Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Brüsszel szavának súlya felett őrködik a magyar kormány a Navalnij-ügyben


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben 2021. január 25-én.

Mint arról a Szabad Európa elsőként beszámolt, a tagországok közül egyedül Magyarország nem támogatta, hogy az EU az orosz rendvédelmi szervek erőszakos fellépését elítélő nyilatkozatot kezdeményezzen az EBESZ-ben. Hiába kértünk indoklást a Külügyminisztériumtól, a választ az Index kapta meg egy miniszteri interjúban: Brüsszel szavának súlyát félti a magyar vezetés.

Az Európai Unió egységesen ítélte volna el az orosz hatóságok tüntetésekre adott erőszakos fellépését. A tüntetéshullám azért indult, mert az orosz hatóságok letartóztatták Alekszander Navalnij ellenzéki politikust. A Szabad Európa birtokába került az a levél, melynek tartalmát csak 26 tagország fogadta el. A nyilatkozat elítéli az Oroszország-szerte zajló békés tüntetésekre adott erőszakos választ.

Ha meglett volna a teljes egység, az EU napirendre vehette volna kérdést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsának csütörtöki ülésén, de a magyar ellenállás miatt meghiúsult közösségi kezdeményezés helyett a témát az Egyesült Államok hozta fel a bécsi megbeszélésen.

"Politikai pedofilok" - az orosz tv a Navalnij-tüntetések szervezőiről
please wait

No media source currently available

0:00 0:03:06 0:00

„Az EU-nak figyelnie kell arra, hogy a szavának súlya legyen”

Még aznap kértünk indoklást a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, de megkeresésünkre sem szóban, sem írásban nem reagáltak. A téma azonban előkerült a külügyminiszter Index-nek adott szombati interjújában.

„...Nem gondolom, hogy az Európai Unió szavának a súlyát feltétlen növeli, ha – kis túlzással – mindennap elfogad egy nyilatkozatot valamiről. Függetlenül a Navalnij- vagy bármely más ügytől mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy az Európai Uniónak figyelnie kell arra, hogy a szavának súlya legyen” – mondta Szijjártó Péter a magyar álláspontot firtató kérdésre.

A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar kormány a gyülekezés, a véleménynyilvánítás szabadságát sérthetetlen jogoknak tartja, de szerinte ha az EU mindennap mindenfajta nyilatkozatban elítél naponta 6-8 eseményt a világban, akkor egy idő után senki sem fog rá figyelni.

Hozzátette, hogy az ő megítélésében ez nem tartalmi, hanem módszertani kérdés, ráadásul a nyilatkozat elhangzott, tehát az egyértelmű európai álláspont világossá vált. Azt a felvetést, hogy a magyar ellenállás erősítette volna az ország pozícióját a Gazprommal most zajló egyeztetéseken, a külügyminiszter azzal utasította el, hogy bár szívesen tetszelegne egy ekkora taktikus tárgyalópartner szerepében, „a valóságban azonban nincs minden esemény között valamilyen összefüggés, az élet ennél sokkal egyszerűbb”.

A magyar kormány őrzi szavának súlyát

Nem ez volt első alkalom, hogy Magyarország gáncsol el egy közös EU-s állásfoglalást. 2019-ben Magyarország már előre jelezte, hogy nem fognak támogatni semmilyen olyan állásfoglalást, amely a Ciszjordániában létesített izraeli telepeket kritizálja. Valamint megvétózta azt is, hogy az EU elítélje az Egyesült Államokat, amiért az elismerte a többség szerint illegális telepeket.

Szintén Magyarország tett keresztbe akkor is, amikor az EU el akarta ítélni Törökország szíriai hadjáratát. Akkor formálisan nem vétózott a magyar vezetés, de mégis akadályozta az állásfoglalás elfogadását, mivel érvelésük szerint a török offenzíva azt segítette elő, hogy a menekültek a „saját hazájukba” térhessenek vissza.

Nemrég egyébként az EP-ben is inkább tartózkodtak a fideszes EP-képviselők, amikor elítélő állásfoglalást akart elfogadni az Európai Parlament egy kurd politikus, Selahattin Demirtas törökországi bebörtönzésével kapcsolatban. Ugyanakkor korábban támogatták Törökország elítélését a szíriai beavatkozás miatt és új EU-szankciók bevezetését Oroszország ellen a Navalnij-ügy miatt.

Lengyelországgal és Bulgáriával együtt Magyarország is nemmel szavazott a „Az elnökség következtetései a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervről (Gender Action Plan - GAP) III 2021-2025” uniós dokumentum elfogadásáról, ugyanígy várat magára az isztambuli egyezmény ratifikálása is.

Nem vétóval, de volt már egyéb példa is, hogy meglepetésszerűen szívességet tett Magyarország Oroszországnak. 2018-ban őrizetbe vettek két orosz fegyverkereskedőt egy tököli fegyverraktárnál. Az Egyesült Államok kérte, hogy Magyarország adja ki a fegyverkereskedőket. A két férfire az USA-ban akár életfogytiglan is várhatott volna, de végül a magyar kormány inkább Moszkvának adta ki a fegyverkereskedőket, akiket Oroszországban egyszerűen elengedtek.

Készült a Szabad Európa korábbi cikkének felhasználásával.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt.

XS
SM
MD
LG