Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A lengyel aktivistának adott norvégiai menekült státusz a nyugati értékek körüli konszenzus alkonyára utal


Rafal Gawel az irodájában, 2017. február 3-án. Az helyszínen nem sokkal előtte történt rendőrség rajtaütés, ennek során számítógépeket foglaltak le.
Rafal Gawel az irodájában, 2017. február 3-án. Az helyszínen nem sokkal előtte történt rendőrség rajtaütés, ennek során számítógépeket foglaltak le.

Norvégia ideiglenes menekültstátuszt adott Rafal Gawel lengyel emberi jogi aktivistának. A döntés szerint a lengyel kormány aláásta a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot. Elemzők szerint az ügy azt mutatja, hogy „alapvető nézetkülönbségek” vannak a nyugatot korábban egyesítő értékek körül.

Az Európai Unió alapszerződésének második cikkelye kimondja: az Unió alapja „az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tisztelete”.

Ezek az értékek a tagállamok közös értékei” – olvasható a dokumentumban.

Októberben azonban Norvégia (amely nem EU-tag, de alkotmányosan garantálja az emberi jogok tiszteletét) politikai menedékjogot adott Rafal Gawel lengyel emberi jogi aktivistának és családjának. Oslo elfogadta Gawel érvelését, hogy a lengyel populista kormány jelentős mértékben aláásta az ország igazságszolgáltatási rendszerének függetlenségét.

Csak annyit mutattam meg, hogy jelenleg Lengyelországban a legtöbb bíróság politikai hatalommal bíró személyek kezébe került” – mondta Oslóból Gawel a Szabad Európa központi szerkesztőségének adott telefoninterjúban.

Miért menekült el Lengyelországból?

A 47 éves Rafal Gawel a Bialystok lengyel városban létrehozott Rasszista és Idegengyűlölő Magatartást Megfigyelő Központ alapítója és vezetője. 2019. januárjában két év börtönre ítélték csalás, aláírások és pénzügyi iratok meghamisítása miatt. Gawel tagadja a vádakat és azt mondta: politikai indokkal ítélték el, mert központja lerántotta a leplet a szélsőjobbos tevékenységről.

Az aktivista menedékkérelmében utalt a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság Pártjával (PiS) kapcsolatban álló szélsőjobb csoportokra is. Ő az első lengyel állampolgár, aki az ország 2004-es EU-csatlakozása óta menedékjogot kap Nyugaton. Sőt, ő az első lengyel, aki a kommunista rendszer és a hidegháború vége óta ilyen oltalomban részesül.

A nacionalista-populista PiS 2015-ben került hatalomra Lengyelországban és azzal vádolják, hogy a radikális jobboldali szélsőséges ideológia terjesztésével leépíti az ország demokratikus intézményeit.

Lengyelországból szép lassan katolikus fundamentalista ország válik” – mondta Rafal Gawel. „A legrosszabb az, hogy a lengyel populisták felismerték: hatalmas előnyt jelent, ha megijesztik az embereket és félelemkeltéssel egyesítik a szavazóikat... A PiS minden évben módosít egy kicsit a narratíván és hol a melegekkel, hol a menekültekkel, hol a muszlimokkal ijesztgeti követőit.”

Az Unió nemcsak a lengyel, de a magyar helyzet miatt is aggódik

Az Európai Unióban 2015. óta szól a vészcsengő a lengyel igazságügyi reformok miatt. Az Európai Bizottság szeptemberben jelentést adott ki a jogállamiság helyzetéről az Unióban, amiben ez olvasható: a lengyel reformok „növelték a végrehajtó és törvényhozó hatalom befolyását az igazságszolgáltatási rendszer felett és így gyengítették a bíróságok függetlenségét”.

Hasonló aggodalmak merültek fel az Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz által vezetett Magyarországgal szemben. A Freedom House amerikai jogvédő civilszervezet idei, Szabadság a világban című jelentésében „részben szabaddá” minősítette le az országot. A Freedom House azzal vádolta meg a Fidesz-kormányt, hogy olyan politikai irányvonalat visz, ami „akadályozza a vele nem szimpatizáló ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és civilszervezetek munkáját”.

2019-ben a magyar származású milliárdos, Soros György által alapított és elismert Közép Európai Egyetem feladta legtöbb magyarországi tevékenységét. Ezt a Fidesz-kormány két éves, ellene folyó kampánya előzte meg. Az EU, az amerikai kormány és külföldi felsőoktatási intézmények elítélték és az oktatás szabadsága elleni támadásnak minősítették Budapest lépéseit.

