Egy 2014-es németországi sajtótájékoztatón egy hírfotós több közeli képet is készített az ország akkori védelmi miniszteréről, Ursula von der Leyenről, aki épp a sajtó előtt szerepelt. Nem sokkal később egy starbug nevű hekker letöltötte a nagy felbontású fotókat, kinagyította Von der Leyen kezét, lemásolta az ujjlenyomatát, amellyel akár a mobiltelefonjához is hozzá lehetett férni.

Marija Mitrovic Dankulov, a belgrádi Fizikai Intézet tudósa ennek kapcsán a csillagbogár történetét meséli el, rávilágítva a modern biztonsági rendszerek, köztük az ujjlenyomatok, QR-kódok és elektronikus belépők gyengeségeire.

„Jelenleg nincs olyan biztonsági címke, amely másolhatatlan lenne” – mondja Dankulov.

A fizikus és kollégái azonban találtak egy olyan kulcsot a természetben, amelyet szerintük egyetlen hekker sem tud kinyitni.

A lepkeszárnyakat akár kétszázezer apró pikkely is boríthatja, amelyek úgy helyezkednek el, mint az egymásra tett tetőcserepek. Aki érintett már pillangót vagy lepkét, láthatta ezeket a pikkelyeket – csak épp azt hitte, hogy por.

Miközben a pikkelyeket egy rendkívül erős elektronmikroszkóp segítségével kutatta, Dankulov kollégája, Dejan Pantelic a következő felismerésre jutott: minden egyes apró pikkelyen belül rácsszerkezet, egyfajta hálós szerkezet található, amely olyan egyedi, mint az ujjlenyomat.

2015-ben született meg az ötlet, amelyet a szerb fizikusokból álló csapat – köztük Dankulov és kollégái, Pantelic, Dimitrije Stepanenko és Nenad Vukmirovic – Teslagramnak nevezett el, főhajtásként a szerb nemzet büszkesége, Nikola Tesla feltaláló előtt.

Dankulov magyarázata szerint a pikkelyes biztonsági rendszer alapötlete ez: egyetlen pikkelyt rögzítenek egy tárgyhoz, majd a pikkely pontos vizuális adatait beviszik egy adatbázisba, védve a tárgyat a hamisítástól.

„Tegyük fel, hogy egy múzeum egy nagyon értékes műtárgyat akar kölcsönadni egy galériának – mondja Dankulov. – Amikor visszakapják, a múzeumnak fizetnie kell egy szakembernek, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az eredeti műtárgyat kapta vissza.”

Ha a műtárgy felületén valahol egy pillangópikkely lenne elhelyezve, a múzeum a szakember alkalmazása helyett egy olvasó segítségével ellenőrizhetné, hogy a pikkely megegyezik-e az adott műtárgy adatbázisában szereplő pikkellyel. Az ilyen természetes vonalkódok olyan aprók és törékenyek, hogy a manipulálásuk látható kárt okoz. Mivel a pikkelyek háromdimenziósak, lehetetlen másolni őket.

A múzeumi forgatókönyv eléggé futurista. A Teslagramok jelenlegi szkennerjei – egyelőre kisméretű, de nagy teljesítményű optikai mikroszkópok – még fejlesztési fázisban vannak.

A belgrádi tudósoknak még számos mérnöki akadályt kell leküzdeniük, például azt, hogyan lehet a pikkelyeket úgy rögzíteni a műtárgyhoz vagy máshoz, hogy könnyen leolvashatók legyenek és ne sérüljenek meg.

A belgrádi tudósok már megszerezték a szabadalmat a Teslagram-technológiára. A Vlatacom nevű szerbiai vállalat – amely nemrégiben kapcsolódott be a nem mindennapi technológiai fejlesztésébe – jelenleg a dolgozói által használt elektronikus belépőkártyákon teszteli a Teslagramot.

A viszonylag új technológia miatt az alkalmazottak által használt elektronikus belépőkártyák könnyen másolhatók. A pillangópikkelyek lehetővé teszik, hogy csalás gyanúja esetén a vállalat belépőkártyáit ellenőrizzék egy pillangópikkely-adatbázisban.

Szerbiában nincs hiány lepkékből, és ami előny: gyakorlatilag bármelyik faj – beleértve a kártevő fehér káposztalepkét és másokat – alkalmas a Teslagramban való használatra. A belgrádi tudósok befogják vagy felvásárolják a rovarokat, amelyeket addig etetnek-itatnak, amíg néhány napon belül be nem fejeződik az életciklusuk és természetes módon el nem pusztulnak. Ezután kezdődik a munka: a pikkelyeket titkos eljárással leszedik a szárnyakról, és alkoholos oldatban tárolják.

Dankulov úgy véli, hogy a technológia első alkalmazója valószínűleg a csúcskategóriás divat- és luxusáruipar lesz, amely egyelőre hátvédharcokat vív a széles körben elterjedt hamisítványokkal.

Ha egy divatház bevezetné a Teslagramot, a pillangópikkelyekkel ellátott címkéket egy nyílt adatbázisban lehetne ellenőrizni.

Az apró, természetes eredetű „bélyegek” megkönnyíthetik a luxuscikkek viszonteladását is.

„Ha például egy nagyon drága órát veszel, és később el akarod adni, eredetiségigazolásra van szükséged. De mi van, ha nincs szükséged rá? Mi van, ha valaki valóban ellenőrizni tudja az órán lévő Teslagram-címkét?” – magyarázza a fizikus, hogyan lehetne alkalmazni a technológiát.

A szerb csapat figyelemmel kísérte, amikor az Apple bejelentette, hogy a legújabb iPhone-modelljén olyan makroobjektív-funkció lesz, amely lehetővé teszi a különösen nagy felbontású közeli felvételek készítését.

Ha ennek nyomán a jövőben mikroszkóppal szerelik fel az okostelefonokat, Dankulov szerint nem lesz szükség speciális szkennerre a Teslagram ellenőrzéséhez.

Így lehetővé válna, hogy még az olyan olcsó árucikkeket is, mint például a gyógyszer, Teslagrammal jelöljék meg, és a fogyasztók könnyen ellenőrizhessék az eredetiségüket.

Ez olyan mérföldkő lenne, amely megváltoztathatná a globális biztonsági ágazatot – mondja Dankulov.