Svéd tisztviselők szerdán közölték: úgy döntöttek, hogy joghatóság híján lezárják a nyomozást az orosz földgáz Németországba szállítására épített Északi Áramlat gázvezetékeken 2022 szeptemberében történt robbantások ügyében.
A svédeké csak egy volt a robbantások miatt indult három nyomozásból, Dánia és Németország is vizsgálja a történteket.
A támadás akkor történt, amikor Európa megpróbált leválni az orosz energiaforrásokról a Kreml Ukrajna elleni inváziója után, és hozzájárult a háború kezdetét követő feszültségekhez. A szabotázs forrása nagy nemzetközi talány.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU jelentősen csökkentette függőségét az orosz gáztól, de még nem kész a teljes leválásra
Mats Ljungqvist a svéd főügyészség nevében úgy nyilatkozott, hogy „nyomozásuk módszeres és mélyreható volt”.
„A jelenlegi ismeretek fényében kijelenthetjük, hogy Svédország nem illetékes az ügyben.”
Ljungqvist hozzátette: „A németek nyomozása folytatódik. A nemzetközi jogi együttműködésre vonatkozó titoktartás miatt nem tudok bővebben nyilatkozni az eddigi együttműködésről.”
„Nem tehetek további megjegyzéseket a svéd nyomozás következtetéseiről, illetve az abban meggyanúsított személyekről sem” – mondta Ljungqvist.
„Mélyrehatóan együttműködtünk a német hatóságokkal a vizsgálat során. Ennek a jogi együttműködésnek a keretében sikerült olyan anyagokat átadnunk, amelyek bizonyítékként használhatók fel a német nyomozásban” – közölte.
Ehhez kapcsolódóan: A svéd vizsgálat igazolta, hogy szabotázsakció történt az Északi Áramlat ellen
A svéd döntés hatásával és a saját nyomozásuk állásával kapcsolatos kérdésekre e-mailben küldött válaszukban a német szövetségi ügyészek csak annyit közöltek, hogy „vizsgálataink folytatódnak”. Azt mondták, egyelőre nem adnak bővebb tájékoztatást.
A tenger alatti robbantások nyomán megsérült az Északi Áramlat 1 vezeték, amely Oroszország fő gázszállítási útvonala volt Németországba mindaddig, amíg Oroszország 2022. augusztus végén le nem állította.
A robbanások megrongálták az Északi Áramlat 2 vezetéket is, amelyet soha nem helyeztek üzembe, mert Németország felfüggesztette a tanúsítási eljárást röviddel azelőtt, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.
A geopolitikai hatáson túl az Északi Áramlat csővezetékeinek szivárgása hatalmas környezeti katasztrófát is jelentett, ami érintette a helyi vadvilágot. Hatalmas mennyiségű metán került a Balti-tengerbe. Ez lehetett az elemzők szerint az emberi tevékenység által okozott eddigi legnagyobb metánkibocsátás.
A detonációk körülbelül nyolcvan méterrel a víz alatt történtek, a Balti-tenger fenekén, Svédország és Dánia gazdasági övezetében, a szeizmikus mérések szerint röviddel a szivárgás felfedezése előtt.
Több mint 16 hónappal a szabotázs után még mindig nincs elfogadott magyarázat. Hol Oroszországot, hol az Egyesült Államokat, hol pedig Ukrajnát vádoló, meg nem erősített jelentések töltik be az információs vákuumot, miközben folyik a nyomozás.
Ehhez kapcsolódóan: Robbanóanyag maradványaira bukkantak az Északi Áramlat közelében is járó jachton
Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei sokáig bírálták a vezetékek létét. Arra figyelmeztettek, hogy kockázatot jelentenek Európa energiabiztonságára, mert fokozzák a függést az orosz gáztól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és orosz tisztségviselők az Egyesült Államokat vádolták az általuk terrortámadásnak nevezett robbantások megszervezésével. Az Egyesült Államok tagadja, hogy bármi köze lett volna hozzá.
2023 márciusában a német média arról számolt be, hogy egy ukránbarát csoport vett részt a szabotázsban, amelynek tagjai a németországi Rostock kikötőjéből indultak. Kijev visszautasította a felvetéseket, hogy Ukrajna rendelhette el a támadást, a német tisztviselők pedig óvatosságuknak adtak hangot a váddal kapcsolatban.
A németek és a dánok nyomozása még nem derített fényt az incidensre, és – bár a svéd ügyészek azt mondták, hogy egy állami szereplő a legvalószínűbb tettes – Berlinben és Koppenhágában arra figyelmeztettek, hogy az elkövető személyazonossága még mindig nem tisztázott, és arra utaltak, hogy ez valószínűleg így is marad.
