szerint 106 ember halt meg a harcokban, köztük civilek, katonák és külföldiek.

A tizenkét éves Rahaf al-Dajer édesapja tartja gyermeke holttestét az as-Sifa kórházban. Egy izraeli légi csapás lerombolta egy kereskedelmi épület felső szintjeit, és kárt okozott a közeli egészségügyi minisztériumban és egy egészségügyi klinikában, Gáza városában 2021. május 17-én
A tizenkét éves Rahaf al-Dajer édesapja tartja gyermeke holttestét az as-Sifa kórházban. Egy izraeli légi csapás lerombolta egy kereskedelmi épület felső szintjeit, és kárt okozott a közeli egészségügyi minisztériumban és egy egészségügyi klinikában, Gáza városában 2021. május 17-én

A csapások halmozott kárát pénzben is ki lehet fejezni. Az izraeli adóhatóság 303 millió sékelt (mai dollárban kifejezve 96 millió dollárt) fizetett ki állampolgárainak a 2009-es, 2012-es és 2014-es konfliktusok utáni javításokért. A májusi konfliktus után a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete, egy izraeli elemzőintézet szerint a becsült kifizetések elérhetik a 315 millió sékelt (azaz 97 millió dollárt), ami a Hamász növekvő tűzerejét jelzi.

Gázában a pénzben kifejezett összeg a károk szélesebb és tartósabban fennmaradó skáláját foglalja magában. A négy háború közvetlen kára 2021-es dollárárfolyammal számolva több mint ötmilliárdos veszteséget jelent. A palesztin hatóságok az újjáépítésben nagyrészt a külföldi adományozóktól függnek. A segélyeket családokhoz juttatják el, és az ENSZ-en keresztül építkezési projektekbe irányítják.

A károkat hónapokig, néha évekig nem számolják fel, mivel az adományokat a legsúlyosabban érintett épületek javítására fordítják, a szükséges építőanyagból pedig tartós hiány van. A cement és az acél beviteléhez hosszas engedélyezésre van szükség, mivel Izrael felügyeli a bevitelüket, és úgy véli, hogy a Hamász újrafegyverkezésre használhatja.

Egy palesztin férfi vizsgálja, mi maradt egy hatemeletes épületből, amelyet egy kora reggeli izraeli légi csapás rombolt le Gáza városában 2021. május 18-án
Egy palesztin férfi vizsgálja, mi maradt egy hatemeletes épületből, amelyet egy kora reggeli izraeli légi csapás rombolt le Gáza városában 2021. május 18-án

Gáza gazdasága a pusztítás, az újjáépítés és a segélyek beáramlásának ördögi körforgásába került – „csak hogy visszakerülhessen a katonai művelet előtti állapotba” – mondta Rami Alazzeh, az ENSZ közgazdásza, aki tanulmányozta a háborúk Gázára gyakorolt hatását.

„Ha ez a körforgás folytatódik, Gáza soha nem tud talpra állni” – mondta.

Háború által formált nemzedék

A palesztin hatóságok szerint Gáza kétmillió lakosának hetven százaléka még nincs harmincéves – ez a fiatal felnőttek generációja, akik gyermek- és serdülőkorukat aktív háborús övezetben töltötték. Gázában az átlagéletkor 19 év, míg Izraelben harminc.

A fiatalok munkanélküliséggel és a háború hosszú távú hatásaival szembesülnek.

Amióta a Hamász átvette a hatalmat Gázában, a munkanélküliség súlyosbodott, a ciszjordániai szint több mint kétszeresére ugrott. A másik palesztin területen szabadabban mozognak az áruk és az emberek, az izraeli munkavállalási engedélyt pedig könnyű megszerezni. A munkanélküliség különösen a gázai fiatal felnőtteket sújtja: júniusban 62 százalékos volt a munkanélküliség.

„Ez egy elveszett generáció. Egy olyan generáció, amely elveszíti az évek során szerzett tapasztalatokat és készségeket, amelyeket fel lehet építeni” – mondta Alazzeh.

