Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Színvallásra késztetné az ellenzéki pártokat az MSZP az előválasztásról


Szabó Tímea, Márki-Zay Péter, Kunhalmi Ágnes
Szabó Tímea, Márki-Zay Péter, Kunhalmi Ágnes

Év elején minden ellenzéki pártot tárgyalóasztalhoz ültetne az MSZP, hogy a (szocialisták szándékai szerint minél szélesebb körben) megtartandó előválasztásokról tárgyaljanak, ősszel pedig már meg is tartanák ezeket, hogy kiválasszák a 2024-es helyhatósági választások közös jelöltjeit.

Az mutatja meg, hogy ki akarja igazán leváltani a Fideszt, hogy ki támogatja, hogy minél szélesebb körben rendezzenek előválasztásokat a 2024-es helyhatósági választások előtt – hangzott el egy az MSZP vezetői által kedden megtartott sajtóbeszélgetésen.

A szocialisták ezért minden ellenzéki pártnak (kivéve természetesen a Mi Hazánkat, de Toroczkai Lászlóékat eleve a „Fidesz szatellit pártjának” tartják) meghívót küldenek majd januárban, hogy kezdjenek el egymással a helyhatósági előválasztásokról tárgyalni. A párt egyik vezetője szerint már csak azért is jó lenne találkozniuk, mert „teljesen megszűnt a kommunikáció az ellenzéki pártok között, még informális egyeztetések sem folynak semmiről, ami nem jó”.

Nem volt kudarc, nem az volt a kudarc

Az MSZP szerint ugyanis egyáltalán nem volt kudarc az előválasztás – ahogy utólag például a DK értékeli. A párt vezetői úgy látják, az előválasztással nem csak rengeteg embert sikerült mozgósítani (több mint 660 ezren vettek részt, ami valóban meghaladott minden előzetes várakozást), de az ellenzék támogatottsága is ennek köszönhetően lett a Fideszéhez mérhető 2021 őszén.

A választások óta a "le kell menni vidékre" az egyik leggyakrabban elhangzó kifejezés az ellenzék részéről, de van-e így értelme?

Vagyis az a véleményük, hogy nem az előválasztás okozta a 2022 áprilisi választási kudarcot, hanem az, hogy a pártok és Márki-Zay Péter rosszul kommunikált a február végén kitört háborúról Ukrajnában, „túl sok volt a putyinozás és kevés volt a szociális biztonságot szolgáló ígéretekből”.

Az MSZP vezetői szerint pénzügyi és logisztikai akadályai sem lehetnek egy újabb előválasztás megtartásának, mivel „a 2021-es előválasztások kiadásainak 70 százalékát a tárgyi költségek, a tabletek, sátrak egyéb eszközök beszerzése jelentette, amik megvannak, simán használhatóak lennének újra”, és úgy tapasztalják, az aktivistáik is szívesen részt vennének egy újabb politikai akcióban.

Százat? Ezret?

A párt vezetői ezért azt javasolják, hogy ahol nincs konszenzus az ellenzéken belül egy település közös polgármesterjelöltjéről, ott legyen előválasztás. Az MSZP-ben úgy látják, még ebben az esetben sem kellene annyi helyszínen megszervezni az előválasztást, mint tavaly, mivel a kisebb településeken eleve káderhiánnyal küzd az ellenzék, így „ezeken a helyeken már annak is örülni fogunk majd, ha mindenhol lesz ellenzéki jelölt”.

A többi párt részéről is megkezdődött a felkészülés a helyhatósági választásokra, némi asztal alatti rugdalózással.

Egyébként pedig abban bíznak, eleve sok helyen lesz majd konszenzus a pártok között a közös polgármesterjelöltről, így alapvetően a budapesti kerületekben, a megyeszékhelyeken és más nagyvárosokban kellene csak előválasztást tartani. Ugyanakkor azt is szeretnék, hogy minél könnyebben lehessen ezeken elindulnia bárkinek, hogy egy-egy a pártok anyagi és infrastrukturális lehetőségeit nélkülöző civil jelölt is megmérettethesse magát.

Várják Márki-Zay Péteréket is

Az MSZP vezetői szerint a pártok országos támogatottsága semmi nem mond arról, hogy helyben ki mennyi szavazót tud mozgósítani és a helyi méréseknél is jobban mutatná egy előválasztás, hogy ki lehet a legjobb közös ellenzéki jelölt. Ugyanígy – várják Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmát is: mint egy szocialista politikus fogalmazott, „az MMM-ben rengeteg értékes ember van”, akik jó jelöltek lehetnek helyben 2024-ben.

Amennyiben Karácsony Gergely főpolgármesterrel szemben alternatív jelölt merülne fel, akkor természetesen a városvezető-jelöltről is előválasztást kellene tartani. Az MSZP egyébként még nem döntött arról, hogy támogatja-e Karácsony indulását, bár a pártban elégedettek a teljesítményével – ellentétben például a DK-val, vagy az LMP-vel, akik kifejezetten kritikusak a főpolgármester eddigi munkájával kapcsolatban.

A Párbeszéd politikusáért annyira a Momentumban sem lelkesednek, a „lilák” ugyanakkor úgy látják, egyelőre nincs senki, aki Karácsony Gergelyhez hasonló nyerési esélyekkel tudna elindulni Budapesten 2024-ben.

Együtt a DK-val

A szocialisták szerint 2023 őszén meg kellene tartani az előválasztásokat, hogy mindenhol kiderüljön a közös jelöltek személye – érdekes, hogy a jelek szerint ebben az egyben egyetértenek a Dobrev Kláráékkal, mint korábban megírtuk, egy DK-s vezető is úgy látja: 2023 szeptember végére már mindenhol ki kellene választani az indulókat; igaz, ők alapvetően tárgyalások útján szeretnék ezt elérni.

Egy szocialista képviselő ugyanakkor azt is elismerte: politikai érdekük is lenne a minél több előválasztás, egyszerűen azért, mert még mindig ők rendelkeznek a legszélesebb vidéki hálózattal. „Tizenöt ezer aktivistánk van és mi rendelkezünk a legtöbb hivatalban lévő polgármesterrel és helyi képviselővel. Ha valahol valami akciót kell szervezni, főleg kisebb településeken, még mindig a vörös dzsekiseket lehet látni a legnagyobb számban”.

Az MSZP egyébként attól sem zárkózna el, hogy a 2024-ben a helyhatósági választásokkal egy napra tett európai parlamenti választáson is együtt induljanak a pártok, szerintük egy közös ellenzéki listával már 2019-ben is két-három mandátumot el lehetett volna venni a Fidesztől. Mivel azonban erre nem látnak fogadókészséget a többi párt részéről, önálló indulásra készülnek.

Ujhelyi Istvánnal hosszú beszélgetést készítettünk októberben a kilépése okairól.

Mint ismert, Ujhelyi István, a párt egyetlen tagja az Európai Parlamentben a nyáron kilépett, így biztosan nem ő indul majd. A szocialisták szerint „két mandátumot lenne jó szerezni, de a realitás az, hogy egy lesz majd, de az biztosan”.

Mivel, mint írtuk, az előválasztás megítélése korántsem egységes az ellenzék körében, kérdéseinkkel megkerestük a többi pártot is. Válaszaikat közölni fogjuk.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG