Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

'Rossz vicc' – montenegrói környezetvédők a kínai helyreállítási ajánlatról


Montenegró – a Tara folyó Mateševo melletti károkat szenvedett szakasza, ahol az autópálya fő szakaszának építése zajlik, 2021. május 12-én

A helyi környezetvédők szerint a Montenegróban 1 milliárd dollárért autópálya-szakaszt építő Kína csak a kár töredékét akarja helyreállítani az UNESCO által védetté nyilvánított szurdokban.

Egyre több a környezetvédelmi aggály azzal az autópálya-szakasszal kapcsolatban, amelyet egymilliárd dollárért épít egy kínai cég a Balkánon. Az építkezés károkat okozott egy festői szépségű folyóvölgyben.

A hosszú ideje késlekedő Bar-Boljare montenegrói autópálya-szakaszra már így is nagy figyelem irányult azután, hogy az elszegényedett adriai ország hét évvel ezelőtt egy kínai céget bízott meg a kivitelezéssel és az építkezést egy egymilliárd dolláros hitelből finanszírozta meg.

Ezen a héten a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés hivatalosan engedélyt kért, hogy helyreállítsa az UNESCO által védettnek nyilvánított Tara folyó 500 méteres partszakaszát, amelyben az építkezés okozott kárt.

A kínai cég május 10-i javaslata jelentések szerint arról szólt, hogy stabilizálják a folyónak a Matesevo-híd alatt átfutó és a Kolansin hegyi turisztikai központ közelében fekvő balpartját.

A korábbi ajánlatot ’túl szerénynek’ találta és visszautasította a montenegrói környezetvédelmi felügyelőszerv, és bírálták azt a kártérítést követelő környezetvédelmi csoportok is.

A kritikusok szerint a terv még mindig nevetséges

500 méternyi folyómeder rehabilitálása olyan, mint egy rossz vicc, mivel egy 6,7 km-es szakasz és az ottani fontos biodiverzitás-övezetet tették tönkre az útépítéssel” – mondta Natasa Kovacevic, a Zöld Otthon környezetvédelmi civilszervezet képviselője a Szabad Európa Balkáni szolgálatának.

A Zöld Otthon évek óta küzd az autópálya-projekt és más, a Tara folyóra ható építkezések leállításáért, amíg nem áll fel jobb megfigyelőrendszer az övezet védelmére.

Az ENSZ által védett folyó körüli vitának szélesebb politikai következményei lehetnek. Környezetvédők és a kormánykoalíció támogatói az „Egy övezet, egy út”, azaz a kínai állam által közvetlenül ellenőrzött infrastrukturális kezdeményezést okolják a kárért.

Montenegrónak júliusban kell kifizetnie a kínai autópálya-hitel első törlesztőrészletét. Podgorica már korábban sikertelenül kérte az uniót, hogy segítsen pénzhez jutnia.

Lakmuszteszt

Egyes balkáni kormányok közben szorosan nyomon követik a montenegrói kérés sorsát, mert az jól jelezheti, hogy Brüsszel mennyire hajlandó szorosabbra fűzni a viszonyt a még mindig blokkon kívüli volt jugoszláv tagállamokkal.

Montenegró 2017-ben lépett be a NATO-ba, miközben EU-tagjelölt.

Sok uniós tagállam óvakodik attól, hogy korán nyissák ki az ajtót Szerbia, Észak-Macedónia, Koszovó, Albánia és Montenegró előtt.

Az autópálya-projekt Szerbiának ad közúti kijutást az adriai partvidékre, és szerepelt a nyugat-balkáni országok hétfői szlovéniai csúcstalálkozójának lehetséges témái között. (A fő kérdés Montenegró és szomszédainak uniós csatlakozási tárgyalásai voltak.)

Miért kéne az EU-nak közbelépnie... és kisegítenie Montenegrót ebben a konkrét problémában és projektben?” – tette fel a kérdést Jovana Marovic, a Politikon Network nevű podgoricai szellemi műhely igazgatója.

Azért, mert így az EU demonstrálhatja, hogy fontos neki a Nyugat-Balkán, hogy a bővítési folyamat még mindig életben van, és hogy a legfontosabb gondok kezelésével segítenek Montenegrónak és a Nyugat-Balkánnak, és nem hagyják, hogy harmadik felek, mint Kína potenciálisan negatív politikai hatást fejtsenek ki.

Kína befolyást is építene

Peking az ambiciózus „Egy övezet, egy út” kezdeményezés központi elemévé tette az infrastruktúra-projekteket, miközben a hitelezést és a gazdasági projekteket a politikai és kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez kötötte. A kritikusok szerint mindez túlzott befolyást ad a kínaiaknak az adós kormányokkal szemben.

