Komoly bürokratikus terhet kaptak a kocsmák, cukrászdák és a kis éttermek a nyakukba újévkor: egy január 1-jén élesedő jogszabály adatküldésre kötelezi őket. Mennyi sört, hány sütit fogyasztanak a vendégek, és mennyibe kerül a rántott hús – ezt minden rendelés után el kell küldeni a turizmusért felelős állami szervnek. A kis kocsmák és a cukrászdák értetlenül vakargatják a fejüket, a szállodák viszont örülnek.
Újabb bürokratikus terhet kaptak a vendéglősök, miután januárban arra kötelezték a kisebb éttermeket és kocsmákat, illetve a cukrászdákat is, hogy jelentsék az államnak a forgalmi, statisztikai adatokat. „Miután lecsapolok egy korsó sört, és beütöm az árát a pénztárgépbe, még egy külön erre a célra üzembe helyezett laptopon is be kell jelölnöm, hogy mit adtam el” – mondta a Szabad Európának Réthelyi András, egy fővárosi kocsma tulajdonosa.
Pluszmunka
Tavaly júniusban jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely adatszolgáltatásra kötelezte a nettó százmillió forintnál nagyobb éves árbevétellel rendelkező vendéglátóegységeket. A cégeknek júliustól kellett elkezdeniük adatokat küldeni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK). Az adatközpontot az állami tulajdonú MTÜ működteti.
Idén január 1-jétől a kicsik is sorra kerültek, mivel a rendelet szerint a nettó 12 millió forintnál nagyobb éves árbevételt meghaladó cégeknek is kötelező beküldeniük a forgalmi adatokat. Így a júliusban csatlakozó nagyokkal együtt most már szinte az összes étterem, cukrászda, büfé, kávézó, italüzlet, bár, zenés-táncos szórakozóhely, gyorsétterem és közel tízezer turisztikai attrakció: minden jeggyel látogatható múzeum, vár, kastély, fürdő, strand, kalandpark, állatkert, vidámpark, turisztikai közlekedési eszköz, valamint zenés-táncos rendezvény köteles forgalmi, statisztikai adatokat küldeni az NTAK szoftveren keresztül.
Réthelyi nem tudja, hogy mit csinál a turisztikai ügynökség, minek kellenek neki az ő sörözőjének adatai. „Mit fog abból leszűrni az MTÜ, hogy nálam hány pálinka fogy? Számomra teljesen értelmezhetetlen a dolog” – tette hozzá.
„Pluszmunkát kaptam a nyakamba, és még fizetek is azért, hogy adatokat szolgáltathassak” – tette hozzá. A kocsmatulajdonos elmondása szerint a legolcsóbb szoftvert választotta, ez havi hatezer forintjába kerül.
A kis kocsmákon kívül a cukrászdákat érintette még érzékenyen a kötelező adatszolgáltatás bevezetése, többségük ugyanis családi vállalkozásként működik, többnyire papíralapú felírási rendszerrel.
„A bevezetés előtt kértük, hogy a cukrászdákra ne vonatkozzon a kötelezettség. Miután nem értünk célt, többször egyeztettünk az MTÜ-vel a többi vendéglátós érdekvédelmi szervezettel együtt, hogy a díjmentes szoftver legalább egyszerűen használható legyen” – mondta a Szabad Európának Selmeczi László, a Magyar Cukrász Ipartestület ügyvezetője. Ezután kiderült, hogy az MTÜ által biztosított szoftver mégsem lesz mindenki számára használható.
„Miután a többi vendéglátós szervezet kihátrált a tiltakozásból, az elnökség úgy döntött, hogy mi is feladjuk a harcot” – tette hozzá. Selmeczi elmondta, hogy a cukrászok nyolcvan százaléka mikrovállalkozást üzemeltet. A vendéglátásra vonatkozó adatok egyébként itt érhetők el, az MTÜ honlapján.
