Komoly kételyek merültek fel az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) minapi közleményével kapcsolatban, miszerint egy ukrán nő hajtotta végre a merényletet Alekszandr Dugin háborúpárti filozófus lánya ellen.
Sokakat meglepett, hogy az orosz hatóságok ilyen gyorsan „megoldották” az ügyet, hiszen csupán két nap telt el szombat este óta, amikor autóba rejtett pokolgép végzett a Vlagyimir Putyin elnök főideológusának számító Dugin lányával Moszkva közelében.
Bár a 29 éves Darja Dugina is a Kreml propagandistájaként volt ismert, gyakori szereplője volt az állami tévének, és támogatta Ukrajna lerohanását, feltehetőleg nem ő volt a merénylet célpontja, hanem apja, akinek kocsijával végül ő távozott.
Az FSZB már hétfőn előállt a megfejtéssel, és az ukrán titkosszolgálatok egyik állítólagos ügynökét, az 1979-es születésű Natalja Vovkot vádolta meg a gyilkosság elkövetésével. Arról számoltak be, hogy a nő tizenkét éves lányával érkezett júliusban autóval Oroszországba, ahol abban a házban bérelt lakást, ahol Dugina lakott, majd a bombatámadást követően rendszámot cserélve gyorsan Észtországba menekült.
Emellett azt állították, hogy Vovk az orosz hatóságok által szélsőséges és terroristacsoportként kezelt, betiltott Azov ezrednek is tagja. Az ukrán nemzeti gárdához tartozó szervezet ezt azonnal tagadta, és rámutatott, hogy nincs egyetlen női tagjuk sem.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat ugyanakkor nem a politikai gyilkosságok gyors megoldásáról vagy az igazmondásáról híres. Számos merénylet vagy merényletkísérlet, amelyet ismert ellenzéki személyiségek vagy újságírók ellen követtek el, máig megoldatlan, akár évtizedek óta. Alekszej Navalnij bebörtönzött aktivista 2020-as, csaknem halálos megmérgezése ügyében például nyomozás sem indult.
A Dugina-ügy végére ezzel szemben kevesebb mint 36 óra alatt pontot tettek.
Az FSZB esetleírása ráadásul több kínos kérdést is felvet. Hogyan juthatott be az országba egy ukrán ügynök, majd ki is onnan, miközben a határőröknek elvileg minden egyes ukrán állampolgárt szigorúan ellenőrizniük kellene? Illetve miért venné célba Ukrajna a Duginokat, akiknek sokak szerint közel sincs akkora befolyásuk, amikor vannak sokkal nagyobb halak is a háború támogatói között?
Belső harcok?
Több más kérdés is felmerül, ahogy hiányoznak a kézzelfogható bizonyítékok is, ezért egyesek úgy vélik, hogy a merénylet az orosz elit belső harcainak jele lehet a váratlanul súlyos veszteségekkel járó invázió közepette.
Ukrajna megtámadása sokakat ért sokként az orosz vezetői rétegen belül is. Putyin arra számíthatott, hogy néhány nap alatt el tudja foglalni a hadsereg Ukrajnát, ahol Moszkva-párti vezetést juttathatnak hatalomra. A harcok elhúzódását és a hatalmas orosz katonai veszteségeket látva a Dugint egyik főideológusuknak tartó nacionalista csoportok nyíltan még agresszívabb fellépést követelnek.
„A legvalószínűbb, hogy eszkalálódott a harc a háborúnak véget vetni kívánó békepártiak és a héják között, ahova Dugin is sorolható” – mondta Viktor Nebozsenko kijevi politikai elemző, aki szerint elképzelhető, hogy a tárgyalásos rendezést pártoló frakció meg akart szabadulni Dugintól, hogy így erősítse saját pozícióját.
Anton Sehovcov szakértő azonban úgy vélekedett, hogy ha Dugina halálát valóban belső harcok okozták, az még inkább a háborúpárti erők malmára hajtaná a vizet.
Ezzel Tatjana Sztanovaja orosz politikai elemző is egyetért, aki szerint a történtek „a konzervatív tábor radikalizációját” eredményezik.
Túlélni a rakétákat: hat hónapja tart a háború Ukrajnában
Kicsoda Dugin?
A hatvanéves férfi szélsőjobboldali közíróként, Putyin főideológusaként ismert, akinek gondolatai egyesek szerint segítettek elvetni az ukrajnai invázió magvait Oroszországban. Egyebek mellett felszólított egy tekintélyelvű eurázsiai állam létrehozására Moszkva vezetésével, ami az orosz elit bizonyos részeiben kedvező fogadtatásra talált.
„Dugin ideológiája a konzervatív és radikális aktivisták és politikusok egész generációjára hatással volt, akik, ha lehetőségük adódik rá, azért harcolnának, hogy az állami politika központi elvévé tegyék” – írta 2014-es cikkében Anton Barbashin és Hannah Thoburn.
Több politikatudós fasisztaként jellemezte a neoeurázsiai mozgalmat, Dugin pedig támogatta e kitűzött célok elérését akár erőszak útján is. Például a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatista erők által indított belháború kapcsán a férfi az állami televízióban leszögezte, hogy „ukránokat kell ölni”, illetve figyelmeztetett, hogy „a háború elkerülhetetlen Ukrajnával”.
Az orosz elnök beszédeiben időnként visszaköszönnek a filozófus nézetei, azonban nem világos, hogy utóbbinak mekkora volt a valódi befolyása a Kremlben. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez 2014 körül volt a legerősebb.
Dugin 2014-ben arról beszélt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok akár el is veszíthetik a háborút, ha nem kapnak több támogatást Oroszországtól, kiemelve, hogy a Kreml hezitálását „a hazafiak árulás jelének láthatják”.
A széles körben kudarcosnak tartott inváziót látva ugyanezt a frusztrációt hangoztatja jelenleg több orosz nacionalista. Egyes elemzők szerint Dugina meggyilkolásával épp ezeknek a szélsőjobboldali elemeknek üzenhettek.
Andrej Pjontkovcskij például Duginnak szánt figyelmeztetésnek minősítette a merényletet, amelyet szerinte az orosz biztonsági szolgálatok követhettek el a Putyinnal szembeni különböző kritikái miatt.
Sztanovaja szerint ugyanakkor a gyilkosság csak tovább fogja erősíteni a szélsőjobboldal elégedetlenségét, amely dühös a háború alakulása miatt, és radikálisabb vezetést akarna látni Moszkvában. Mint közölte, várhatóan csak fokozódni fog az ideológiai konfliktusok gyakorisága és brutalitása Oroszországban.
