Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Még tovább maradhat hatalmon Orbán Viktor a mesterséges-intelligencia segítségével


Ha egy demokratikusan megválasztott vezető kíváncsi a polgárok véleményére, azt sokkal autentikusabban, nagyobb hatékonysággal tudja csinálni a mesterséges-intelligencia alkalmazásával. Akár napi szinten képes a reakciókat és a véleményeket becsatornázni.

Dolgozott a NASA-nak, a Pentagonnak, a Fehér Háznak és az EU-nak is. Tilesch György a Szilícium-völgy egyik mesterségesintelligencia-guruja, akit nemrég a magyar kormány is felkért, hogy szakértőként csatlakozzon a magyar Nemzeti Adatvagyon Ügynökséghez.

Miben tudna a mesterséges intelligencia segíteni Orbán Viktornak még legalább 10 évig hatalmon maradni?

Nagyon sok mindenben. Ha a pozitív megközelítést alkalmazzuk, akkor azt kell mondjam, hogy a szolgáltató állam megvalósításában nagyon sokat tud segíteni. A bürokrácia felszámolására például rendkívüli módon alkalmas. Az állampolgárt, mint ügyfelet képes sokkal közelebb hozni és az elégedettségi szintjét erőteljesen tudja növelni. Ha egy demokratikusan megválasztott vezető kíváncsi a polgárok véleményére, azt sokkal autentikusabban, nagyobb hatékonysággal tudja csinálni. Magyarán, napi szinten képes a reakciókat és a véleményeket becsatornázni és döntés előkészítésben használni. Ez sokáig csak álom volt, most tényleg kézzelfogható közelségbe kerül.

Minek nevezzelek?

Túlságosan sok sapkám van, ezt a feleségem szokta sűrűn mondani. Minden szektorban dolgoztam innovációs és technológiai oldalon. Tehát nagy cégeknek is, társadalmi szervezeteknek is, kormányoknak is. Jelenleg éppen tanácsadó és író vagyok, de most hoztam létre egy intézetet, a PHI Institute for Augmented Intelligence-t, amit én fogok vezetni és ami mesterségesintelligencia-kutatással és fejlesztéssel fog foglalkozni. A szakterületem a mesterséges intelligencia, ami organikusan nőtte ki magát a korábbi innovációs tevékenységemből.

Dolgoztál az EU-nak, Fehér Háznak, az USA haditengerészetének, a Pentagonnak. Melyik tetszett a legjobban?

A NASA-t kihagytad.

De, csak azért, hogy arról sztorizz a legtöbbet.

A NASA nem hivatalos innovációs szerve az amerikai kormánynak, ahol tesztelnek egy csomó olyan dolgot, amit máshol kevésbé venne be a bürokrácia gyomra. A NASA öt évvel ezelőtt létrehozott egy innovációs közösséget, ahova meghívta a legnagyobb cégek és a kormányzat innovációs vezetőit. Ezek az első számú vezetők először lettek összeengedve három napra a houstoni bázison. Valamilyen ismeretlen okból engem is meghívtak erre a találkozóra.

Hogy maradhat még 10 évig kormányon Orbán Viktor? A mesterséges intelligencia magyar guruja megmondja
please wait

No media source currently available

0:00 0:26:17 0:00

Biztos véletlenül...

Végül ott ragadtam. Nagyon megtetszett ez a közösség és azok az emberek, akiket megismertem, mert emberileg is nagyon jók voltak, nem csak szakmailag voltak a legnagyobb ászok. Látták, hogy aktív vagyok, néha vannak jó ötleteim, aztán két hónap múlva jött a haditengerészet felkérése.

