A Tudás Napján, azaz az országos tanévnyitón vádolta meg a Nyugatot az orosz elnök azzal, a hidegháború óta meg akarja hamisítani a Szovjetunió és a Náci Németország közötti háború történetét. Vlagyimir Putyin videóüzenetben fordult a diákokhoz, de szavai nem nekik, hanem azoknak a nyugati történészeknek szóltak, akik szerinte kisebbítik a szovjetek szerepét Hitler legyőzésében, és megkérdőjelezik, hogy a nácik célja nemcsak Oroszország megszállása, hanem az európai szláv népesség elpusztítása volt.
Putyin úgy fogalmazott, a háború alatt is voltak olyanok Oroszországban, akik együttműködtek a nácikkal, és „azokat, akik most egyetértenek azokkal, akik újraírnák a történelmet, nyugodtan nevezhetjük napjaink kollaboránsainak (…) ilyen emberek régen is voltak és mindig is lesznek.”
Katyń még mindig kényes téma
Az orosz és nyugati történészek között valóban vannak viták a második világháborúval és a Szovjetunió szerepével kapcsolatban, bár ezek inkább a szovjet háborús bűnök és az 1941 júniusa előtti szovjet-német együttműködéssel kapcsolatosak. Az orosz vezetés és diplomácia a mai napig nem szívesen beszél például a katyńi vérengzésről, amely során a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) több mint 20 ezer lengyel hadifoglyot ölt meg.
Az áldozatoknak az oroszországi Tver városában, az egykori NKVD-központ épületén van emléktáblája, amit idén májusban a Nemzeti Felszabadító Mozgalom nevű orosz nacionalista szervezet aktivistái eltávolítottak, kiváltva Lengyelország tiltakozását. A tábla azóta visszakerült a helyére, de a napokban a városi hatóságok nem engedélyezték, hogy lengyel diplomaták koszorút vigyenek az emlékműhöz.
Az orosz kormány szemszögéből Katyń azért számít kényes témának, mert a mészárlás a Lengyelországot felosztó, 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum egyik következménye volt. Bár az orosz álláspont ennek ellenkezője, a nyugati történészek szerint a szovjet-náci meg nem támadási szerződésnek nagy szerepe volt a világháború kirobbanásában, hiszen Hitler ennek köszönhetően rohanhatta le Lengyelországot és Nyugat-Európát. A szovjet garanciák birtokában nem kellett tartania az újabb elhúzódó, kétfrontos háborútól, legalábbis addig, amíg 1941-ben ő maga meg nem szegte a szerződést a Szovjetunió megtámadásával.
