November 27-én és 28-án tárgyalják Karsai Dániel beadványát Strasbourgban. A tárgyalás első napján bioetikai szakértőket hallgat meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), másnap pedig nyilvános tárgyalást tartanak. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, 46 éves alkotmányjogász azt szeretné elérni, hogy méltósággal tudja befejezni az életét, hogy lehetővé váljon Magyarországon az ALS-ben és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia. A kormány viszont azt kéri a strasbourgi bíróságtól, hogy utasítsa el Karsai Dániel kérését.
Hiába érvel azzal az állam, hogy vissza lehet utasítani a kezelést, ez a lehetőség Karsai Dániel és még sok ALS-es vagy számos más, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ember esetében nem járható út, hiszen nincs gyógymód, nincs kezelés, nincs mit leállítani, visszautasítani – mondta a Szabad Európának Zeller Judit jogász, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, akinek az életvégi döntésekkel kapcsolatos jog az egyik szakterülete.
Azt a kormányzati érvelést, hogy az emberi életről nem az embernek kell végső soron rendelkeznie, Zeller Judit úgy kommentálta, hogy lehet persze szakrális értelmezése is a kérdésnek a hívő emberek számára, de itt mégiscsak az egyén autonómiájáról van szó.
„Nincs társadalmi diskurzus, a meglévő szabályozást 20 év után ideje felülvizsgálni”
A jogász szerint Magyarországon a betegek nem kapnak elég segítséget és információt ahhoz, hogy meg tudják hozni életvégi döntéseiket. Szerinte alapvetően az a baj, hogy nincs társadalmi diskurzus a kérdésben, tabunak számítanak az életvégi döntések, a halál, az időskor, noha egyre inkább öregszik el a társadalom, és mindenkit érintő témáról van szó. A jelenlegi szabályozás a jogász szerint idejétmúlt, nem működik, érdemes újragondolni.
Amikor a kormány arról beszél, hogy az aktív eutanázia nem megengedhető Magyarországon, akkor feltehetően az Alkotmánybíróság korábbi döntésére hivatkozik, amely még 2003-ban született, és azt mondja, hogy az állam csak akkor tudja teljesíteni életvédelmi kötelezettségét, ha kizárja az eutanázia lehetőségét. Ugyanakkor húsz év alatt változhatnak a körülmények, változhat a társadalmi közeg, az orvostudomány és az egészségügyi ellátórendszer állapota – hangsúlyozta Zeller Judit, aki szerint elképzelhető, hogy az akkori Alkotmánybíróság ma már egészen más következtetésre jutna.
Arra a felvetésre, hogy vannak, akik szerint az aktív eutanázia lehetősége visszaélésekre adhat okot, azt mondta: számos országban jól működik ez a lehetőség. Példaként a Benelux államokat említette. (Az aktív eutanáziát, azaz a halál bekövetkeztének közvetlen segítését a jogszabályok Európában a Benelux országok mellett 2021 óta Spanyolországban és 2022 óta Portugáliában is megengedik.)
Van egy előzetes döntéshozatali folyamat, és fontos, hogy ebben soha nem egyetlen orvos vesz részt. Az eljárás minden fázisában kikérik a beteg véleményét, meggyőződnek róla, hogy autonóm döntést hozott – mondta Zeller Judit. Hozzátette: Hollandiában például utólagos ellenőrzés is van, minden ilyen esetet jelenteni kell, és kivizsgálják.
„Persze, lehet azt mondani, hogy egy utólagos vizsgálat nem hozza vissza azt, aki esetleg visszaélés áldozatává vált, de szerintem nagyon erős visszatartó ereje van a visszaélésekkel szemben annak, ha az orvos tudja, hogy mindenképpen átesik egy ellenőrzési folyamaton.”
Magyarországon jelenleg asszisztált öngyilkosságra sincs lehetőség, a magyar törvények egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják a közreműködést az öngyilkosságban, függetlenül attól, hol történik.
Mit kér Karsai Dániel, és mivel érvel a kormány?