Ez arról szólt, hogy iszonyatosan nagy gondjaik vannak. Új vezetés van innovációs téren, ezért azt mondták, hogy jöjjön be a haditengerészethez 30 ember a Szilícium-völgyből és ezek az innovációs vezetők oldják meg a problémáikat. Én azon az első meetingen a haditengerészetnél tudtam egy olyat mondani mesterséges-intelligencia megvalósítások terén, amire az aktuális fővezető azt mondta, hogy ezt pedig most megcsináljuk. És, amit általában évekig fejlesztenek mások, azt ők három hónap alatt megcsinálták.

Mi volt az?

Ez egy mesterséges intelligencia alapú hadihajó karbantartási program volt. Az egyik nagy probléma a haditengerészetnél, hogy a nyílt tengeren mennek a hadihajók, és ha valami elromlik, akkor dokkba kell menni. Ez azt jelenti, hogy hajózol oda pár hetet, eltöltesz pár hónapot a javításokkal, aztán jöhetsz vissza. Ezt nem engedhették meg maguknak. Ez pedig egy olyan megoldás, ami azt modellezi az adatok alapján, hogy mikor fog elromlani valami. Mikor éri el a szavatosságának a végét egy alkatrész. Amikor elindulsz a tengerre a kikötőből, akkor viszed magaddal előre azokat az alkatrészeket, amik el fognak romlani, mert tudod, hogy mikor fog elromlani.

Bevittétek egy adatbázisba egy hadihajó teljes alkatrészállományát?

Igen. Szenzorok figyelik ezeket az alkatrészeket, hogy mi, mikor romlik el. Plusz historikus adatok alapján tudtak dolgozni, hogy az előző hadihajóknál, vagy ezeknél a hadihajó típusoknál, mikor, mi szokott elromlani. Ezt egy mesterséges intelligencia, egy gépi tanulási rendszer prognosztizálja, hogy mikor, mi fog tönkremenni. És ettől most nagyon boldogok.

Mondhatjuk, hogy a NASA-nál kevesebb, mint két hónap alatt karriert csináltál?

Mondjuk azt, hogy bekerültem egy olyan körbe, ahol inspiráló emberekkel akadtam össze. Mivel közösségi ember vagyok a lelkemet tekintve, ennek a közösségnek a motorja tudtam lenni. Aztán, amikor már megbíznak benned, akkor kézről-kézre adnak vagy amikor egy ilyen jó ötleted elterjed, és a haditengerészet egyik főnöke a vállára vesz és visz mindenhova, hogy te oldottat meg a problémát, akkor csak szerénykedhetsz, és mondhatod, igen, megpróbáltam.

Milyen hosszú volt az út Pécstől Washingtonig?

Meglehetősen hosszú, de egyébként Washingtonban nem is sokat vagyok. Kaliforniai lakos vagyok és ott is sokat dolgozom a Szilícium-völgyben. Ez a kormányzati tevékenység viszonylag friss az én életemben. Persze, sok állomás volt. Franciaországban másoddiplomáztam, sokat dolgoztam Brüsszelben és Brüsszellel, tehát az Európai Unióval.

Magyarországon a Microsoftnál dolgoztam 2010-ig bezárólag, de akkor is nagyon erős európai, brüsszeli szálakkal. Itt ismerkedtem meg a feleségemmel, aki amerikai. Ő tíz évvel ezelőtt azt mondta, hogy elvégzi az orvosi egyetemet a SOTÉ-n, azután legyek kedves nyilatkozni, hogy hajlandó vagyok-e vele Amerikába költözni. Végül nagy nehezen beadtam a derekam. De, tényleg nagyon nehezen. Eredetileg nem nagyon vágytam én oda, nagyon europid voltam, nagyon európai volt a kapcsolatrendszerem, meg az állásom is. Be kellett vállalnom ezt a halálugrást, persze a szerető család keretében.

Mi nem tetszett Amerikában?

