Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A magyar állam újabb 45 milliárdot küld az elszakadásért küzdő boszniai szerb kormánynak


Milorad Dodik egy őt támogató, a helyi választások után a szavazatok újraszámolásának és ellenőrzésének leállítását követelő tüntetésen Banja Lukában 2022. október 25-én

A választások előtti, hitelből történő nagy osztogatás nemcsak Magyarországon okozott gondot, hanem a boszniai szerb entitásnál is. Milorad Dodikék kormányát azonban váratlan helyről mentették meg: magyar közpénzből. A magyar kormány durván 45 milliárd forintnyi euróval segítette ki az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetést.

A magyar adófizetők újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS). A forintban nagyjából 45 milliárdos gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek.

A két fő boszniai állami entitás. A zöld a Bosznia-hercegovinai Föderáció, a sárga pedig a boszniai Szerb Köztársaság. A piros a Brčkói Körzet, egy még különlegesebb jogállású terület
A két fő boszniai állami entitás. A zöld a Bosznia-hercegovinai Föderáció, a sárga pedig a boszniai Szerb Köztársaság. A piros a Brčkói Körzet, egy még különlegesebb jogállású terület

Szokatlanabb módon az Eximbankon keresztül küldi a támogatást a magyar kormány, egy kiugróan olcsó hitel formájában. A 110 millió euró visszafizetése tíz év alatt történik majd, egy év türelmi idővel és évi ötszázalékos kamattal.

Újra saját sereget és elszakadást akar a vezetés
Bosznia két nagy entitásból áll. Az egyik a bosnyák–horvát Bosznia-hercegovinai Föderáció, a másik az említett Szerb Köztársaság. Milorad Dodik boszniai szerb vezető mostanában gyakrabban szerepel a hírekben, amióta egyre erősebben küzd a saját hadseregért, és Boszniától való elszakadást akar. Az évtizedek óta hivatalban lévő és egyre szélsőségesebb boszniai politikus Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. Más vélemények szerint viszont csak a bábja, önállóan nem tárgyalófél.


Az egyre inkább eladósodó boszniai szerb entitás vezetése nem titkolta, hogy korábbi hiteleik törlesztőrészleteire kell az új pénz, de Zora Vidović pénzügyminiszter szerint ennek révén 2023-ban nem lesz gond a törlesztésekkel.

Dodikék elszakadási törekvése a kilencvenes évek háborúinak vége óta nem látott politikai válságot idézett elő Boszniában. Az elszakadási szándék és az etnikai feszültségek fokozása miatt az EU-s, a brit és az amerikai támogatások is elzáródtak Dodikék kormánya előtt.

A boszniai Szerb Köztársaság rendőrségi felvonulása a Banja Lukában 2020. január 9-én
A boszniai Szerb Köztársaság rendőrségi felvonulása a Banja Lukában 2020. január 9-én

Eközben október elején választások voltak a Szerb Köztársaságban. A helyi elnökválasztást szűk többséggel végül újra Milorad Dodik nyerte. A választások előtt azonban hitelből nagyon kiköltekezett Dodikék kormánya, többek között jelentős nyugdíj- és közalkalmazottibér-emelésekkel.

A capital.ba helyi gazdasági portál szerint a boszniai Szerb Köztársaságnak 1,15 milliárd konvertibilis márka (nagyjából 240 milliárd forint) jövőre lejáró kötvényadóssága van, és egyértelmű, hogy új hitel nélkül csődbe ment volna az entitás, nem tudták volna teljesen kifizetni.

A magyar támogatások lassan elérik a százmilliárd forintos nagyságrendet

Idén ez már a második, helyi szinten nagyon jelentősnek számító magyar állami tőkeinjekció. Az idei őszi helyi választások előtt százmillió eurós (negyvenmilliárd forintos), hivatalosan gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő támogatást kapott Magyarországtól a helyi kormány.

A magyar közpénzes támogatásokból elvileg 28 millió eurót megpályáztattak vállalkozók között, kifejezetten magas korrupciós kockázatok mellett – erről alább olvashat bővebben.

A pályázat november 4-én lezárult, a kifizetések azonban még ennél a 28 millió eurónál sem történtek meg. Milorad Dodik szerint a maradék magyar pénzt valamikor a jövőben, két külön részletben tervezik kiosztani.

Svetlana Cenić politikai elemző tavaly arról beszélt, hogy „katasztrófa” Orbán Viktor beavatkozása a boszniai választásokba. Szerinte a gazdaságfejlesztés egyszerű vicc, pénzmosás, ez a százmillió euró egy pillanat alatt el fog tűnni, és valójában a választások befolyásolására fogják felhasználni.

„Miért adna Orbán pénzt a Szerb Köztársaságnak, Bosznia-Hercegovina egyik részének?”– tette fel a kérdést a politikai elemző.

Egy korrupciógyanús privatizáció is lezajlott

Augusztus közepén egy magyar cég, a Lugos Renewables elismerte, hogy a boszniai szerb entitás villamos energiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban, nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét. Az adásvétel Orbán 2021. novemberi boszniai látogatása és támogatási megállapodása után történt.

Az állami ERS energiacég eredetileg verseny nélkül kapta meg ötven évre a lokális naperőműves koncessziót 2020 végén. Akkor még nem volt szó arról, hogy ezt hamarosan verseny nélkül tovább is adja egy külföldi magáncégnek. Az erőműrendszer 2024-re készülhet el, a magyar bevásárlás pontos részleteiről való adatszolgáltatást üzleti titokra hivatkozva utasította el az ERS.

Lázár János bizalmasa
A Lugos Renewablesben idén nyárig tulajdonos volt Sánta János, a trafiktörvény kapcsán ismertté vált magyar vállalkozó, Lázár János közeli ismerőse is. A dohánykereskedelmi változtatási javaslat egy uniónak elküldött verzióját egyenesen egy Sánta János névvel regisztrált gépen hozták létre.


Nem világos, hogy milyen érv szólhatott amellett, hogy titokban adjon el az állam ilyen tulajdonrészt. Luka Petrović, az ERS vezetője szerint viszont kitaláció, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne az erőmű fű alatti értékesítéséhez.

„De tessék, ha van is köze hozzá [Orbán Viktornak a projekthez], miért lenne az baj?” – tette még hozzá az állami energiacég vezetője augusztus végén. A boszniai Transparency International attól tartott korábban, hogy nemsokára újabb helyi erőművek kerülhetnek át verseny nélkül egy magyarországi vállalkozói csoport kezébe.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG