Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Tényleg spórolhattak a távozó pedagógusok végkielégítésén


Képünk illusztráció, azon a szolidaritási gyűlésen készült, amelyet a Tanítanék Mozgalom szervezett a kirúgott tanárok munkaügyi perének megkezdése előtt. A képen Törley Katalin (k),Törökné Pethő Erzsébet (j2) és Palya Tamás (j) 2023. március 13-án
Képünk illusztráció, azon a szolidaritási gyűlésen készült, amelyet a Tanítanék Mozgalom szervezett a kirúgott tanárok munkaügyi perének megkezdése előtt. A képen Törley Katalin (k),Törökné Pethő Erzsébet (j2) és Palya Tamás (j) 2023. március 13-án

Beigazolódott a státusztörvény miatt távozó pedagógusok félelme: sokan közülük nem kapták meg a törvény által előírt két- vagy háromhavi végkielégítést, csak egyhavit – mondta a Szabad Európának egy több érintett tanárt is képviselő ügyvéd, aki szerint a tankerületek csak az utolsó munkaviszony idejét vették alapul, nem a közoktatásban töltött összes évet. A tankerületi központok szerint a hatályos jogszabályok alapján jártak el.

Az előzetes levelezésen alapuló félelmeknek megfelelően a végkielégítések kifizetésekor a tankerületek csak az utolsó jogviszonyt vették figyelembe a státusztörvény miatt lemondó pedagógusok esetében, sőt ha valaki csak később kapott határozatlan idejű szerződést, és először határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatták ugyanott – akár évekig –, akkor még azt az időszakot sem számították be, ami szintén jogellenes – mondta dr. Nyitrai Károly ügyvéd, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megbízásából is képvisel pedagógusokat.

A státusztörvény miatt lemondó pedagógusok végkielégítését a pedagógus-életpályáról szóló törvény szabályozza, amely kimondja, hogy ha egy érintett húsz évnél kevesebb jogosító idővel rendelkezik, akkor egyhavi, ha eléri a húsz évet, akkor kéthavi, ha a harminc évet, akkor háromhavi végkielégítésre jogosult.

A vita alapját a jogosító idő értelmezése jelenti. Ezt a fogalmat a korábbi munkajogi törvények nem ismerik, csak a státusztörvény definiálja, amely szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók esetében az átalakulás előtti közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Az ügyvéd szerint a törvény megfogalmazása nem szerencsés, de az következik belőle, hogy a jogosító időbe be kell számítani az összes korábbi, pedagógus munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszonyt, valamint munkaviszonyt.

Ehhez kapcsolódóan: Félmilliárdot spórolnának a státusztörvény miatt távozó tanárok végkielégítésén

Első körben a tankerületek is így értelmezték a jogszabályt kiadott állásfoglalásaikban, aztán menet közben változtattak – mondta dr. Nyitrai Károly.

Azok a tanárok, akiknek utolsó jogviszonya elérte a húsz vagy harminc évet, megkapták a két- vagy háromhavi végkielégítést, de ők nagyon kevesen vannak. Sokkal inkább jellemző, hogy egy pedagógus húsz vagy harminc év alatt több iskolában tanít, az ő esetükben próbálnak most spórolni a tankerületek – magyarázta.

Egy budapesti pedagógus bejegyzése Facebookon
„Engem most a végkielégítéssel szívatnak. Az van a trv.-ben, [hogy]húsz év közalkalmazotti munka után kéthavi jár. 22 éve ugyanabban az intézményben dolgoztam folyamatosan. Egyhavit akarnak adni. Nincs indoklás persze. A volt vezetőm szerint azért, mert az első négy évben határozott időre volt szerződésem. (Már ez szabálytalan amúgy.) Utána lett határozatlan. (…) A munkaviszony folyamatos volt, a jogászok szerint nincs különbség a szerződések közt. Kénytelen voltam most a héten a PDSZ-be belépni, hogy az igazamat megszerezzem.”

Az ügyvéd becslése szerint ez nagyjából ezer távozó pedagógust érinthet, és körülbelül félmilliárd forintnyi kifizetést. Ahogy korában beszámoltunk róla, ez már az előzetes levelezésekből kiderült, de a kifizetési határidő december 5. volt, ezt követően derült ki, hogy rengeteg távozó pedagógusnak valóban nem fizették ki a tankerületek a nekik járó, teljes végkielégítést – mondta dr. Nyitrai.

Korábbi cikkünk a témában: A PDSZ szerint 2150-en távoztak az oktatási rendszerből január óta

A tankerületek arra hivatkoznak, hogy A közalkalmazottak jogállásról szóló törvény (Kjt.) és A munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, de ez így nem helytálló szerinte, mert a státusztörvény speciális szabályai elsőbbséget élveznek a Kjt. és az Mt. rendelkezéseivel szemben, és a jogosító időről a két törvény – szemben a státusztörvénnyel – nem rendelkezik.

Ezt a vitás kérdést majd a bíróság fogja eldönteni, próbapereket indítanak. Alapvetően jogkérdésről van szó, tényállást nem kell vizsgálni, csak a jogszabályt értelmezni, ezért az eljárások várhatóan nem fognak elhúzódni, reményei szerint hat-kilenc hónapon belül lezárulhatnak a perek.

Mint mondta, rengeteg a megkeresés, folyamatosan érkeznek a levelek. A december 5-ét meg kellett várni, előtte nem lehetett megbízást adni, most arra számít, hogy legalább harminc-negyven ilyen ügyük lesz első körben.

Azt tervezik, hogy Budapesten és egy-két vidéki tankerületben indítanak próbapereket. Ezek eredményétől függ, hogy mi lesz a többi ügyben, reményeik szerint azokat már peren kívül kifizetik, ha a bíróságok nekik adnak igazat a próbaperekben.

Több tankerületi központnak írtunk levelet, hogy reagáljanak az ügyvéd állításaira. Cikkünk megjelenéséig néhány helyről érkezett válasz, amelyek szinte szó szerint megegyeznek és nagyon rövidek. A tankerületi központok mindössze annyit közöltek, hogy a hatályos jogszabályok szerint jártak el.

  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

XS
SM
MD
LG