Másképp értelmezik a jogállamiságot

Roland Freudenstein, a jobbközép Európai Néppárthoz kötődő, brüsszeli székhelyű Martens Központ politikai igazgatója azt mondta a Szabad Európának, hogy „a két országban hatalmon lévő pártok esetében nagyon nehéz ezt rendbe hozni és visszatérni a szerződések közös értelmezéséhez”. Hozzátette: Lengyelország és Magyarország „azt állítja, hogy a jogállamiság náluk nemzeti tradíciókra épül és hogy nincs valódi, európai értelmezése a jogállamiságnak”.

Ez a probléma gyökere jelenleg az Európai Unióban” – mondta.

Nagy gond, ha eltérően értelmezzük a közös értékeket

Sophie Pornschlele, egy másik brüsszeli kutatóintézet, az Európai Politikai Centrum politikai elemzője szerint bár a Gawel-ügyben az Unión kívüli Norvégia érintett, voltak példák rá, hogy az EU-tag Németország és Hollandia sem volt hajlandó hasonló okok miatt lengyel állampolgárokat kiadni Varsónak.

Nem bíznak az ottani bírósági rendszerben. Ez nagyon komoly dolog, mert az európai együttműködés alapja az igazságszolgáltatásba vetett kölcsönös bizalom. Nemcsak az állampolgárok, de természetesen a közös piac esetében is” – mondta a szakértő a Szabad Európának.

Hozzátette: amiatt, hogy az Unió az egyhangú szavazás elvén működik, nehéz az alapvető jogok kérdésében kérdőre vonni a tagállamokat.

Az egyik legnagyobb gond az európai értékek körül az, hogy ezekre úgy tekintenek, mint bármely más politikai vagy politikai irányvonalról szóló kérdésre és nem ismerik fel, hogy ezek azok az alapvető értékek, amire az együttműködésünket alapozzuk... Ezeket a kérdésekhez másképp kell hozzáállni, mint például a gazdaságpolitika vagy a klímapolitika kérdéseihez. Amikor ezeket az értékeket nem tiszteljük többé, akkor baj van, ami már mélyebb, mint az esetleges napi politika vagy érdekkülönbségek”.

Más európai országokban is van mit tenni a jogállamiságért

Stefan Lehne, a Carnegie Europe intézet vendég kutatója optimistábban látja a helyzetet, bár elismeri: „az Uniónak komoly problémája van több tagállamban, különösen Magyarországon és Lengyelországban”.

Ugyanakkor – mint mondja – a közelmúltbeli, jogállamiságról szóló európai bizottsági jelentés „szinte az összes tagállamban gondokat talált... nincs olyan hely, ahol a jogállamiság szabadon virágozna” – mondta.

Lehne érvelése szerint az Európai Bíróság lehet a klubon belül a legjobb eszköz az értékek körüli konszenzus újraépítésére. Szerinte a bíróság „kicsit aktívabban áll hozzá a jogállamiság kérdéseihez”.

Magyarország és Lengyelország esetében is az utóbbi időben több olyan ítélet született, amit a kormányok bevezetettek és ez változásokat eredményezett” – mondta.

Ugyanakkor Stefan Lehne a magyar és lengyel állampolgárokban reménykedik, megjegyezve, hogy a Fidesz például pozíciókat vesztett a közelmúltbeli helyhatósági választásokon.

Hasonlóan ehhez, Lengyelországban is lehetséges a változás és mindkét helyen aktív a civiltársadalom... széllel szemben kell haladni, eltart majd egy darabig, de az alapvető változás mindig helyi szinten következik be” – mondta a szakértő.

Norvégiából is folytatja a munkát a menekült aktivista

Rafal Gawel, aki megígérte, hogy Oslóból is folytatja a lengyel szélsőjobboldaliak megfigyelését, hasonló reményeket táplál.

A lengyelek nagy általánosságban nyíltan támogatják az Európai Uniót. Egy olyan nép vagyunk, amely mindig értékelte a Nyugatot és a nyugati civilizációt. Mindig arra vágytunk, hogy hozzá tartozzunk... minden attól függ majd, hogy a demokratikus erők megerősödnek-e Lengyelországban és hogy a PiS továbbra is kormányon marad-e” – mondta.

Közben folyamatban van három per, amit Gawel a lengyel kormány ellen indított az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Robert Coalson és Mark Hajduk írása.
XS
SM
MD
LG