Öt éve kínozzák ágyi poloskák a szentgotthárdi fogyatékosotthon lakóit, a nemrég megjelent videóig azonban nem történt érdemi változás a TASZ szerint. Ez az Európai Unió és Magyarország legnagyobb, pszichiátriai betegeket gondozó zárt intézménye, amelyet egy 2007-es ENSZ-egyezmény alapján be kellene zárni a jogvédő szervezet programvezetője szerint.
Egy beteg fekszik egy kórházi ágyon, amelyet teljesen elleptek az ágyi poloskák – erről jelent meg egy félperces videó az atlatszo.hu-n néhány hete. A lap informátora szerint a szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthonában, a Rábaparti Integrált Szociális Intézményben készült a felvétel.
Az ilyen nagy intézmények, mint a 734 férőhelyes szentgotthárdi pszichiátriai betegek otthona, már nem is létezhetnének az ENSZ fogyatékosügyi egyezménye szerint, amelyet Magyarország is ratifikált. A 2007-es ENSZ-egyezmény szerint ezeket az intézményeket be kell zárni, és mivel határidőt nem jelöltek meg, ezért úgy kell érteni, hogy azonnal – mondta a Szabad Európának Boros Ilona, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője. Helyette támogatott lakhatással kellene gondoskodni a mozgássérült vagy pszichiátriai beteg emberekről. Ez a magyar állam kötelessége lenne, de nem történik meg – tette hozzá.
A TASZ hétfőn négy közérdekű bejelentést tett, és vizsgálatot kezdeményezett az illetékes hatóságoknál:
- az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Esélyegyenlőségi Főosztályánál,
- az ombudsmani hivatal alá tartozó, a kínzás és embertelen bánásmód elleni ENSZ-egyezmény végrehajtásáért felelős Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályánál,
- az intézményt fenntartó Vas Vármegyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál (SZGYF), valamint
- a Vas Vármegyei tiszti főorvosnál.
Ehhez kapcsolódóan: Jogvédő az állami pszichiátriáról: A rendszer embertelen, önmaga túlélésével foglalkozik
Ismételten felhívták az ombudsman figyelmét arra, hogy az ilyen intézményeket rendszeresen, előzetes bejelentés nélkül kellene ellenőriznie, mert úgy tudják, hogy előre be szokta jelenteni az ellenőrzéseket. 2021-ben egyébként volt már ombudsmani vizsgálat az intézményben, amely feltárta a hibákat, de a jelentés végére az ombudsman nem írt le olyan intézkedéseket, amelyeket az intézménynek meg kell tennie, pedig ez lenne a vizsgálat lényege – mondta Boros Ilona.
A Vas vármegyei SZGYF-nek küldött bejelentésben hat pontban kértek intézkedést:
- a szentgotthárdi otthonban a nyilvánosságra került videó hatására tett látogatásáról készült jegyzőkönyvet hozzák nyilvánosságra;
- gondoskodjanak az ágyipoloska-invázió megszüntetéséről;
- biztosítsák az intézmény személyi és tárgyi feltételeit olyan színvonalon, hogy az ne veszélyeztesse a gondozottak egészségét, biztonságát, és megfeleljen a szakmai elvárásoknak;
- szüntessék meg az ágyipoloska-invázió okán elrendelt kijárási tilalmat, mert ez az intézményben ellátottak jogainak szükségtelen és aránytalan korlátozását valósítja meg;
- nyilvánosan számoljanak be az elrendelt intézkedésekről és elért eredményekről;
- az ombudsman korábbi ajánlásával összhangban ellenőrizzék, hogy az intézmény rendelkezik-e a jogszabályi előírások szerinti kiváltási tervvel, az nyilvánosan hozzáférhető-e, és megfelel-e a hazai szakmai és nemzetközi emberi jogi előírásoknak.
Korábbi cikkünk a témában: „Horrorotthonok”: a románok felelősségre vonást akarnak, mert az idősgondozók visszaélései elborzasztják az országot
A Szabad Európa is elküldte kérdéseit az SZGYF-nek az ügyben, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Lapinformációk szerint múlt héten leváltották az intézmény vezetőjét, de a TASZ szerint nemcsak az intézményvezető, hanem a fenntartó és az illetékes egészségügyi hatóság is okolható azért, hogy öt éve folyamatosan sérülnek a szentgotthárdi otthonban gondozottak jogai. Sérül egyebek mellett az emberi méltósághoz, a testi és lelki egészséghez, a kínzás és embertelen, megalázó bánásmód tilalmához fűződő joguk, és a magánélethez való joguk is. Mindezt a magyar állam teszi lehetővé azzal, hogy fenntartja ezeket az intézményeket, és nem akar érdemben foglalkozni a fogyatékos emberek közösségi lakhatásának kérdésével, amit a 2007-es ENSZ-egyezmény előír.
Boros Ilona szerint Magyarországon egyáltalán nem indult el a folyamat. Amit tapasztaltak, hogy a tömegintézmények mellett, elzárt helyeken építenek családiház-méretű épületeket, de valójában ez nem közösségi lakhatás a TASZ szerint.
Egy határ menti kastély parkjában felhúzott miniintézményekbe költöztetni a lakókat valójában nem az, amit az ENSZ-egyezmény előír. Az egyezmény azt várja el, hogy a fogyatékosok a többségi társadalommal együtt éljenek, a szükségleteikhez illeszkedő segítséggel – magyarázta.
Mint mondta, évekkel ezelőtt a szociális államtitkárság azt ígérte, hogy idén év végéig tízezer fogyatékos ember számára biztosítja a támogatott lakhatást. Ennek a töredéke valósult meg eddig, és szerinte kizárható, hogy a maradék néhány hónapban nyolc-kilencezer embert ilyen módon elhelyeznének.