A poszttraumás stressz tünetei gyakoriak a gázai gyerekek körében – legalább 640 ezren születtek a Hamász és Izrael közötti első háború óta. A 2012-es háborút követő, ezer gyermek körében végzett vizsgálat során majdnem minden gyermek azt mondta, hogy hallotta vagy látta, hogyan lőttek tankok, ágyúk vagy harci repülőgépek. Több mint a felük mondta, hogy szemtanúja volt annak, hogy valaki megsebesült vagy meghalt.

„Gáza annyira sűrűn lakott. Az ilyen légi támadások idején, még ha nem is a te épületedről van szó, akkor is látod, hallod” – mondta Jara Aszi, a konfliktusövezetek közegészségügyét tanulmányozó tudós.

Egy palesztin anya segít az izraeli légi csapásokban megsebesült gyermekének a gázai as-Sifa kórházban 2021. május 18-án
Egy palesztin anya segít az izraeli légi csapásokban megsebesült gyermekének a gázai as-Sifa kórházban 2021. május 18-án

A 16 éves Abdullah Szrúr tudja, milyen áldozattal jár négy háború. Éveket töltött terápián, hogy felépüljön a 2014-es háború emlékeiből, amikor egy rakéta csapódott a szobájába a dzsabalíjai menekülttáborban.

Májusban Abdullah végignézte, ahogy a mentőcsapatok kihúzzák a romok alól egy halálra zúzott család holttesteit. Édesanyja szerint most nyugtalan, gyakran rágja a körmét, és már nem tud egyedül aludni.

„A háború után – mondta az anya – visszafejlődött egy ötéves gyerek szintjére”.

El akarnak menni, de alig van hová

A Palesztin Politikai és Felméréskutató Központ felmérései szerint a háborúk miatt kiveszett a gázai életből szinte minden pozitív érzelem. Júniusban a gázaiak 14 százaléka értékelte pozitívan az életkörülményeit.

2013 körül jobb volt a hangulat, ami a 2012-es háborúból származó vélt előnyöket tükrözte. Az utóbbi években azonban a pozitív vélekedések négy százalékra csökkentek.

A nehézségek sokakban felerősítik a vágyat, hogy elmeneküljön. A júniusi felmérésben a palesztinok negyven százaléka mondta azt, hogy kénytelen megfontolni, hogy végleg elhagyja Gázát.

Erre rendkívül ritkán nyílik lehetőség. Gázának nincs repülőtere vagy kereskedelmi tengeri kikötője, és a szárazföldi átkelők az utazók túlnyomó többsége előtt zárva vannak. A határátlépéshez Izrael vagy Egyiptom, illetve a Hamász engedélye kell. A vízumvárólistákon több ezer név szerepel. Ha lehetőség adódik Gázán kívülre utazni, sokan élnek vele.

A palesztin biztonsági erők tagjai őrködnek, miközben egy utasokat szállító taxi érkezik az Egyiptommal közös rafahi határátkelő kapujához a Gázai övezet déli részén, 2021. február 23-án
A palesztin biztonsági erők tagjai őrködnek, miközben egy utasokat szállító taxi érkezik az Egyiptommal közös rafahi határátkelő kapujához a Gázai övezet déli részén, 2021. február 23-án

„Az emberek nem találnak munkalehetőséget, vagy túl sokáig keresték” – mondta Mazsd Masarávi mérnök és vállalkozó. Mazsd bátyja és sok egyetemi évfolyamtársa feladta a keresést, Európába vagy Törökországba távoztak, és nem tervezik a visszatérést.

Nem hibáztatja őket. A gázai élet és az ismétlődő háború szinte lehetetlenné teszi a jövő elképzelését, mondta.

Alazzeh, a közgazdász számára a háborúk totális hatásait továbbra is nehéz felfogni.

„Szeretünk mindent dollárban kifejezni – mondta. De – a gázai nép négy háború, tizennégy év lezárás, korlátozások és blokád alatt élt – hogy lehet ezt pénzben kifejezni? Hogyan lehet számszerűsíteni a szenvedést?”

Készült az AP tudósítása alapján.
XS
SM
MD
LG