A Balkán, és különösen Szerbia, egyértelmű célpontja volt a kínai kezdeményezésnek, annak ellenére, hogy az Európai Unió több százmilliós támogatást nyújt a térségnek és diplomáciai szempontból betolakodónak tekinti a térségben Kínát és Oroszországot.

Marovic megjegyezte, hogy az előző montenegrói kormány – amelyet Milo Djukanovic elnök régóta regnáló Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) vezetett – 2014-ben írta alá azt az üzletet, amely a kínai CRBC-t bízta meg az autópálya-projekt kivitelezésével.

A jelenlegi kormány – amely a szerb nacionalisták, populisták, környezetvédelmi és egyéb csoportok kusza koalíciója, és amelynek pártjai évtizedekig ellenzékben voltak, decemberben került hatalomra – megpróbált elsétálni a projekttől.

Közben pedig igyekezett megnyugtatni a Nyugatot, hogy fenntartja az EU-párti politikát.

„Végül is – mondta Marovic – ez az egész projekt, a szerződés, a feltételek és minden, ami a montenegrói autópálya-projekt kapcsán problémás, nem a jelenlegi, hanem az előző kormány felelőssége. Ha az EU segíteni akarja a montenegrói demokratizálódási folyamatot, akkor az új kormányt kellene segítenie, hogy az a demokratizálódásra tudjon koncentrálni.”

Kínai hanyagság?

Amikor elkészül, a montenegrói autópálya az egymástól 165 kilométerre a szerb határon fekvő Boljarét és a déli partvidéken fekvő Bart köti majd össze.

A CRBC által jelenleg épített 42 kilométeres szakaszt eredetileg 2019-re tervezték befejezni, de már többször kitolták az átadás időpontját.

A jelenlegi befejezési határidő az év vége.

A Tara 80 kilométeres völgye Európa leghosszabb kanyonja, és a környező fenyvesek tarkította medencével együtt 1980 óta az UNESCO világörökségi státuszát élvezi.

Montenegró – a Tara-kanyon 80 km-es szakasza az ENSZ Világörökség része. A terület 200 km-re északra fekszik a montenegrói fővárostól, Podgoricától.
Montenegró – a Tara-kanyon 80 km-es szakasza az ENSZ Világörökség része. A terület 200 km-re északra fekszik a montenegrói fővárostól, Podgoricától.

A területre már most is veszélyt jelentenek a „mikrogátak” és más kis volumenű vízenergia-projektek. Ezek a gyakran laza szabályozási rendszer miatt elszaporodtak a Balkán nagy részén.

A montenegrói Természet- és Környezetvédelmi Ügynökség (NEPA) tavaly azzal vádolta meg a kínai építőket, hogy figyelmen kívül hagyták ajánlásait.

A hatóság megjegyezte, hogy az autópálya-építés örvényesedéshez vezetett és mélyebbé tett egy fél kilométeres folyómeder-szakaszt. Ez pedig rossz hatással volt a biológiai diverzitásra a nemzeti és nemzetközi védelem alatt álló vízi úton.

Környezetvédelmi felügyelők az erózió okozta földcsuszamlások veszélyére is figyelmeztettek a Tara egyik kanyargós szakaszán.

Novemberben a NEPA jóváhagyta, hogy a CRBC helyreállítsa a Tara folyót ért károkat.

A cég ebben a hónapban benyújtott legutóbbi helyreállítási javaslatában a CRBC állítólag kötelezettséget vállalt a biológiai sokféleség állapotának kielemzésére és arra, hogy esetleg regenerálja a Tara élővilágát, miután befejeződtek az autópálya-építési munkálatok.

A Tara az akár ember nagyságú példányokra is megnövő dunai lazac fogyatkozó természetes élőhelyei közé tartozik. A populáció folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy többször figyelmeztettek arra, hogy a Bar és Boljare közötti autópálya és más projektek miatt veszélyben van a faj.

Ljiljana Jokic, a liberális zöld párt, az Egyesült Reformakció Polgári Mozgalom képviselője egyetértett azzal, hogy a projekt ökológiai katasztrófát okozott, és hogy kevés a kínai ajánlat.

„Nagyon sürgős a probléma orvoslása, de a CRBC által felajánlott mértékben ez határozottan kevés. Nem vagyunk biztosak abban, hogy megfelelő minőségű lesz a CRBC által bejelentett tervezett rehabilitáció, hiszen ha eddig megfelelően végezték volna a munkát, akkor nem hozták volna a Tarát olyan állapotba, mint amilyenben most van.”

A pártvezető szerint „kártérítést kellene kérni” a kínai cégtől „a Tara tönkretétele miatt”.

A montenegrói környezetvédelmi minisztérium egyik tisztviselője, Tamara Brajovic közben azt mondta, azt várják, hogy a kínai cég a Tara összes kárt szenvedett szakaszát helyreállítsa.

Bojana Moskov, Predrag Tomovic és Andy Heil írása

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG