Több amerikai kongresszusi képviselő és szenátor olyan törvényjavaslatot akar elfogadni, amelynek nyomán a Külügyminisztérium megnevezhetné „a súlyos külpolitikai okból” az országból kitiltott külföldi tisztviselőket és üzletembereket. Sok ilyen személy a volt Szovjetunióból származik.
2018 elején, amikor az ukrán média hírül adta, hogy Jurij Lucenko főügyésznek megtagadták az Egyesült Államokba való beutazást, az ország legfőbb jogi illetékese sietett cáfolni a hírt.
És jó okkal.
„Ez a politikai karrierjének vége lett volna" – mondta a Szabad Európának Darija Kalenyuk, a kijevi székhelyű Korrupcióellenes Akcióközpont ügyvezető igazgatója.
Lucenko további 16 hónapig volt hivatalban, és kulcsszerepet játszott azokban az eseményekben, amelyek 2020-ban Donald Trump akkori elnök első vádeljárásához vezettek.
A mai napig nem nyilvános, hogy Lucenkónak – akinek feszült volt a viszonya a kijevi amerikai nagykövetséggel – valóban megtiltották-e az Egyesült Államokba való beutazást, mert kételkedtek a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettségében. Az amerikai törvények az esetek többségében ugyanis tiltják, hogy a Külügyminisztérium nyilvánosságra hozzon ilyen információt.
Törvényhozók: legyenek nyilvánosak a kitiltottak nevei!
Amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok kétpárti csoportja most változtatni akar ezen.
A törvényhozók támogatnak egy olyan javaslatot, amely feljogosítaná a Külügyminisztériumot arra, hogy nyilvánosságra hozza azon üzletemberek, tisztviselők és más személyek nevét, akiket azért tilt ki, mert a belépésük „súlyosan káros külpolitikai következményekkel" járna.
Ezeket a személyeket amerikai tisztviselők gyakran korrupcióval, emberi jogi visszaélésekkel és külföldi agresszióban játszott szereppel gyanúsítják.
A REVEAL Act – így nevezik a törvénytervezetet – felülírná a bevándorlási és állampolgársági törvény (INA) azon szakaszát, amely blokkolja a külpolitikai okokból kitiltott személyek nevének nyilvánosságra hozatalát.
A tervezet pártolói szerint a javaslat – ha elfogadják – az amerikai kormány legújabb eszköze lehet a korrupció és az emberi jogok megsértése elleni harcban, mivel Washington szerint egyre nagyobb aggodalomra ad okot a demokrácia, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság visszaszorulása a világ számos részén, köztük Oroszországban és több volt szovjet köztársaságban.
„A kleptokraták a névtelenséggel élnek vissza. Ha rávilágítunk a bűneikre, megfékezzük a hatalmukat. Az Egyesült Államoknak nem szabad megengednie, hogy csalók és haverok kihasználják a titoktartás nyújtotta előnyöket" – mondta július 20-án Ben Cardin marylandi demokrata párti szenátor, a REVEAL-törvény egyik támogatója.
Hatalmas előrelépés
Szerik Medetbekov, a Kazahsztáni Civil Társadalmi Koalíció, egy olyan ernyőszervezet képviselője, amely a közép-ázsiai ország különböző demokrácia- és jogvédő csoportjait fogja össze, a Szabad Európának elmondta, hogy a törvényjavaslat elfogadása „fontos jelzés" lenne a Nyugat részéről a hozzá hasonló külföldi aktivisták számára.
„Ha valakit nyilvánosan kitiltanak, az hatalmas előrelépés a korrupcióellenes harc egészének" – mondta. Medetbekov jelenleg azért lobbizik az amerikai Kongresszusban, hogy hozzanak szankciókat huszonkét kazah állampolgár ellen.
A korábban idézett Kalenjuk szerint ezzel egyúttal „erőteljesen jeleznék" a jelenleg hivatalban lévő tisztviselőknek, hogy ha ők is részt vesznek a korrupcióban vagy az emberi jogok megsértésében, akkor „ők lehetnek a következők" a vízumtilalmi listán.
Jelenleg nincs nyilvános információ arról, hogy hány embert tiltott ki Amerika az INA „súlyosan káros külpolitikai következményekre" utaló szakasza alapján. Könnyen lehet, hogy akár több száz személyt, köztük számos oligarchát és a volt Szovjetunióból származó tisztviselőket.
Jelenleg az INA ezen passzusai alapján beutazási tilalommal sújtottak nevét az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listáiból, az információszabadságról szóló törvény (FOIA) alapján közzétett külügyminisztériumi dokumentumokból és az amerikai lobbisták beadványaiból lehet kideríteni.
Most is ki lehet deríteni, hogy kit tilthattak ki
A Pénzügyminisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia az általa szankcionált személyek nevét, azért, hogy az amerikai magánszemélyek és vállalkozások tudják, kivel nem szabad üzletelni. Az, hogy valaki felkerül a szankciós listára, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy kitiltották az Egyesült Államokból. Viszont ez eléggé valószínű, mivel a vízumtilalom az ilyen intézkedések gyakori eleme.
