Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szakértő: először ismerte el Kína, hogy ujgurok millióit zárták táborokba


A kínai Ujgur Autonóm Terület lakosságának több mint harmada megfordult a Peking által „szakképző központoknak” nevezett intézményekben – derült ki a kínai kormány jelentéséből. Független jelentések szerint ezek inkább hasonlítanak a szovjet gulághoz vagy a hortobágyi internáló táborokhoz.

A kínai Ujgur Autonóm Terület lakosságának több mint harmada megfordult a Peking által „szakképző központoknak” nevezett intézményekben – derült ki a kínai kormány által nyilvánosságra hozott jelentésből. Független jelentések szerint ezek a központok inkább hasonlítanak a szovjet gulághoz vagy a hortobágyi internáló táborokhoz, mint szakiskolákhoz.

Miután a nemzetközi közösségben egyre nagyobb figyelem irányul az északnyugat-kínai Hszincsiang tartományban élő, nagyrészt muszlim vallású ujgurok helyzetére, Peking a napokban egy fehér könyvvel igyekezett bizonyítani, hogy nem sérülnek a népcsoport jogai. A hivatalos magyarázat szerint a tartományban tapasztalható szegénység enyhítése érdekében hoztak létre szakképző központokat, ahol már több mint 7 és félmillióan megfordultak a régió 22 millió lakosából. Elemzők szerint azonban Peking indirekt módon azt ismerte el, hogy az ujgurok mintegy harmadát zárták átnevelő- és kényszermunkatáborokba.

Nem munkatábor, csak „szakképző központ”

A vita középpontjában az autonóm tartományban felállított táborok állnak, amelyek az elmúlt években, hatalmas titkolózás mellett működtek, és működnek ma is. Beszámolók szerint a táborok célja kizárólag az ujgur kisebbség átnevelése és a függetlenségi törekvések letörése, és olyasmik miatt is bebörtönöznek embereket, mint a hagyományos viselet hordása, a hiányos mandarin nyelvtudás vagy a rendszeres imádkozás. A közelmúltban, a titoktartás ellenére a táborokból a közelmúltban számos sokkoló felvétel kiszivárgott. Egy a BBC-n is bemutatott felvételen például bekötött szemű embereket kísérnek és térdeltetnek tábori őrök, és egy ujgur nő beszél arról, hogy a táborban a férfiakat kínozzák, a nőket kényszer-sterilizálják. Egy másik videón az egyik rab egy üres szobába bezárva, leláncolva ül, miközben kintről hangszórókból kínai állami propaganda visszhangzik arról, hogy Hszincsiang (ujgur nevén Kelet-Turkesztán) nem lehet független.

Kedden több mint húsz emberi jogi csoport az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához eljuttatott nyílt levélben azt írta: a Hszincsiangban történtek kimerítik a népirtás fogalmát, ezért felszólították az ENSZ-t, hogy kezdeményezzen vizsgálatot az ügyben. Szerintük az internáló táborokban jelenleg is 1,8 millió embert tarthatnak fogva.

A kínai államtanács által kiadott dokumentum ezzel szemben azt állítja, hogy a tartományban csak a foglalkoztatottság megkönnyítése és az emberek jólétének biztosítása érdekében hoztak létre „szakképző centrumokat”, ahol a „foglalkoztatási és munkavédelmi intézkedések, illetve gyakorlat megfelelnek a nemzetközi munka- és emberi jogi szabványoknak.” A dokumentum szerint ezekben a központokban évente 1,3 millió ember kap képzést, vagyis 2014 és 2019 között 7,7 millió ember fordult meg az intézményekben, vagyis a tartomány lakosságának 35 százaléka. A dokumentumban ugyanakkor szerepel az is, hogy a tartomány szegénysége az ott élők „szélsőséges nézeteire” vezethető vissza, alapvetően tehát ezért volt szükség a táborok felállítására.

Nem meggyőző a magyarázat

Shih Chien Yu, a tajvani Qin Hua Egyetem szakértője a hongkongi Southern China Morning Postnak azt nyilatkozta: a fehér könyvvel Peking először ismerte el, mennyi embert integráltak az elmúlt években. Mint mondta, a hivatalos dokumentumban közölt adatok az „szakoktatáson” részt vevő emberek számáról csaknem teljesen megegyeznek a külföldi megfigyelők becsléseivel a börtöntáborokban fogva tartott emberek számával kapcsolatban.

„Nem tartom túl meggyőzőnek ezt a dokumentumot” – fogalmazott a szakértő. „Ez nem több, mint magyarázkodás az Egyesült Államoknak, hogy nem csináltak semmit, félreértés az egész. A legfontosabb kérdésekre, a muszlimellenes politikára viszont nem tér ki. Több mint egymillió embert küldtek politikai átnevelőtáborba, nehezen hihető, hogy őket mind csak azért táboroztattak, hogy könnyebben kapjanak munkát.” Hozzátette: a dokumentum nem tisztázza azt sem, hogy mit ért pontosan szakképzés alatt, és hogy az intézményekben alkalmaztak-e kényszermunkát.

Ahogy Shih Chien Yu is utalt rá, az ujgurokkal történtek a kínai-amerikai kapcsolatot is kiélezték. Három nappal a fehér könyv kiadása előtt az amerikai elnöki kabinet megtiltotta 5 kínai cég termékeinek behozatalát. A cégek többek között gyapotot és textilárukat, kozmetikumokat és számítógép-alkatrészeket is gyártottak Hszincsiangban, a gyanú szerint kényszermunka alkalmazásával. Washington emellett szankciókat vezetett be kínai állami tisztviselők ellen is, akiknek szerepe lehetett a jogsértésekben.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG