Az iszlamista hatalomátvétel óta drámaian megváltozott a televíziók adása Afganisztánban. A női bemondókat férfiak váltották fel, eltűntek a szórakoztató show-műsorok, az állami csatornán muszlim prédikációk, a tálibok bejelentései láthatók.
A főváros augusztus 15-i elfoglalását követően mindössze néhány óra telt el, amikor az ország egyik legismertebb műsorvezetőjének számító Sabnám Davrant kirúgták a közszolgálati televíziótól a többi női kollégájával együtt. Két nappal később egy tálib harcos vette át a helyét a kabuli stúdióban, aki a fegyveres szervezet közleményeit olvassa be röviden.
„Miután a rendszert leváltották, munkába indultam. Nem veszítettem el a bátorságom, de sajnos nem engedtek be. Férfi kollégáim bejutottak, de engem megfenyegettek, azt mondták, hogy nem folytathatom a munkámat, mert a rendszer megváltozott. Ha a világ hallja a hangom, akkor segítséget kérek, ugyanis veszélyben van az életünk” – írta Davran szerdán a Facebookon.
A nemzetközi katonai beavatkozás kezdete óta elmúlt húsz év egyik legfontosabb eredménye, hogy sokszínű médiapaletta alakult ki Afganisztánban, ahol a tálibok 1996-tól 2001-ig tartó uralma idején be volt tiltva a független sajtó.
Az országban nemrég még nagyjából 170 rádióadó, több mint száz újság és többtucatnyi televíziós csatorna működött. A tálib rezsim alatt csupán egyetlen, állami tulajdonban lévő rádió, a Saría Hangja volt elérhető, ezen is elsősorban vallási tanítások, imára hívások voltak hallhatók.
Lassan újra eltűnnek a nők a burka alatt Afganisztánban
A független média bedarálása
Szakértők szerint már most számos jele van annak, hogy a fundamentalisták a médiaviszonyok átalakítására, a sajtószabadság terén elért eredmények eltörlésére készülnek.
Az állami televízióban néhány nap alatt teljesen megváltozott az adás, főleg tálib bejelentéseket, Korán-idézeteket, muszlim prédikációkat sugároznak. Nem sokban különbözik a helyzet a kereskedelmi csatornákon sem, törölték a popzenei és szórakoztatóműsorokat, a nyugati típusú játékshow-kat, a külföldi sorozatokat, számos női bemondót levettek a képernyőről.
Egy tálib tisztségviselő ugyanakkor nemrég nyilatkozott a Tolo TV női újságírójának, illetve a csatorna egyik szintén női munkatársa a kabuli utcákról is élőben tudósított. Egyelőre nem világos, hogy ezek kirívó esetek-e voltak-e, vagy bizonyos enyhülés tapasztalható a tálibok részéről a független médiát és a nők munkavállalását illetően.
Elemzők szerint az iszlamista lázadók az utóbbi napokban próbáltak mérsékeltebb képet kialakítani magukról a nemzetközi közvéleményben, egyes vezetők például ígéretet tettek a sajtószabadság és a női jogok biztosítására az iszlám törvények keretein belül.
Betartják-e az ígéreteket?
Zabihullah Mudzsáhid szóvivő kedden kijelentette, hogy a szervezet másként fogja irányítani az országot, mint korábban, amikor brutálisan elnyomták a nőket, illetve az etnikai és vallási kisebbségeket, betiltották a zenét, de még egyes sportokat, például a labdarúgást és a krikettet is. Leszögezte, hogy a magántulajdonban lévő médiumok továbbra is függetlenül működhetnek majd, mindazonáltal az újságírók munkájuk során nem sérthetik meg a „nemzeti vagy iszlám értékeket”. Szavai szerint emellett a nőknek lehetőségük lesz dolgozni és tanulni, de csakis az iszlám törvények keretein belül. Erről részleteket nem árult el.
Sokan ugyanakkor kételkednek abban, hogy a tálibok intézkedései összhangban lesznek-e ezekkel az ígéretekkel. A nemzetközi figyelemtől távolabb, a fővároson kívül ugyanis máris helyi rádióadók, újságok és tévécsatornák tucatjait záratták be erőszakkal. Más független médiumok önként, a megtorlástól tartva szüntették be működésüket, sok újságíró elmenekült a lakóhelyéről vagy illegalitásban folytatja tevékenységét. A megmaradt csatornák többsége a tálibok propagandáját kénytelen sugározni. A radikális felkelők az utóbbi években sajtómunkások tucatjait gyilkolták meg.
Helyi beszámolók szerint az iszlamisták több, korábbi elnyomó törvényüket újra bevezették az elmúlt hetekben és hónapokban az általuk ellenőrzött területeken. A kilencvenes évek végén kezdődött uralmuk alatt a nők csak a teljes testüket és arcukat elfedő burkában, férfi kísérővel léphettek utcára, kizárólag otthon dolgozhattak, a lányok oktatása pedig szigorú korlátok között volt csak lehetséges. A férfiaknak tilos volt levágatniuk a szakállukat, s naponta ötször kötelező volt imádkozniuk. A saría szigorú értelmezése alapján gyakoriak voltak a különböző bűncselekményekért a kézlevágások és a megkövezések.
