A teljes euro-atlanti szövetség megrendülne, ha az unió – ahogy azt a magyar kormány akarja – hirtelen kivezetné az Oroszország ellen kiszabott szankciókat. Külpolitikai szakértők szerint az Orbán-kormány az Európai Unió jóindulatát veszíti el azzal, hogy büszkén azt a szerepet vállalja föl, hogy ő a bot a küllők között. Tényfeltáró videósorozatunk, a Szabadon második adásában terítéken a szankciók valós hatása.
Miközben a magyar kormány nemzeti konzultációt kezdett szankcióellenes politikájának alátámasztására, Brüsszelben már az újabb, kilencedik szankciós csomagot készítik elő. Kérdés, hogy ehhez adja-e szavazatát Orbán Viktor, ahogy tette eddig mind a nyolc csomag esetében.
Biró-Nagy András, igazgató, Policy Solutions: „Az Orbán-kormány leginkább a jóindulatot veszíti el az európai színtéren most már jó ideje azzal, hogy büszkén azt a szerepet vállalja föl, hogy ő a bot a küllők között. Ez a szerep nem vált ki nagy népszerűséget európai színtéren, ahol az európai intézményrendszer arra van szocializálva, hogy kompromisszum keresésről, együttműködésről szól, és nem pedig egymás zsarolásáról."
Krekó Péter, igazgató, Political Capital: „Magyarország tényleg nyolccsomagnyi szankciót szavazott meg Oroszországgal szemben, és ha megnézzük a fideszes európai parlamenti képviselők a szavazatait, azok is javarészt az európai mainstreammel összhangban kritizálják Oroszországot az agressziós lépések miatt, és egyébként szankciós lépéseket sürgetnek. Ez a kettős kommunikáció, ez a pávatánc továbbra is jellemzője a magyar külpolitikának. Ez belpolitikailag addig működhet jól, amíg a kormány meg tudja erről győzni a szavazóit, hogy valójában ő nem hibás a szankciók elfogadásában.”
Az a helyzet, hogy ez javarészt sikeres. A Political Capital a közeljövőben publikálja kutatását, amelyből először a Szabadonban közöl részleteket. E szerint a Fidesz-szavazók ötven százaléka azt gondolja, hogy a kormány nem támogatta a szankciókat.
A Szabadon stábjának körkérdése szerint ráadásul az emberek jórészt azt gondolják, hogy a szankciók egyet jelentenek az energia árának emelésével.
Deák András Oroszország-szakértő: „A földgáz árának emelkedése az oroszok által bevezetett intézkedések következménye. Amiatt magas, mert az oroszok nem szállítanak földgázt, nem volt olyan szankciós intézkedés az Európai Unió részéről, ami miatt ne vehetnénk földgázt.”
Feledy Botond külpolitikai szakértő: „Ebben a játékban az nyer, aki kevesebbet veszít. Tehát ez nem egy olyan játék, hogy a szankció nem fáj annak, aki kitalálja. Nyilvánvalóan fog fájni. Az a kérdés, hogy a másik oldalon mennyire üt. Tegyük hozzá, hogy messze nem korlátozódik az energiára. Ezeknek a szankcióknak van egy hatalompszichológiai elemük, Putyin körének szankcionálása akár vagyonbefagyasztással, jachtelkobzással, szimbolikus dolgokkal. Egészen addig, amíg mondjuk a katonai felhasználású IT-technológiát érinti, ami viszont a hadszíntéren gyakorlatilag – úgy látjuk – most is hoz eredményeket, hiszen tényleg iráni drónokat kénytelenek importálni az oroszok.”
A teljes adást itt nézhetik meg:
