Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Svájci Alap: hirtelen sürgős lett Bernben a civileknek is járó pénzek felpörgetése


Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Jean-Francois Paroz, svájci nagykövet a Fővárosi Törvényszék épületében 2014-ben.

A Norvég Alaphoz hasonló konstrukció alapján működő támogatási program újraindításán két évig ültek a svájciak, de most hirtelen sürgős lett a projekt elindítása. Magyarország közel 30 milliárd forintot kaphat, de lesz külön pénz az illegális migráció megfékezésére is.

Arra kéri a svájci kormány az ottani parlamentet, hogy amilyen gyorsan csak lehet, adjon zöld utat Svájc második támogatási programjának. Erről döntött tegnap, augusztus 11-én a svájci kormány (Szövetségi Tanács).

Az EU-s kohéziós programokhoz és a Norvég Alaphoz hasonlóan Svájc is támogatja a 2004 után csatlakozott 13 uniós tagállamot, köztük Magyarországot is abban, hogy csökkenjenek a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek a régi és az új tagállamok között. Svájc, Norvégiához, Izlandhoz és Liechtensteinhez hasonlóan azért fizet, mert bár nem uniós tagállam, de fokozatosan – a bilaterális szerződéseknek köszönhetően – egyre nagyobb arányban fér hozzá az uniós közös piachoz. Ezért a felzárkóztatással kapcsolatos teher egy részét is átvállalja.

Egyszer már adtak pénzt

Az első program 2012–2015 között zajlott. Magyarország a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapból 131 millió frankot, mai árfolyamon 39 milliárd forintot kapott. Magyarország akkor a harmadik legtöbb pénzt érdemelte ki Lengyelországot és Romániát követően, miután az 1,3 milliárd frankos forrásnak a 10 százalékát kapta.

A Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alap által támogatott 102 projekt közül 67 a szociális szolgáltatások területén került megvalósításra, különös tekintettel a romák társadalmi integrációjára, 35 projekt pedig a környezetvédelmi kihívásokra keresett választ.

A pályázati rendszert az Ökotárs Alapítvány és partnerei: az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország működtették a felhívás meghirdetésétől és a pályázatok fogadásától kezdve a szerződéskötésen keresztül a támogatott projektek elszámolásáig és ellenőrzéséig bezárólag.

A Norvég Alaphoz hasonlóan a svájci támogatási program is közvetlenül támogatja a pályázókat, így nem a tagállam kormánya dönti el, hogy ki kaphat a pénzből. A civil szervezeteknek egy igen fontos bástyája a svájci támogatás, szerepe felértékelődött, miután kiderült, hogy a Norvég Alap 77 milliárd forintos forrásait Magyarország elvesztette.

A svájci külügyminisztérium tegnapi közleménye szerint ismét 1,3 milliárd frankos támogatást nyújtana Svájc. Ebből 1047 millió frank jut az eredeti célok finanszírozására, vagyis a gazdasági és szociális különbségek csökkentésére.

Nehéz lesz a svájci forrásokra nemet mondania a magyar kormánynak, hiszen az alpesi ország 190 millió frankot szán az illegális migráció elleni küzdelemre. Igaz a migrációval kapcsolatos intézkedésekre szánt összegre nem csak a 13 új, hanem a régi tagállamok szervezetei is pályázhatnak. A fennmaradó 65 millió frank adminisztrációra megy el.

Brüsszeli nyomásra húznak bele

A svájci parlament már 2019 decemberében elfogadta azt, hogy elindítják a második támogatási programot, de a döntés végrehajtását blokkolták egy, az Európai Unióval fennálló, más jellegű nézeteltérés miatt. Az Európai Unió ugyanis 2019. július 1-jétől megtiltotta az uniós befektetési vállalkozások számára azt, hogy svájci tőzsdéken kereskedjenek.

Az Európai Unió és Svájc az egyenértékűség elvét szem előtt tartva korábban igyekezett a másiknak hasonló gazdasági előnyöket biztosítani, mint amilyenek az uniós tagországok számára járnak. A Világgazdaság szerint azonban Svájc gazdasági és tőzsdei kedvezményekkel igyekezett uniós nagyvállalatokat magához édesgetni, amelyek ezek után helyben fizetik az adójukat. Ez nem tetszett az EU-nak.

