Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tavalyi felrobbantásának körülményeit vizsgáló európai vizsgálat során robbanószer maradványaira bukkantak a titokzatos sétahajón, amely a helyszín közelében is járt.
A Dánia, Németország és Svédország által az ENSZ-nek küldött közös levélben kiemelték, hogy víz alatti robbantásokra használható anyagok nyomait találták meg az Andromedán.
A három ország hatóságai párhuzamos vizsgálatot folytatnak az ügyben, eddig még egyik sem zárult le.
„Lehetetlen megmondani, mikor érhetnek véget. A szabotázsakciók természete példa nélküli, a vizsgálatok rendkívül összetettek” – hangsúlyozták.
Továbbra sem tudni, kik bérelhették ki a szóban forgó német hajót, amely a jelentések szerint a dániai Bornholmban is megfordult az Északi Áramlat gázvezetékeket súlyosan megrongáló detonációkat megelőzően. Az érintettek közül többen is bolgár útlevéllel rendelkeztek.
A német rendőrség májusban házkutatást tartott egy frankfurti lakásban egy nőnél, akinek volt barátja ukrán katona. Utóbbi a Die Zeit című újság értesülései szerint rajta lehetett az Andromedán az érintett időpontban.
Ehhez kapcsolódóan: Kijev továbbra is tagadja, hogy köze lenne az Északi Áramlat elleni szabotázshoz
Júniusban információk láttak napvilágot, amelyek szerint a holland hírszerzés tavaly olyan fülest kapott, amelynek értelmében ukrán ügynökök titkos akcióra készülnek az Északi Áramlat ellen.
A titkosszolgálat az erről szóló jelentést továbbította az amerikai társszerveknek, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) pedig állítólag figyelmeztette is Ukrajnát, hogy állítsa le a műveletet.
Ehhez kapcsolódóan: A CIA előre figyelmeztethette Ukrajnát, hogy ne rongálja meg az Északi Áramlatot
A The Wall Street Journal című lap azt írta, hogy a németek vizsgálják az arra utaló jeleket is, amelyek szerint a szabotázsakciót Lengyelországból szervezhették.
Az ukrán kormány többször is határozottan tagadta, hogy bármifajta felelőssége lenne a robbantásban, vagy előzetesen tudott volna a készülő műveletről.
Tavaly szeptemberben négy robbanás okozott szivárgást az orosz tulajdonban lévő Északi Áramlat 1- és 2-rendszer négy fő vezetékéből háromban, és ezzel több tonna túlnyomásos metángáz került a Balti-tengerbe épp akkor, amikor Európában nagy volt az aggodalom amiatt, hogy energiaválságot okozhatnak az Ukrajnával folyó háború közepette fellépő ellátási zavarok.
Szakértők szerint szándékos és precízen végrehajtott támadásra mutat a károk mértéke és a tény, hogy egymástól távol, két külön vezetéken is szivárgás történt.
Ehhez kapcsolódóan: Az Északi Áramlat elleni támadás rámutat a tenger alatti infrastruktúra sérülékenységére
Sokan Oroszországot vádolták, az Egyesült Államok azonnal szabotázsakciót emlegetett. Moszkva ezzel szemben a Nyugatot és főleg Nagy-Britanniát okolta a robbantásokért, amelyek Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében történtek.
A vezetékeket Oroszország építette, hogy közvetlenül tudja Németországba és Európába szállítani az orosz gázt Ukrajna, Lengyelország és más, Moszkvával ellenséges államok megkerülésével.
Az első vezeték már működött, a második még nem kapott végleges jóváhagyást a német hatóságoktól. Az Egyesült Államok évek óta figyelmeztetett arra, hogy a vezetékek biztonsági kockázatot jelentenek Németország és más európai országok számára, mert kiszolgáltatják őket az orosz energiaexportnak.
