A szerb fegyveres erők a legmagasabb szintű készültségben vannak – közölte hétfőn Miloš Vučević védelmi miniszter, aki szerint egyre feszültebb a helyzet a szomszédos Koszovóval a legutóbbi fegyveres összetűzések miatt.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád nem ismerte el, és arra bátorította a 120 ezer szerb nemzetiségű koszovói lakost, hogy szálljon szembe Pristina fennhatóságával – különösen északon, ahol a szerbek alkotják a többséget.
A szerb hadsereget az elmúlt években már többször is fokozott készültségbe helyezték a Koszovóval fennálló feszültségek miatt – legutóbb novemberben, miután azt állították, hogy több drón Koszovó felől belépett a szerb légtérbe.
December 10-én az észak-koszovói szerbek barikádokat emeltek, hogy tiltakozzanak egy volt rendőr letartóztatása ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett albán nemzetiségű rendőrök elleni támadásokban.
A blokádok mellett egyre intenzívebb lövöldözések is történtek a NATO vezette KFOR békefenntartó erői szerint.
„Szerbia elnöke (…) elrendelte, hogy a szerb hadsereg a legmagasabb szintű harckészültségben legyen, vagyis a fegyveres erő alkalmazásának szintjén” – mondta Miloš Vučević védelmi miniszter.
A szerb belügyminisztérium azt is bejelentette, hogy minden egység a vezérkari főnök parancsnoksága alá kerül.
Aleksandar Vučić elnök utasításai azt követően születtek, hogy Milan Mojsilović tábornokot, a hadsereg főparancsnokát vasárnap a koszovói határra küldték.
„Az ottani helyzet bonyolult és összetett” – mondta Mojsilović vasárnap.
Fegyveres konfliktus fenyeget
Észak-Koszovóban november óta különösen feszült a helyzet, miután a koszovói rendőrség, valamint az igazságszolgáltatás több száz szerb nemzetiségű dolgozója, például bírák és ügyészek felmondtak.
Ezzel tiltakoztak az ellen a vitatott döntés ellen, amely megtiltotta a Koszovóban élő szerbeknek, hogy Belgrádban kiadott rendszámtáblát használjanak – ezt a rendeletet Pristina végül eltörölte. A tömeges munkabeszüntetések azonban növelték a biztonsági kockázatot Koszovóban.
Pristina elhalasztotta a december 18-i helyhatósági választásokat a szerb többségű településeken, ami felháborodást váltott ki. December 10-én letartóztattak egy szerb nemzetiségű volt rendőrt, akit azzal gyanúsítottak, hogy részt vett albán nemzetiségű rendőrök elleni támadásokban. Ez szintén szította a feszültséget, ami ahhoz vezetett, hogy szerbek barikádokat emeltek, amellyel megbénították a forgalmat két határátkelőnél.
Alig néhány órával a barikádok felállítása után a koszovói rendőrség közölte, hogy az egyik határhoz vezető úton három esetben is rájuk lőttek.
A KFOR, amely az elmúlt hónapokban növelte jelenlétét és járőrözését a térségben, azt mondta, hogy a legutóbbi erőszakos cselekmény vasárnap történt, amikor lövéseket adtak le lett katonáik irányába.
A KFOR közölte, hogy vizsgálja az incidenst, és hozzátette, hogy senki sem sebesült meg, és anyagi kár sem keletkezett. Ana Brnabić szerb miniszterelnök múlt héten azt mondta, hogy a Koszovóval kialakult helyzet „a fegyveres konfliktus szélén áll”.
A hétfőn ülésező koszovói biztonsági tanács azonban Szerbiát tette felelőssé a kapcsolatok legutóbbi megromlásáért. Azzal vádolta Szerbiát, hogy „minden rendelkezésre álló eszközzel a Koszovói Köztársaság alkotmányos rendje ellen cselekszik”.
Az 1,8 millió lakosú, többségében albán nemzetiségű Koszovóban mintegy 120 ezer szerb él.