Erre válaszul Svájc a támogatási program blokkolásával zsarolta már évek óta az uniót. Az EU azonban azzal fenyegette meg Svájcot, hogy a civileknek is járó támogatási program elindításától függ az, hogy Svájc tagja lehet-e következő, idén indult többéves Horizont Európa programnak.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós kutatási és innovációs keretprogram 95 milliárd eurót tartalmaz. Brüsszelben olyannyira komolyan gondolták a nyomásgyakorlás eme formáját, hogy 2021-es évet tekintve konkrétan kizárták Svájcot a Horizont Európa programból.

Svájci sajtóhírek szerint ez hozott pálfordulást Bernben, ezért kezdte el a kormány felgyorsítani a programot, mert 2022-től már részt kívánnak venni a Horizont Európa projektben.

Komótosan sietnek a svájciak

A kutatási és innovációs keretprogram 95 milliárd eurós büdzséje már svájci mércével is jelentős összeg, nem beszélve a kutatási együttműködésben rejlő gazdasági előnyökről. Ezért kérte már múlt héten a Nemzeti Tanács, hogy oldják fel a program blokkolását és sürgősségi eljárás keretében már ősszel megkaphassa a parlament támogatását a program.

Svájcban azonban kétkamarás parlamenti rendszer van. A Nemzeti Tanácsban (Nationalrat) kétszázan ülnek, közvetlenül választják a képviselőket, az Államtanácsnak (Ständerat) 46 tagja van, a kantonok delegálják a képviselőket. Utóbbi nem lakosságarányos, hiszen az egymillió lakosú Zürich ugyanúgy két tagot delegál, mint a 35 ezer fős Uri kanton. Ahhoz, hogy érvényes legyen egy döntés, mindkét háznak támogatnia kell a javaslatot. Miközben a Nemzeti Tanács sürgetné az ügyet, az Államtanács nem sietné el a dolgot.

„Ezt a javaslatot nem fogjuk rohamtempóban elfogadni mindkét házban” mondta a svájci közszolgálati rádiónak (SRF) múlt héten Alex Kuprecht, az Államtanács elnöke. Kuprecht szerint a parlament őszi ülésszakán csak a Nemzeti Tanács foglalkozzon a témával.

Az általános szabályok szerint a házak vagy kamarák két egymást követő ülésszakon, vagyis két egymást követő negyedévben foglalkoznak a különböző témákkal. Ebből következik, hogy az Államtanács leghamarabb télen lesz hajlandó a svájci támogatási programmal foglalkozni, amennyiben a Nemzeti Tanács az őszi ülésszakban tárgyalta a témát.

Kuprecht elismerte ugyanakkor, hogy nagy a nyomás a Nemzeti Tanács részéről a kivételes, vagyis sürgősségi ügyintézés mellett, ilyen jellegű „telefonokat is kapott”. Ezért Kuprecht hivatala augusztus végéig még egyszer átgondolja, hogy elhúzza-e télig a döntést. Igaz, ezt még múlt héten mondta, a külügyminisztérium tegnapi közleménye azonban arra utal, hogy már ősszel döntés várható mindkét házban.

Több mint egy éve egyeztetnek a felek

A végrehajtás is gyors lehet, hiszen Magyarország – legalábbis a kormány szerint – már előrehaladott tárgyalásokat folytatott a svájci féllel 2020 óta. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Facebook-oldalán ezzel kapcsolatban 2020. július 20-án jelent meg a hír, miszerint a Magyarországnak járó támogatásról a Svájci Államszövetséggel idén év elején kezdődtek meg az előzetes tárgyalások.

„Magyarország szorgalmazta, hogy a tárgyalások folytatódjanak a kialakult egészségügyi veszélyhelyzetben is, így – ahogy azt a korábbi jelentkezéseinkben hírül adtuk – idén márciusban és júniusban mintegy kéttucatnyi egyeztetést folytattunk a svájci féllel videokonferenciák keretében” – olvasható a kormányzati Facebook-oldalon.

Szintén erről az oldalról lehet tudni, hogy az új projekt a Svájci–Magyar Együttműködési Program nevet fogja viselni, és várhatóan 30 milliárd forintos keretösszeget fog tartalmazni.

Nagy kérdés, hogy meg tudnak-e egyezni a felek a támogatásokat koordináló civil szervezetekben, vagy pedig a Norvég Alap történetéhez hasonló diplomáciai botrány és a pénzcsap elzárása lesz a sorsa a svájci forrásoknak is.

Kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de nem válaszoltak a kérdéseinkre.

XS
SM
MD
LG