Erőteljes robbanások okoztak tátongó lyukakat az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetékein – közölték dán nyomozók, akik azt vizsgálják, hogy szabotázs okozta-e a múlt hónapban keletkezett szivárgásokat.
Három hete, szeptember 26-án fedeztek fel négy lyukat az Északi Áramlat két csővezetékén a Balti-tenger fenekén. A világ vezetői, köztük az oroszok is szabotázsnak nevezték a történteket, miközben Európában már enélkül is jelentős aggodalmak voltak az energiaellátást illetően az idei télre, mert Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt csökkentette a szállításokat.
A koppenhágai rendőrség közölte, hogy a Dán Biztonsági és Hírszerző Szolgálattal közösen vizsgálják a károkat, miután az ország szeizmológusai közölték, hogy a szivárgások közelében a Richter-skála szerinti 2,3-as erősségű rengéseket regisztráltak, amelyek nem hasonlítanak a földrengésekhez.
„Még korai lenne bármit mondani arról, hogy milyen keretek között zajlik majd a nemzetközi együttműködés, például Svédországgal és Németországgal, mivel ez több tényezőtől függ” – áll a koppenhágai rendőrség közleményében.
A svéd nyomozók már közölték, hogy két lyukat találtak a csővezetéken.
Az Expressen című svéd napilap hétfőn videót és képeket is közzétett, amelyeken egy legalább ötvenméteres szakaszon látható a szétnyílt fém csővezeték a Balti-tenger zavaros vizében.
„Csak egy rendkívüli erő képes ilyen vastag fémet meghajlítani a látott módon” – mondta az Expressen című lapnak Trond Larsen, a videót rögzítő merülő drón irányítója.
A Balti-tenger svéd és dán kizárólagos gazdasági övezetében lévő csővezetékek mentén a szivárgás körülbelül egy hétig tartott, és hatalmas mennyiségű metán került a levegőbe.
A csővezetékek – amelyeket azért építettek, hogy az orosz állami Gazprom földgázt szállítson Németországba – a robbanások idején orosz gázzal voltak feltöltve, de az ukrajnai háború következményei és az Oroszországgal fennálló feszültségek miatt a szállításokat Moszkva már korábban leállította.
Oroszország már az év elején csökkentette az Északi Áramlat 1-en keresztül a szállításokat, arra hivatkozva, hogy a berendezésekre vonatkozó nyugati szankciók akadályozzák a vezeték működtetését. Az újabb vezetéket, az Északi Áramlat 2-t soha nem állították üzembe.
A Kreml hétfőn azt mondta, hogy Oroszország kizárása a vizsgálatból újabb bizonyítéka annak, hogy a Nyugat „Oroszországra akarja hárítani a baleset felelősségét”.
