A magyar oktatási rendszer állapotáról, a tanárok és a diákok mozgalmáról tájékoztattak európai döntéshozókat az érintettek Brüsszelben. Az uniós politikusok egyúttal azzal is szembesülhettek, hogy milyen hátrány éri azokat, akik a hatalommal szemben foglalnak állást, és ennek hangot is adnak.
Még el sem kezdődött az esemény, máris mélységesen megdöbbentek azok az európai parlamenti politikusok, akik magyar tanárok, diákok, szakszervezeti vezetők meghallgatásán vettek rész az EP-ben, Brüsszelben. A magyar vendégek ugyanis azt kérték, hogy ne legyen nyilvános az esemény, sőt róluk se készítsenek kép- vagy hangfelvételt, mert félnek a retorzióktól. Így aztán mi is az utólagos elmondások alapján és a négyszemközti beszélgetések során tudtunk meg részleteket. A megdöbbenést fokozta, amikor a diákok arról beszéltek, hogy „kis patkányokként” jelenítik meg őket a propagandamédiában, sőt „X. Y. és a kis buzi mikrofonja” megjelölés is elhangzott. Az EP-képviselők megtudhatták, milyen az, amikor a jobb oktatásért indított mozgalmat a közmédia elhallgatja, vagy amikor az egyik városban a diákok nem merték átvenni a szórólapokat, a másikban pedig a tanárokat nem engedték be az iskolába addig, amíg nem vették le a mozgalomhoz való tartozást jelképező matricát. Az egyik diák arról számolt be, hogy „Minket gyakorlatilag gyűlöletre nevelnek Magyarországon. Beiktatnak szélsőjobboldali szerzőket a tantervbe. Egyre tolják ki a küszöböt, hogy mi az, ami még belefér.”
Az egyik EP-képviselő, a francia Ilana Cicurel azt vetette fel, hogy az állampolgári nevelésnek talán megosztott EU-kompetenciának kellene lennie, hogy az ilyen jelenségeket jobban figyelemmel lehessen követni. Egy másik képviselő, a spanyol Marcos Ros pedig azt osztotta meg, hogy Magyarország rendszeresen az európai közbeszéd középpontjában van. „Három éve vagyok itt, és mindennap hallok Magyarországról” – jelentette ki.
Az egyórás eszmecsere után két magyar résztvevővel találkoztunk, akik vállalták a nyilvánosságot, mert már korábban is elmondták a véleményüket. Egyikük, Nagy Erzsébet esetében ez természetes, ő a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője. Az érdekképviseleti vezető összegezte a politikusoknak, hogy Magyarországon 16 ezer ember hiányzik az oktatásból, emiatt sok órára nem mennek be szakos tanárok, és pedagógiai asszisztensek felügyelik a diákokat. „Így a diákoknak a továbbtanulása is veszélybe kerül” – tette hozzá. Az egész ágazatot jellemzi, hogy hiába voltak ígéretek fejlesztésekre, 12 év Fidesz-kormányzás után rosszabb lett a helyzet, mert a pénzeket másra használták fel.
Egy diák hangja
A 16 éves Bozai Ákos, aki egy vidéki gimnázium tanulójaként jellemezte magát, és azért sincs titkolnivalója, mert október 23-án óriási tömeg előtt mondott beszédet Budapesten, most azt ecsetelte az Európai Parlamentben, hogy az iskoláknak milyen mentálhigiénés ellátással kapcsolatos problémái vannak. „Fontos, hogy egy ilyen túlterhelő tanterv mellett, egy ilyen túlterhelő oktatási rendszer mellett, ilyen kiégett tanárok mellett és a szolidaritás után kapott fenyegetések mellett a gyerekek, akik félnek, fáradtak, kaphassanak megfelelő segítséget. Az én iskolámban heti egyszer 15 percig van bent egy mentálhigiénés szakember, aki helyettesíti az iskolapszichológust. Ebben a negyedórában kap lehetőséget az iskola 550 tanulója arra, hogy beszélgessen vele” – összegezte a Szabad Európának mondandóját.
A DK szervezésében
A mintegy húszfős delegáció brüsszeli programját a Demokratikus Koalíció szervezte. A diákok és tanárok nyilvánosságtól való félelmére Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnöke, EP-képviselő ezt mondta: „Tapasztalt magyarországi politikusként is összeszorul a gyomrom, amikor 17-18 éves fiatalok arról beszélnek, hogy milyen retorzió éri őket, a tanáraikat vagy az igazgatójukat a tankerület részéről, ha kiállnak a véleményük mellett. Ezt az Európai Parlamentben hallgatni tényleg sokkoló volt.”
Látogatásuk során a küldöttség tagjai nemcsak parlamenti képviselőkkel, hanem uniós biztosokkal, illetve azok közvetlen munkatársaival is találkoztak. Ezeken a beszélgetéseket fogalmazódott meg, hogy a hazai civil szervezeteket az Európai Bizottság vonja be az ellenőrzésbe, amikor Magyarország teljesíti az uniós forrásokhoz vezető feltételeket, és kérjék ki a véleményüket arról, amit a kormány elvégez.
Dobrev Klára szerint ennek a látogatásnak ez lehet a konkrét hozadéka, és úgy tűnik, az Európai Bizottság is nyitott arra, hogy úgy módosítsák a mérföldkövek ellenőrzésének intézményrendszerét, hogy az érdekképviseletek és a civil szervezetek véleményét is megismerhessék. Ezt a célt Nagy Erzsébet is támogatja, aki szerint fontos, hogy a magyar pedagógusoknak biztosítsák a sztrájkjogot, és legyenek megfelelő érdekegyeztetések – ezek máris olyan feltételek, amelyek teljesítéséhez ragaszkodni kellene az EU-s támogatások fejében.
Az eseményről küldtünk kérdéseket az Európai Parlament Fidesz-csoportjának. Frissítjük cikkünket, ha válaszolnak.