Kulturálisan idegennek éreztem magamtól a történetet. Én nagyon klasszikusan európai voltam, és még mindig nagyon sok minden van bennem. Nyilvánvalóan azóta megpróbáltam felszívni Amerikából azt, amit pozitívnak érzékelek. Megtartani az európaiságomat. Ha az egyik kontinensen túl sokat vagyok, borzasztóan hiányzik a másik. Ezért szeretek ugrálni a világban. Szerencsére az eddigi állásaim, tanácsadói szerződéseim lehetővé tették, hogy folyamatosan mozgásban legyek.

Milyen érzés tíz év után hazajönni Magyarországra? Látsz bármilyen változást?

Sosem tudtam teljesen elengedni Magyarországot, mondjuk ilyen kérés nem is érkezett hozzám. De megtanultam távolsággal szemlélni. Sok minden megérint az országból kulturálisan, továbbra is nagyon szeretek itt lenni, de aztán pár hét után már vágyok vissza Amerikába, maradjunk ennyire diplomatikusak.

Mennyire van a magyar kormányzat illetve Magyarország lemaradva a mesterséges intelligencia alkalmazásában?

Úgy mondanám, hogy vannak olyan historikus hagyományaink és ki nem használt adottságaink, ami miatt most kezdődik igazán az aktív munka. Három hónappal ezelőtt publikál a magyar kormány egy mesterséges intelligencia stratégiát. E körül van egy széles üzleti koalíció, ami 200 cégből áll és megpróbálják irányba és sebességbe állítani.

És a magyar kormány megkeresett téged ezzel kapcsolatban?

Igen. Nagyon értő fülekre találtam itt, mind a kormányzat, mind a cégvilág tekintetében. Azt látom, hogy van ebben akarat. Rájöttek arra, hogy a mesterséges intelligencia egy exponenciálisan ugráló valami, ahol nem lehet években tervezni, hogy majd akkor elindítunk egy hároméves akármit. Itt kegyetlen sebességet indukál a dolog, meg az erőforrások olyan koncentrációját, amit mondjuk Kínában meg Amerikában nem kérdés, hogy mennyire vesznek komolyan. Kína konkrétan pókeres kifejezéssel élve all in a mesterséges intelligenciában. Magyarországnak ebben a versenyben kell megtalálnia a maga helyét egy olyan sebességgel, amihez nincsen szokva.

Oké, hogy nincs hozzászokva, de legalább megvannak az alapgondolatok, hogy milyen irányba akar a magyar kormány mesterséges intelligenciát fejleszteni?

Van az a stratégia, amit említettem, ahol az A-ból a B-be való eljutás a leghomályosabb. Van az A, van jó helyzetértékelés, vannak ambíciók a másik oldalon kijelölve, vannak programok több kevesebb sikerrel, de jól fogalmazzák meg, hogy mit kell tenni, mondjuk a humán erőforrások terén, vagy hogy melyek azok az iparágak, amiket a mesterséges intelligencia erősen át fog alakítani. De a puding próbája csak most jön, hogy ezeket a programokat milyen gyorsan, milyen hatékonysággal lehet elindítani.

Én abban szeretnék segíteni a hazámnak, hogy azokat a tapasztalatokat, amiket látok más államokban és más kormányoknál, hogy mi működött, mi nem működött, ezt a tanulási fázist megpróbálom lerövidíteni. Megelőzni, hogy pár évig csak valamit csinálunk és aztán hátraarc, mindent kidobjunk. Ezt próbálom a nulla közelébe redukálni, amennyire tudom.

Ezt azért nehéz megcsinálni a mobilposták és a zsákfalvak országában.

Egyébként ez egy súlyos probléma. A társadalom, a közvélemény eléggé növekvő félelemmel tekint erre a témára és ebben a médiának a felelőssége is hatalmas. A klikkvezérelt média pár évvel ezelőtt rájött arra, hogy ha azt akarjuk, hogy rányomjanak a cikkünkre, akkor gyilkos robotokról és a mindenki elveszti a munkáját című dolgok kell, hogy megjelenjenek. Ez nagyon félre vitte az emberek gondolkodását.

Mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról?

Tavaly Párizsban dolgoztam, az Ipsos nevű közvélemény-kutató cégnél, és minden mesterséges intelligencia szociális kutatás hozzám tartozott. Ami meglepő volt akkor, hogy 2019 volt az első év, amikor a gyanakvás és a félelem legyűrte az addig vezető pozitív elvárásokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

Tilesch György mesterségesintelligencia-szakértő a magyar kormánynak is dolgozik.
Tilesch György mesterségesintelligencia-szakértő a magyar kormánynak is dolgozik.

Az emberek elkezdtek félni mind a technológiától, mind a kormányoktól és cégektől, amelyeket használják. Először történt meg a mesterséges intelligencia történelmében, hogy azok kerültek többségbe, akik féltek. De ezek az eredmények világrégiónként nagyon különbözőek. Például Kína és India abszolút optimisták.

Pedig ott van mitől félni.

Igen, csak ők ezt nem tudják. Vagy azt mondják, hogy beáldozzuk a privát szférát annak érdekében, hogy Kína felugorjon a világvezető hatalmává. Kína úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia kulcs mind a belső társadalom irányításához, mind az elsőség megszerzéséhez az élet minden területén. Ezzel szemben a skála másik vége Európa. Kínában 80 százalék feletti az optimizmus. Európában, és különösen Nyugat-Európában huszonvalahány százalék. Ezek hatalmas különbségek.

Ha egy kínai céget megkérdezel, hogy mikor vezetnek be mesterséges intelligenciát, akkor vagy azt mondják, hogy már be van vezetve, vagy azt, hogy fél év múlva. Egy európai cég meg azt mondja, hogy ráérünk arra még, majd pár év múlva. Ebben nagyon nagy veszélyek vannak, mert Európának van problémája van a fokozatossággal, az inkrementalitással. Emlékszem még, hogy másfél-két évvel ezelőtt nagyon sűrűn hallottam Brüsszelben, hogy ez a mesterséges intelligencia olyan, mint korábban a felhőtechnológia és majd foglalkozunk vele, ha valami katasztrófa lesz.

Katasztrófa az van és tátott szájjal állunk a kellős közepén.

Ha kedves akarok lenni a brüsszeliekhez, már pedig általában az szoktam lenni, akkor azt kell, hogy mondjam, azóta már nem így gondolkoznak. De néhány évvel ezelőtt, amikor Európának kezdenie kellett volna valamit a mesterséges intelligencia kérdésével, akkor az etikai részét kezdték el boncolgatni. Összehívtak akadémikusokból és filozófiaprofesszorokból egy grémiumot, akik két éven keresztül dolgoztak egy tízoldalas dokumentumon, amiben van öt darab megfoghatatlan filozófiai princípium, hogy hogyan kellene ennek a mesterséges intelligenciának majd egyszer megtörténnie. Ez a baj Európával.

Miközben az Egyesült Államok és Kína gyakorlatilag már rég szuperhatalommá váltak. Európa rúghat még labdába ezen a téren?

Európa tud magának egy olyan attraktív erőt szerezni, mondjuk szakemberek bevonzását is tekintve. Tudni kell, hogy nagyon kevés talentum, nagyjából 500 ezer szakember van a világon, akik csúcsminőségben képesek mesterségesintelligencia-fejlesztésre. Ezekért nagy háború van a világban. Ez egy aktív háború, Amerika milliós fizetéssel csábítja ezeket az illetőket a Szilícium-völgybe. Szerintem Európa ebből tud valami előnyt kovácsolni. Csak a többi része a gépezetnek nagyon nem áll. Saját technológiája nincs. Ez egy nagy probléma.