„Őszintén szólva az értelmét sem nagyon látjuk, mert a rendszer csak főkategória/alkategória szintig küld adatot, tehát például egy tortaszelet vagy egy gombóc fagylalt után is csak annyi adatot fog kapni, hogy az étel főkategória alatt desszert, sütemény, édesség, ami egy kategóriát jelent – mondta. Selmeczi szerint hiába van többféle fagylalt és többtucatnyi sütemény egy cukrászdában, a rendszerben csak egy, a „desszert, sütemény, édesség” alkategória van ezekre, vagyis csak ezt tudják a cukrászdákban bejelölni a kávé és üdítők mellett. – Nem tudom, hogy milyen hasznos adatokat fog leszűrni ebből a turisztikai ügynökség. A kis cukrászdáknak az adatszolgáltatás egyértelműen csak teher” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Vámos György: Jelentős bevételnövekedés várható a boltokban a SZÉP-kártyás vásárlásokkal
Figyelik az árakat
A százmillió forint feletti árbevételt produkáló vállalkozások döntő hányada már korábban is használta valamelyik éttermi szoftvert, ezért náluk nem okozott nagy változást az adatszolgáltatás. A szoftverfejlesztő cégek beépítették a megfelelő modulokat, így a pincérek a korábbi gyakorlatnak megfelelően vették fel a rendelést, és a szoftver tette a dolgát a háttérben.
„Egy egyszeri adatfeltöltéssel és az új szoftver szinkronizálásával járt az NTAK bevezetése nyáron az éttermünkben” – mondta egy népszerű vendéglátóhelyet üzemeltető vállalkozó a Szabad Európának. Szerinte akik eddig is használtak éttermi szoftvert, nem érzékelnek változást.
„Azok az éttermek, ahol francia blokkon adták be az ételrendelést a konyhának, ott viszont komoly nehézséget jelent az adatszolgáltatásnak való megfelelés” – tette hozzá.
Elmondása szerint az étlapról rendelt ételek esetében amikor a pincér felveszi a rendelést, a kezében lévő kütyü nemcsak a konyhába küldi be a rendelést, hanem a turisztikai ügynökségnek is továbbítja az adatot.
„Mi szálloda és rendezvényközpont is vagyunk. Ha egy rendezvényen történik a fogyasztás, azt külön kell felvinni egy másik rendszerbe, ez viszont plusz bürokratikus terhet jelent számunkra” – tette hozzá.
A vállalkozó elmondása szerint eddig semmilyen adatot nem kaptak vissza a turisztikai ügynökségtől, de nem is érdekli, mit adott el a szomszéd étterem.
„Ez szerintem túl van misztifikálva. Egy magára valamit is adó étterem szoftveres rendszer nélkül is figyeli a versenytársait” – hangsúlyozta. Elmondása szerint mielőtt kiadnak egy negyedéves étlapot, megnézik a konkurencia árait, mert nem akarják alul- és felülárazni sem az ételeiket. Más adatra nincs szükségük.
Pedig az MTÜ azt ígérte, pontosabban azt kommunikálta: „elkötelezett abban”, hogy a hazai vendéglátóüzletek lekérdezhessék majd az üzleti tervezésüket támogató releváns statisztikai mutatókat.
Finomítani kell a rendszert
„Nem mondom, hogy borzasztóan örül neki a szakma, de aki nem örül, az meg is érdemli” – mondta a Szabad Európának Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Elmondása szerint a 15–100 millió forintos árbevétel közötti cégek egy jelentős részének nem volt semmiféle online rendszere.
„A világ előremegy, eljárt az idő a felírócetli és a ceruza felett. Annak ellenére mondom ezt, hogy a rendszer még finomításra szorul” – tette hozzá.
Kovács László szerint az adat napjainkban hatalom. Az NTAK szinte percre pontos információkkal fog rendelkezni a hazai ágazat helyzetéről. „A szálláshelyek esetében sokkal kevesebb adat keletkezik, mint a vendéglátóegységekben, ahol azt is beküldi a rendszer, hogy milyen levest, főételt, savanyúságot és milyen desszertet fogyasztott, illetve hány kávét és milyen üdítőt vagy bort a vendég” – mondta. Az MVI még nem látja, hogy ebből a sok információból milyen adatokat fog előállítani a turisztikai ügynökség.
„Nagyon hasznos lenne, ha az adatot szolgáltatók is részesülnének az információkból. Nagy kérdés, hogy az ágazat szereplői milyen formában és milyen jellegű adatokat fognak ebből visszakapni” – tette hozzá. Szerinte az egy főre jutó átlagfogyasztás nagyon értékes információ lenne számukra.
