A 2021 és 2027 közötti nagy uniós pénzügyi transzferek közül elsőként a mezőgazdaság területén sikerült Magyarországnak megtörnie a jeget: a magyar stratégiai terv bizottsági jóváhagyása a következő öt évben közel nyolc és félmilliárd euró felhasználása előtt nyitja meg az utat a hazai agráriumban.
A magyar gazdák és a vidék jövő év elejétől hozzájutnak majd az kifizetésekhez az EU költségvetés egyik legnagyobb tételéből, a közös agrárpolitikából. Az Európai Bizottság hétfőn jóváhagyta Magyarország még tavaly decemberben benyújtott stratégiai tervét, 2023 és 2027 között 8,4 milliárd eurót a magyar agrárium rendelkezésére bocsátva.
A nemzeti társfinanszírozással együtt a következő öt évben több mint 10 milliárd euró áramlik majd a közös agrárpolitika két pillérébe közvetlen jövedelemtámogatások és ágazati támogatások, illetve vidékfejlesztési pénzek formájában. A jogalkotásban bekövetkezett csúszás miatt a közös agrárpolitika az aktuális uniós keretköltségvetés első két évében, 2021-ben és 2022-ben még a régi szabályok mellett, de már az új költségvetési forrásokból gazdálkodhatott.
Az eddigi legrugalmasabb agrárpolitika
Ezt a keretet váltja fel 2023. január 1-vel a 2027 végéig érvényes új, amely még a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet a mezőgazdaság zöldítésére és fenntarthatóságára, mindezt úgy, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat.
A magyar stratégiai tervben a közvetlen jövedelemtámogatásokra 2023 és 2027 között több mint 6,6 milliárd euró áll majd rendelkezésre, vidékfejlesztésre 1,6 milliárd euró az uniós büdzséből, amit majdnem ekkora összeggel kiegészít majd a magyar kormány. Az ágazati támogatásokra 132 millió eurót költhet majd Magyarország, ezt az összeget körülbelül 20 millió euróval kell majd kiegészíteni.
Új agrárökológiai program
Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az előző hétéves időszakhoz képest uniós és tagállami szinten is csökkent az agrárium finanszírozása, mert a közös agrárpolitika költségvetése is zsugorodott. Ezentúl a magyar kormány úgy döntött, hogy az első pillérből (közvetlen kifizetések) a keret 15 százalékát az új agrár-ökológiai programra csoportosítja át. Ebből azok a gazdák juthatnak majd az alapszintű jövedelemtámogatáson túl plusz forrásokhoz, akik a rendelet által meghatározott 5 százaléknál nagyobb ökológiai fókuszterületet tartanak fenn.
A hektáronkénti alapszintű jövedelemtámogatás minden mezőgazdasági termelő számára biztosítja a jövedelembiztonságot. A magyar terv mintegy 5 millió hektár mezőgazdasági földterületet finanszíroz ezen a rendszeren keresztül, és a mezőgazdasági termelők hektáronként mintegy 150 EUR-t kapnak.
Magyarország a vidékfejlesztési költségvetés 38%-át agrár-környezetvédelmi beruházásokra, 8%-át a biogazdálkodás továbbfejlesztésére és mintegy 5%-át a Natura 2000 területek védelmére fordítja majd.
Ezen túlmenően Magyarország arra törekszik, hogy 2027-re megduplázza a biogazdálkodás alá vont területet. A terv egyik prioritása 7700 gazdaság korszerűsítése.
Fiatal gazdák támogatása
A terv 8 800 fiatal mezőgazdasági termelő tevékenysége megkezdésének megkönnyítésével támogatja a mezőgazdasági ágazat generációs megújulását. A LEADER kezdeményezés keretében a terv több mint 100 helyi fejlesztési stratégia végrehajtását támogatja. Ezek a stratégiák fejlesztik a helyi kézműves iparágakat, erősítik a helyi mikro- és kisvállalkozások gazdasági tevékenységét, valamint fellendítik a helyi ökoturizmust és a helyi gasztronómiai és kulturális fesztiválokat.
Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az új KAP egyik legnagyobb újítása az, hogy mostantól már az eddig automatikusan járó első pilléres (közvetlen kifizetések és piaci támogatások) kifizetéseket is tervezni kell. A gazdák számára az új szabályok nem járnak majd állítólag plusz terhekkel, a tagállami közigazgatások számára viszont igen.
