Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely oroszországi iroda nyitására kötelezi a nagy külföldi közösségimédia-cégeket – derül ki egy csütörtökön közzétett kormánydokumentumból. Ez Moszkva legújabb lépése annak érdekében, hogy még jobban ellenőrzése alá vonja a nagy technológiai cégeket.
Az orosz hatóságok szívesen erősítik kontroljukat az internet felett és csökkentik a függőségüket külföldi vállalatoktól és országoktól.
A múltban különösen azt kifogásolták, hogy a Kreml politikai ellenfelei külföldi közösségimédia-platformokat használnak az általuk illegálisnak tartott tüntetések szervezésére és az állítólagos korrupcióval kapcsolatos, politikai színezetű nyomozások eredményeinek közzétételére.
Nem töröltek elég gyorsan
Moszkva megbírságolta a cégeket, amiért nem törölték az általa illegálisnak minősített tartalmakat, büntetésként lelassította a Twitter sebességét és szerdán új eljárást indított a Google leányvállalata, az Alphabet Google ellen a személyes adatokra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.
"Az a külföldi szervezet, amely internetes tevékenységet folytat Oroszországban, köteles fiókot létrehozni, irodát nyitni vagy orosz jogi személyként működni” – áll az új törvényben.
Alekszandr Kinstein, az Állami Duma, az orosz alsóház információpolitikai és informatikai bizottságának vezetője elmondta, hogy a törvény azokra az internetes óriásokra vonatkozik, amelyek felületeit naponta legalább félmillióan keresik fel Oroszországban.
Reklámtilalom mint szankció
A cégeknek személyes fiókot kell regisztrálniuk a Roszkomnadzor, az orosz állami kommunikációs szabályozó hatóság honlapján – írta Telegram csatornáján Kinstein.
A jogszabályokat megszegő vállalatokat olyan szankciókkal sújthatják, mint például a reklámok tilalma.
Oroszország azokat a közösségimédia-társaságokat vette célba, amelyek nem törölték elég gyorsan a Moszkva által illegálisnak minősített tartalmakat. A Facebook, a Google, a Telegram és a Twitter bírósági meghallgatásait a hónap későbbi szakaszára tervezik, újabb vádakkal.
Az új törvény potenciálisan húsz céget érint, köztük hírcsatornákat és e-kereskedelmi vállalatokat is – jelentette a RIA.