A Külügyminisztérium tisztviselői néha kifejtik a véleményüket a külföldi oligarchák és tisztviselők jelleméről, és mivel ezt az információt ki lehet kérni, az nyilvánosságra kerülhet. Ezek a vélemények – például ha valakit „korruptnak" neveznek – arra utalhatnak, hogy az illetőt kitiltották az Egyesült Államokból, de a negatív jellemzés nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott személyt beutazási tilalommal sújtották volna.
Az Egyesült Államokból kitiltott külföldi mágnások esetenként lobbicégeket bérelnek fel, hogy elérjék a szankció feloldását, vagy hogy felmentést kapjanak alóla.
Egy Nagy-Britanniában régóta futó vesztegetési ügy gyanúsítottja Alekszandr Maskevics kazah milliárdos. Ő februárban bízta meg a washingtoni székhelyű Sonoran Policy Groupot, hogy lobbizzon az amerikai kormánynál „üzleti és utazási ügyekkel" összefüggő gondok miatt, bár arra nincs bizonyíték, hogy kitiltották volna.
Ihor Kolomojszkij ukrán milliárdos, akiről már régóta rebesgetik, hogy nem léphet be az Egyesült Államokba, 2017-ben 80 ezer dollárért bérelt fel egy céget, hogy lobbizzon a Külügyminisztériumnál „amerikai E-2-es befektetői vízum kiadásáért".
Idén márciusban a Külügyminisztérium meglepetésre nyilvánosan megtiltotta Kolomojszkij és közvetlen családja beutazását az Egyesült Államokba. A washingtoni érvelés szerint ugyanis 2014–2015-ben, amikor regionális kormányzó volt, korrupciós ügyekben vett részt.
A döntést a Külügyminisztérium a külügyi műveletekről és a kapcsolódó programokról szóló törvény 7031(c) szakasza alapján hozta. A passzus nemcsak arra kötelezi a Külügyminisztériumot, hogy tiltsa meg egy személy és közvetlen családja beutazását, ha hiteles bizonyíték van arra, hogy korrupcióban vagy emberi jogi visszaélésekben vett részt, hanem arra is feljogosítja, hogy nyilvánosságra hozza a nevét.
Megszégyenítés az USA-ban és külföldön is?
Azóta, hogy 2018-ban először hivatkozott a 7031(c) bekezdésre az amerikai Külügyminisztérium, és nyilvánosan megszégyenítette Adriatik Llalla volt albán főügyészt, több mint 160 olyan személyt nevezett meg nyilvánosan, akiket a rendelkezés értelmében családtagjaikkal együtt eltiltottak az Egyesült Államokba való beutazásból.
A 7031(c) bekezdést azonban nehezebb alkalmazni, mint az INA-t, mivel erősebb bizonyítékot követel meg a korrupcióban vagy emberi jogi visszaélésekben való érintettségről.
Ezt gyakran nehéz megszerezni, mivel a külföldi kormányok nem feltétlenül akarnak együttműködni és ilyen anyagokat megosztani az Egyesült Államokkal.
Az INA-szakasz „sokkal gyorsabb, sokkal rugalmasabb, és nem követeli meg ezt a hitelt érdemlő bizonyítást" – mondta a Szabad Európának Paul Massaro, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ vezető politikai tanácsadója.
A CSCE, más néven az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága az amerikai kormány független bizottsága, amely az emberi jogok és a demokrácia elősegítésével foglalkozik Európában és Közép-Ázsiában. Három vezető tagja – Cardin, Steve Cohen, Tennessee demokrata párti képviselője és Marco Rubio floridai republikánus szenátor – terjesztette be most az úgynevezett REVEAL-törvényt.
A Külügyminisztérium februárban az INA-t használta fel 76 szaúdi állampolgár kitiltására, akiknek „feltehetően" közük volt a külföldön élő ellenzékiek elleni fenyegetésekhez, többek között Dzsamál Hasogdzsí újságíró meggyilkolásához.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy a Külügyminisztérium a 7031(c) szakasz alapján megvizsgálja, hogy a szaúdi állampolgárokat is esetleg nyilvánosan megnevezzék.
Ha a REVEAL-törvényt elfogadják, Blinken felhatalmazást kap arra, hogy megnevezze őket, anélkül hogy hiteles bizonyítékokat kellene bemutatnia.
Ennek nyomán más országok is követhetik az amerikai példát, kiterjesztve a törvényjavaslat hatását – mondta Steve Chabot, Ohio republikánus képviselője, aki szintén az indítvány támogatója.
Ahhoz, hogy a javaslat törvényerőre emelkedjen, a kongresszus mindkét házának el kell fogadnia, és Joe Biden elnöknek alá kell írnia.
A Biden-kormányzat tisztviselői eddig nem sokat mondtak a tervezetről, de Massaro szerint a javaslatnak erős kétpárti támogatása van, ezért arra számít, hogy törvényerőre emelkedik.
Ugyanakkor, még ha tényleg törvényerőre emelkedik is a REVEAL, a kormányzat az amerikai nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva továbbra is titokban tarthatja néhány olyan személy nevét, akit „súlyos külpolitikai következményekkel" kapcsolatos aggodalmak miatt tiltottak ki.
