Az Európai Unió törvényszéke szerint az OLAF-nak ki kell adnia a Tiborcz István volt cégével kapcsolatos vizsgálati anyagokat. Az uniós intézmény 35 pályázatot vizsgált, ezek mintegy felénél talált is szabálytalanságot. Szerintük 17 pályázatnál szervezett csalási mechanizmust építettek ki.
Az Elios Zrt. 2009 után számos magyar településen korszerűsítette a közvilágítást. A cégben egészen 2015-ig tulajdonos volt Orbán Viktor veje, Tiborcz István is. A részben uniós támogatásból megvalósult munkákkal kapcsolatban sokan arról panaszkodtak, hogy sötétebbek lettek az utcák, mint korábban voltak. Ráadásul már 2015-ben arról írt a sajtó, hogy manipulálhatták az Elios által megnyert közbeszerzéseket, és hogy a pályázatot kiíró önkormányzatok összejátszhattak Tiborcz cégével. Az ügyben akkor rendőrségi vizsgálat is indult.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos estleges szabálytalanságok miatt az unió csalásellenes hivatala (OLAF) is vizsgálódni kezdett. Az uniós intézmény 35 pályázatot vizsgált, ezek mintegy felénél talált is szabálytalanságot. Az OLAF arra jutott, hogy 17 pályázatnál szervezett csalási mechanizmust építettek ki, összehangoltan írták a közbeszerzési pályázatokat. Az uniós vizsgálat 2017-ben zárult le. Az OLAF-nak csak vizsgálati jogköre van, nyomozást nem végezhet és vádat sem emelhet, így vizsgálatának eredményét és ajánlásait megküldte a magyar hatóságoknak. A magyar ügyészség azonban nem emelt vádat. Az uniós büntetést elkerülendő a magyar kormány végül lemondott a projektek uniós támogatásáról, és a költségvetésből fizette ki a 13 milliárd forintot.
Sereghajtó Magyarország a korrupció-érzékelési listán
Ezek után fordult az OLAF-hoz egy gyáli civil szervezet aktivistája, aki a vizsgálati anyagokat szerette volna megismerni. Az OLAF azonban a személyes adatoktól és belső információktól mentes nyomozati anyagot sem volt hajlandó kiadni neki. A csalásellenes hivatal arra hivatkozott, hogy a vizsgálatok során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. A gyáli aktivista ezek után fordult a törvényszékhez.
A bíróság szerdán nyilvánosságra hozott döntése alapján az OLAF ebben az esetben nem hivatkozhat az általános titoktartásra. Az iratok bizalmas kezelésének ugyanis az az indoka, hogy a nyilvánosság ne veszélyeztesse az esetleges későbbi eljárásokat. Mivel azonban a magyar hatóságok úgy gondolták, nem történt bűncselekmény, így nem volt eljárás sem, tehát az iratok nyilvánosságra hozatala nem veszélyeztet semmit. Fontos ugyanakkor az uniós intézmények munkájának átláthatósága a törvényszék szerint, az OLAF-nak tehát ki kell adnia az iratokat.
A döntés ellen még lehet fellebbezni, az iratokra tehát még várni kell, írja a törvényszéki döntésről elsőként beszámoló hvg.hu.
