Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A szibériai hőhullám rekord olvadást okozott


A szibériai hőhullám újabb csúcsot döntött. A Jeges-tenger jégtakarója a valaha mért második legkisebb szintre zsugorodott.

A szibériai hőhullám következtében a Jeges-tenger jégtakarója jelentősen, a valaha mért második legkisebb szintre zsugorodott.

A tenger úszó jégtakarójának méretét mintegy négy évtizede követik figyelemmel, azóta ez a második legkisebb mért adat, ezért pedig részben az ide extrém szibériai hőhullám a felelős. Szeptember 15-ig a takaró mintegy 3,74 millió négyzetkilométerre zsugorodott - derült ki a NASA és Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) szeptember 21-én készült műholdas felvételeiből.

"Ez egy őrült év volt északon, a tengeri jégtakaró rekordalacsony, miközben 38 Celsius fokos hőhullámokat mértek Szibériában, és hatalmas erdőtüzek tomboltak”- mondta Mark Serreze, az Adatközpont igazgatója.

Megkongatták a vészharangot

„A 2020-as év felkiáltójelként áll a sarkvidéki tengeri jég mértékének csökkenő tendenciájával kapcsolatban. Egy jégmentes Jeges-tenger felé tartunk, ez az év pedig újabb szög a koporsóban”– figyelmeztetett az igazgató.

Az eddigi legnagyobb mértékű csökkenést 2012-ben regisztrálták, akkor a jégtakaró alig 3,4 millió négyzetkilométerre zsugorodott az NSIDC szerint, amely 1979 óta vezet műholdas nyilvántartást.

Az 1980-as években a jégtakaró mintegy 2,7 millió négyzetkilométerrel volt nagyobb, mint a jelenlegi nyári szintek – ez összehasonlításul akkora térség, mint Kazahsztán területe.

Ekkora változás már nem természetes

A sarki tengeri jég szezonális változásokon megy keresztül. Sűrűsödik és tágul, télen az egész Jeges-tengerre és a szomszédos tengerekre is kiterjed, majd tavasszal és nyáron elvékonyodik, és kiterjedése csökken. A mélypontot szeptember közepén szokta elérni.

A tudósok szerint a szibériai hőhullám, valamint az északi-sarki változó éghajlat és az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés is hozzájárult a sarki tenger olvadásához. A hőmérséklet a Szibériai-sarkvidéken az év nagy részében 8–10 Celsius-fok volt.

Vannak lépcsőzetes hatások is, amelyek az északi-sarki tengeri jégolvadást okozzák. Az előző meleg évekből származó elvékonyodott jég gyorsabban olvad, mint az a réteg, ami a negatív hőhatás miatt kevésbé vékonyodott el. Ez viszont láncreakciót indít el, hiszen a jégnek nincs lehetősége visszavastagodni.

„Nyáron már nem csak csökken a jég, de egyre vékonyabb is. Nem csak a kiterjedését, hanem a vastagságát is elveszíti, ez pedig kettős ütés”- állítja Mark Serreze, az NSIDC igazgatója.

Voltak melegebb hullámok, amelyek az Északi-sarkon kétszer akkora pusztítást végeznek, mint a Föld más részein. Ezt fokozza, hogy a tudósok szerint az Atlanti-óceán melegebb vize közelebb kerül a tengeri jég aljához, így az alulról is melegíti a jégtakarót. Minél gyorsabban beleolvadnak ezek a jégtakarók az óceánba, annál gyorsabban emelkedik a tengerszint világszerte.

A klímaváltozástól félnek a legjobban

A Szabad Európa által korábban bemutatott infografikán is jól látható, hogy az európai országok lakosainak nagytöbbsége a klímaváltozástól tart a leginkább.

A felmérés 2020. június 10. és augusztus 3. között zajlott, világszerte közel 15 ezer ember megkérdezésével.

Bár a klímakérdéstől leginkább az európaiak tartanak, a Föld más országainál is előkelő helyet foglal el a listán.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG