Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Irán fokozza a tiltakozások véres leverését a kurdisztáni térségben


Tüntetők Iránban, a nyugat-azerbajdzsáni Mahábádban 2022. november 19-én
Tüntetők Iránban, a nyugat-azerbajdzsáni Mahábádban 2022. november 19-én

Az iráni hatóságok fokozták a gyilkos fellépést az ország nyugat-kurdisztáni térségében, amely a hónapok óta dúló intézményellenes tüntetések epicentruma.

Emberi jogi csoportok szerint a kormányerők több mint egy tucat embert öltek meg a túlnyomórészt kurd városokban az elmúlt 24 órában. A vérontás közepette jelentések érkeznek arról, hogy erősen felfegyverzett csapatokat telepítenek a térségbe.

Az aktivisták azt mondják, hogy az erőszakkal a hatóságok meg akarják félemlíteni a tüntetőket, és megpróbálják elfojtani az országos tiltakozásokat, amelyek az elmúlt két hónapban megrázták Iránt.

A tüntetések a 22 éves iráni kurd Mahsza Amini szeptember 16-i halála után robbantak ki. A nő röviddel azután halt meg, hogy az iráni erkölcsrendőrség letartóztatta, mert állítólag megsértette az ország hidzsábviselésre vonatkozó törvényét.

Ami a kötelező fejkendőviselés durva betartatása elleni tiltakozásnak indult, az az egyik legnagyobb fenyegetéssé nőtte ki magát az 1979-es iszlám forradalom óta uralkodó iráni papi rendszer ellen.

„Az Iszlám Köztársaság azért alkalmaz ilyen mérhetetlen erőszakot Kurdisztánban, hogy elhallgattassa a tüntetéseket Irán-szerte” – mondta a Szabad Európának Zsila Mosztadzsar a Hengaw nevű, Norvégiában bejegyzett és az iráni kurd térségről beszámoló jogvédő szervezettől.

„A hatóságok úgy vélik, hogy a kurdisztáni tüntetések elfojtásával figyelmeztetést küldenek az ország más részein élőknek” – tette hozzá Mosztadzsar, aki a szomszédos Irak félautonóm kurd régiójában él.

„Intenzív összecsapások”

A Hengaw közölte, hogy november 20. óta legalább 13 embert öltek meg főként kurdok lakta városokban: hetet Dzsavanrudban, négyet Piransárban, egyet-egyet pedig Degolanban és Bukanban.

Az oslói székhelyű iráni emberi jogi szervezet, az IHR szerint legkevesebb 378 embert, köztük 47 gyermeket gyilkoltak meg a kormányerők országszerte. Minimum 83 embert öltek meg Kurdisztánban, Kermansában és Nyugat-Azerbajdzsánban, három olyan tartományban, ahol jelentős a kurd lakosság – közölte az IHR.

A Hengaw szerint „intenzív összetűzések” voltak a tüntetők és a biztonsági erők között Dzsavanrudban, Kermansa tartományban. A közösségi oldalakra november 21-én feltöltött videók bizonyítottan azt mutatják, hogy több sebesült tüntető hever az utcákon, miközben heves lövöldözés zaja hallatszik.

Az IHR által közzétett videó szerint Kermansában, a tartomány fővárosában is utcára vonultak az emberek, és azt skandálták, hogy „Halál Hámeneire!” (Ali Hámenei ajatollah legfelsőbb vezetőre).

Az IHR olyan felvételeket is megosztott, amelyeken a biztonsági erők éles lőszert vetnek be a tüntetők ellen Piransárban, egy nyugat-azerbajdzsáni városban. A november 20-án ott meggyilkoltak között egy 16 éves fiú is volt.

Fatemeh Karimi, a franciaországi székhelyű Kurdisztáni Emberi Jogi Hálózat elnöke arról beszélt a Szabad Európának, hogy a kurdisztáni régió „rémálommá” vált a hatóságok számára.

„Az emberek súlyos árat fizetnek – a halottak száma magas, és sokan megsérültek –, mégis folyamatosan tiltakoznak” – mondta.

„Militarizált” város

Az erőszakkal egy időben nő a félelem a Nyugat-Azerbajdzsán tartományban fekvő Mahábádban tapasztalható helyzettel kapcsolatban. A közösségi médiában videók jelentek meg katonai erők és járművek bevetéséről, az aktivisták azt állítják, hogy a hatóságok statáriumot vezettek be a városban.

Mosztadzsar a Hengaw-tól azt mondta, hogy a biztonsági erők az elmúlt napokban „militarizálták” Mahábádot, és közvetlenül a tüntetőkre lőttek.

Dzsalal Mahmudzsadeh, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány parlamenti képviselője közölte, hogy az iráni Etemad napilap szerint október 27-e óta 11 embert öltek meg a városban.

Elmondása szerint öt embert gyilkoltak meg Eszmail Moludi temetésén, akit október 26-án lőttek agyon az Amini halálát követő gyászidőszak hivatalos végét jelző megemlékezésen. A hatóságok közölték, hogy nyomoznak az ügyben.

„A tüntetők egy részének megélhetési és gazdasági gondjai vannak, mások pedig úgy érzik, hogy diszkriminálják őket. De ahelyett hogy meghallgatnák a tüntetőket, a hatóságok kíméletlen módszereket alkalmaznak” – mondta.

Az iszlám köztársaságot régóta vádolják azzal, hogy elnyomja és diszkriminálja az ország etnikai kisebbségeit, köztük a kurdokat, akik Irán 84 milliós lakosságának körülbelül tíz százalékát teszik ki. A túlnyomórészt síita Iránban élő kurdok többsége szunnita muszlim.

Egy kiemelkedő szunnita pap, Molavi Abdolhamid november 20-án felszólította a kormányerőket: tartózkodjanak attól, hogy tüntetőkre lőjenek. Arra figyelmeztetett, hogy az elnyomás csak elmélyíti a térségben élők elégedetlenségét.

Az iráni hatóságok „terrorista és szeparatista csoportokat”, valamint iraki székhelyű iráni kurd ellenzéki csoportokat vádoltak azzal, hogy zavargásokat szítanak a térségben. Válaszul az iráni erők drónokat és rakétákat lőttek ki az észak-iraki székhelyű iráni csoportok főhadiszállásaira.

XS
SM
MD
LG