Recseg-ropog a valaha szebb napokat látott hazai védőnői rendszer. 2023, amikor a kormány először hátrált meg a jogállamiság lebontásában. „Örülök, hogy ezt elmeséltem” – a tavalyi év legemlékezetesebb történetei, ahogy újságíróink látták. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Recseg-ropog az egykor szebb napokat látott hazai védőnői rendszer
Az amerikai mintára kialakított, hungarikumnak is besorolt hazai védőnői rendszer egyre komolyabb szervezeti és finanszírozási anomáliákkal küzdött a korábbi években. Tavaly nyáron államosították ezt a szektort is, önkormányzati helyett központi, kórházi irányítás alá került a védőnők túlnyomó része. Egyelőre kevésbé látszik az átszervezés hátterének szakmai oldala a szakszervezet szerint. A jelenlegi védőnői körzetek között jelentősek a különbségek, ezeket is bemutatjuk ebben a cikkben.
2023, amikor először hátrált meg a kormány a jogállamiság lebontásában
Az elmúlt év sem telhetett el Alaptörvény-módosítás nélkül, és mivel választás közeledik, az elemzők szerint aktuálpolitikai érdekei alapján a Fidesz átírta a szabályait. Volt ellenirányú jogalkotás is: az igazságszolgáltatás befolyásolásában hátralépni kényszerült a kormány. Összefoglaló a jogállam 2023-as helyzetéről.
„Örülök, hogy ezt elmeséltem” – a tavalyi év legemlékezetesebb történetei, ahogy újságíróink látták
Kisajátított Balaton-part, agonizáló MÁV, Lázár János a viharban, gyermekotthonok, gyermeksorsok, pornófüggőség és Mészáros Lőrinc minden mennyiségben. A Szabad Európa újságírói beszélnek arról, melyik volt számukra 2023 sztorija, és mit várnak 2024-től.
Mézesmadzagot húzott el Orbán orra előtt a gyors utalásokkal az Európai Bizottság
Az ukrán pénzügyi támogatásról szóló megállapodás előtt a talaj előkészítését és a rendkívül magas 2023-as magyar költségvetési hiány csökkentését is szolgálhatja az, hogy az Európai Bizottság a vártnál gyorsabban és nagyobb összeget utalt át 2023 végén és 2024 legelején Magyarországnak.
Így lehetne kifordítani a kormány kezéből az EU-források elosztásának politikai fegyverét
A városok és települések közvetlen támogatásának lehetőségét mérte fel pár hónapja a Political Capital kutatása, amelyben állandó brüsszeli tudósítónk is részt vett. Nem csak itthon vált politikai fegyverré a kormány kezében az európai uniós források elosztása, de lenne megoldás rá, ha lenne közös akarat.
Kalifornia Ördöge lehet-e a paksi üzemidő-hosszabbítás szamárvezetője?
Már megvolt a határidő a reaktorok leállítására, de a politika – az iparági lobbi hóna alá nyúlva – átlép a lakosságnak tett korábbi ígéretén, és életben akarja tartani az állam egyetlen atomerőművét. Paks vagy Kalifornia: most jöhet majd az a rész, hogy „Előre, pénz nem számít”?
Veréb Tamás: Mindig mindenkit beskatulyáznak
A zenész és előadó azt mondja: egy színésznek nem kell azzal foglalkoznia, milyen forrásból és mennyi pénzből forgatnak egy filmet, ahogy a péknek sincs köze ahhoz, milyen lisztből készül a kenyér. Ha kap egy felkérést, nem akar azon gondolkozni, mit írnak majd arról, hova húz a szíve. Neki ez egyáltalán nem számít.
Moszkva kémkedésre használhatja fel az ukrajnai térfigyelő kamerákat
Az orosz kormányt és hadsereget kiszolgáló nagyvállalatok tulajdonában lévő szerverekre futhatnak be az adatok az ukrajnai városokban, cégeknél és otthonokban működő térfigyelőkamera-rendszerek ezreiből – tudta meg a Szabad Európa ukrán oknyomozó részlege, a Schemes.
Ezenfelül a 2023-as évre visszatekintve az újabb fejleményekkel frissítettük több korábbi cikkünket, így többek között ismét olvashat a következőkről:
Visszatekintő 2023: Vinnék a boltot is: a megromlott német–magyar kapcsolatok háttere
2023-ra mélypontra jutott a német–magyar kapcsolat. Novemberben jelent meg erről szóló cikkünk, azóta több fejlemény is történt: a német kormány lemondta a már meghirdetett Német–Magyar Fórumot Berlinben, és a hírek szerint a német kancellár volt az, aki „kiküldte kávézni” Orbán Viktort a teremből, amikor Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szavaztak. A budapesti repülőtér eladásáról is haladtak a tárgyalások az év végére.
Visszatekintő 2023: A Fidesz egyházpolitikája: a kereszténység elleni súlyos támadás vagy politikai bátorság?
Sokak – köztük vallásos és jobboldali emberek is – az egyházakra veszélyes politikai kereszténységnek tartják a Fidesz egyházpolitikáját. Szerintük az egyházak a szocializmus után újból morálisan korrumpálódnak, most a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ez a vád persze legalább ezeréves a világi hatalmakkal sokszor (az ortodoxia esetében ma is) összefonódó kereszténység esetében, de arról érkeznek hírek, információk, hogy a kiugróan magas kormányzati támogatások (és a kormányretorika) komoly dilemmát okoz sok hívőben és néhány egyházi vezetőben is.
Visszatekintő 2023: Így próbálja a hatalom elhallgattatni a kellemetlenkedő állampolgárokat Magyarországon
Jogi fegyverként használták a kellemetlenkedő állampolgárokkal szemben a gondnokságba vételi eljárást. Zaklatásként élte meg egy jegyző, hogy egy férfi túl kíváncsi volt, és néhány hónap alatt tíz közérdekű adatot kért tőle, ezért megpróbálta cselekvőképtelen elmebeteggé nyilváníttatni. Egy csurgói nő pedig túl sokat panaszkodott a hivatalban, és egyszer hangosan szidta a dolgozókat. Az ügy vége: őt is megpróbálták gondnokság alá vetetni.
Visszatekintő 2023: Így segítik hatalomban tartani a Fideszt a félelemkeltő kampányok
Tavaly év végén a szuverenitásvédelmi törvény és az ahhoz kapcsolódó nemzeti konzultáció is arról szólt, hogy Magyarországot külső hatalmak fenyegetik. Cikkünkben annak jártunk utána, milyen hatása van a szavazókra a mesterségesen fenntartott félelemérzet.
Visszatekintő 2023: Így foglalta el a NER a leggazdagabb magyarok listájának elejét
2023-ra szinte teljesen elfoglalták a hatalomhoz közel állók a száz leggazdagabb magyar listájának elejét, amelyet tavasszal publikáltak. Annak jártunk utána, kik köszönhetik közülük a vagyonukat a NER-nek. Fontos kiemelni, hogy az igazán nagy vagyonnal rendelkezőknek még akkor is kedvez az orbáni gazdaságpolitika, ha nem állnak közel a hatalomhoz.