„Nekünk nemcsak az fontos, hogy hány rántott hús fogyott, hanem például az is, hogy mekkora volt az egy vendégre jutó átlagfogyasztás. Ezt még egyelőre nem tudja a rendszer” – tette hozzá. Az elnök szerint jó lenne tudni azt is, hogy milyen nemzetiségű a vendég. Ez utóbbit szinte lehetetlen megállapítani, mert a szállodákkal ellentétben nem kérhetik el az útlevelüket.
Kovács László elmondta, hogy a program fejlesztésekor szerencsésebb lett volna egy szorosabb konzultáció a szakmával.
Ehhez kapcsolódóan: Minden negatív üzenet mellé egy pozitívat! – Rövid pórázon a statisztikai hivatal
Örülnek a szállodások
A turisztikai ügynökség által létrehozott NTAK-ba a szálláshelyek már 2019 óta szolgáltatnak adatokat. Jó tapasztalatai vannak a kötelező adatszolgáltatással Flesch Tamásnak, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnökének, mert vissza is kapnak kumulált adatokat az ágazat egészéről, ami nagy segítséget jelent a szállodásoknak. „Pontos statisztikai adatok vannak, és erre lehet tervezni” – a Szabad Európának.
Az elnök szerint a szállodaiparnak pontos összehasonlítási alapja van, amelyre marketingstratégiát is lehet alapozni, mivel az NTAK foglalási előrejelzéseket is képes adni. „Az adatok korát éljük. Szükségünk van a naprakész statisztikákra” – tette hozzá. A szövetség elnöke szerint fontos, hogy pontosan meghatározzák a célközönséget, és ebben az adatok segítenek, mert a „marketing drága dolog”.
Flesch Tamás azon kérdésünkre, hogy a rendszeren keresztül érzékeny üzleti adatokhoz jut az állami ügynökség, azt mondta, hogy nem osztja az aggodalmakat. Szerinte az online pénztárgépeken keresztül egy másik állami szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közel egy évtizede mindenféle szenzitív adathoz hozzáfér.
Az NTAK adatait egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a NAV is megkapja a turisztikai ügynökségtől. Kerestük az MTÜ-t, a NAV-ot és a KSH-t is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mire használják az adatokat. Választ csak az adóhivataltól kaptunk.
A NAV a költségvetés és a tisztességes adózók védelme, a turizmus-vendéglátás ágazat fehérítése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a szálláshely-szolgáltatók, vendéglátóüzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetőinek NTAK-ba továbbított forgalmi adatait.
„A hivatal kockázatelemző munkája során összeveti az NTAK-adatokat a bevallások – elsősorban a turizmusfejlesztési hozzájárulás – és más kontroll-adatszolgáltatások adataival, és ha eltérést tapasztal, megteszi a szükséges intézkedést” – közölte az adóhivatal. A NAV szerint az adatok a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerülnek hozzájuk, az MTÜ napi gyakorisággal adja át.
Az MTÜ korábban a Dining Guide-ban megjelent PR-cikkben azt állította, hogy a naponta érkező statisztikai adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak a turisztikai marketingaktivitások, fejlesztések és támogatások tervezéséhez, és nagyban hozzájárultak a szálláshelyek adminisztrációs terheinek csökkenéséhez, valamint az üzletviteli folyamatok racionalizálásához. A MTÜ szerint a bővítéssel így megvalósul a hazai turisztika rendszer digitalizálása, ami nagymértékben növeli az adatalapú ágazatirányítás hatékonyságát és a vállalkozások versenyképességét.
Az állami szerv szerint a rendszer bevezetése előtt a turisztikai szektor szereplőiről és eredményeiről csupán becsült adatok álltak rendelkezésre. „Az NTAK-adatszolgáltatás – miután a vendéglátásban és később az attrakciók esetében is teljeskörűen megkezdődik − hozzájárul majd az adatvezérelt ágazatirányításhoz és az egyes szektorok célzott fejlesztéséhez, a versenyképességük növeléséhez” – olvasható a lapban.
Az MTÜ szerint az adatok segítségével minden korábbinál pontosabban célzott hazai és nemzetközi marketingkampányok indulhatnak, emellett pedig az NTAK jelentős szerepet játszik a turisztikai ágazat fehérítésében is. A turisztikai hivatal a Vendégem nevű szoftvert ingyen a kis cégek rendelkezésére bocsátja, legalábbis azoknak, akiknek a vendéglátás tevékenységből származó 2022. évi nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az ötvenmilliót.