Karsai Dániel betegsége, az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható. Az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával jár. A beteg elveszíti mozgásképességét, majd a légzőizmai sem működnek, végül megfullad, Eközben végig a tudatánál lesz, de szenvedéseiről tájékoztatást adni, kommunikálni már nem lesz képes. A 46 éves alkotmányjogász azért fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságágához, hogy méltósággal tudja befejezni az életét, hogy lehetővé váljon Magyarországon az ALS és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia.
A kormány viszont azt kéri a strasbourgi bíróságtól, hogy utasítsa el Karsai Dániel kérését, mert úgy gondolja, hogy
- Magyarországon jól kiépített hospice-szolgálat van, amely segít abban, hogy a betegek megőrizhessék emberi méltóságukat;
- a társadalombiztosítás finanszíroz olyan gyógyszert, amely 25 százalékkal növeli az élettartamot, elérhető a fizikoterápia;
- a beteg akkor is hozzájuthat megfelelő állagú ételhez, amikor már a nyelés is nehézkes.
A kormány mindezek mellett egy konkrét esetre is hivatkozik beadványában. Egy brit állampolgár esetéről van szó, aki ugyanolyan betegségben szenvedett, mint Karsai Dániel, és szerette volna elérni, hogy változtassanak hazája jogszabályain, amelyek tiltják az aktív eutanáziát. Kérését végül a brit bíróságokhoz hasonlóan az Emberi Jogok Európai Bírósága is elutasította.
„Illúzió, hogy az élet végéről nem az ember dönt”
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hospice-ellátásról rendezett fórumán Álmos Péter, a MOK alelnöke az RTL-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy annak, aki a kormány strasbourgi beadványát írta, láthatóan semmi tapasztalta nincs a témában. Mint mondta, hiányzik a szembenézés „legyen szó akár a kórházi fertőzésekről, akár az életvégi döntésekről”.
Ugyanezen a tanácskozáson, amelyen Karsai Dániel is részt vett, Kussinszky Anikó, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vezető főtanácsosa illúziónak nevezte, hogy az élet végéről nem az ember dönt. Mint mondta, kutatások bizonyítják, hogy az intenzív terápiás osztályoknál 72,6 százalék részesül kezeléskorlátozásban. Mint mondta, létezik ugyan az „élő végrendelet”, amelyben a beteg előre meghatározhatja, milyen kórházi beavatkozást enged, vagy nem, de a szakember szerint ez a gyakorlatban nem működik.
Csikós Ágnes, a hospice-palliatív ellátás országos szakfelügyelő főorvosa egyebek között azt mondta: a mostaninál jobban figyelembe kellene venni a betegek akaratát, mert nagyon sokszor fordul elő a gyakorlatban, hogy meghosszabbítják a betegek életét, de nem adnak életminőséget hozzá.
Többen csatlakoztak Karsai Dánielhez
November 27-én és 28-án tárgyalják Karsai Dániel beadványát Strasbourgban. A tárgyalás első napján bioetikai szakértőket hallgat meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), magyar részről Sándor Juditot, míg 28-án nyilvános tárgyalást tartanak.
Közben csatlakozott Karsai Dánielhez a szintén ALS-ben szenvedő Dunavölgyi Erzsébet és Skripeg Béla. Ők is beadványt nyújtottak be, mint mondják, ki akarják harcolni a jogot maguknak és sorstársaiknak, hogy ők dönthessenek életük végéről.
Beadványt nyújtott be az EJEB-hez László Róbert politikai elemző is, aki egészséges ugyan, de meg akarja teremteni a lehetőséget, hogy egy súlyos betegség esetén maga határozhasson élete végéről – írta meg a 24.hu.
A Telex beszámolója szerint be fogja adni az életvégi döntésekről szóló kérelmét Strasbourgban Giovannini Moni és Haubert Péter, akik szintén gyógyíthatatlan betegségben, szklerózis multiplexben szenvednek.
A Medián felméréséből, amelyet a HVG publikált, az derül ki, hogy a magyarok többsége, bő kétharmada helyeselné, ha Magyarországon élni lehetne a kegyes halál lehetőségével, és közel felük az aktív eutanáziát is támogatná.