Azt szokták mondani, hogy a legnagyobb 20 technológiai vállalat között nincs európai a világban és ez szerintem csak rosszabb lesz. Nem látom kinőni azokat a nagy európai AI cégeket, amelyek a gerincét alkothatnák valamilyen stratégiának, csak azt tudjuk megmutatni, milyen játékszabályok szerint játszik egy amerikai vagy kínai cég.

A mesterséges intelligencia legnagyobb előnye az, hogy kiszűri a nem hatékony történeteket az üzleti, kormányzati vagy szolgáltatói folyamatokban. Tehát optimalizálja a folyamatokat nagyon erősen. A másik az, hogy nem kér enni. 24 órában képes az emberit meghaladó teljesítményre. Ami automatizálható, azt automatizálni fogják. Amiben még nagyon erős, hogy képes ember számára felfoghatatlan mennyiségű adatot pár perc alatt elemezni. Nagyon erős a jóslási, előrelátó képessége, amit a legtöbb nagyvállalatban már használnak.

Amerikában a feltételes szabadlábra helyezési rendszer az úgy működik, tradicionálisan úgy működött egy-egy bírónő döntött minden ilyen ügyről, de agyon voltak terhelve a bírók. Bejött a mesterséges intelligencia. A rendszernek a 30%-a már ezen megy. Az ügyeknek a 30%-át már mesterséges intelligencia csinálja. Dönt emberi sorsokról, hogy börtönben maradsz vagy sem.

Az egyik kedvenc példám, hogy Lengyelországban bevezettek egy olyan algoritmikus segédbírálati rendszert, amihez megtartottak ugyanannyi ügyintézőt, mint korábban. Az ügyintézőknek csak annyi dolga lett volna, hogy felülbírálja ezeket a döntéseket, akár szúrópróbaszerűen, akár nem.

Az jött ki, hogy 99%-ban nem bírálták felül azt, amit döntött a mesterséges intelligencia. Ami szerintem nem elsősorban azt jelenti, hogy nagyon fejlett volt a szoftver, hanem azt, hogy elengedjük a felelősséget magunktól. Azt mondjuk, hogy parancsra tettem, egy nálam okosabb gépi intelligencia megoldotta nekem, igazából nincs ebben felelősségem. Ebben azért vannak szenzitív területek.

De például a segélyezés területe is nagyon szenzitív társadalmilag. Mondok egy még jobb példát, ami szinte majdnem a vesszőparipám. Láthatatlanul benyomultak ezek a megoldások olyan rendszerekbe, amiről az ember nem is álmodik.

Amerikában a feltételes szabadlábra helyezés rendszere úgy működött, hogy egy-egy bírónő döntött minden ilyen ügyről, de agyon voltak terhelve. Bejött a mesterséges intelligencia. Az ügyek 30 százalékát már mesterséges intelligencia csinálja. Dönt emberi sorsokról, hogy börtönben maradsz vagy sem. Persze, nagyon sok adat alapján, amit a bíró nem is képes egyedül átlátni. 600-700 paramétert egy bíró nem fog átnézni. Itt is kérdés, hogy egyébként az agyonterhelt bíró mennyire fog belemenni egy algoritmus ítéletébe, hogy megítélje, a döntést mi alapján hozta a program.

Kiben bízol jobban, a gépekben, a mesterséges intelligenciában vagy az emberekben?

Ravasz kérdés. Én az emberben bízom egyébként. A végcélja szerintem a mesterséges intelligenciának, a gépi tanulásnak az, hogy az embert segítő kontrollált rendszereket hozzunk létre. Az ember a saját kognitív képességeit ki tudja terjeszteni ezáltal.

Az új-zélandi kormánnyal is dolgozom és az ő víziójuk nekem nagyon tetszik. Ők egy mondatban összefoglalták azt, hogy mi a rendeltetése a mesterséges intelligenciának. Mi a civilizációs értéke? Hogyan fogja ez az emberi civilizációt segíteni? Az új-zélandiak azt mondták: az egyetlen rendeltetése az, hogy az emberi jólétet fokozza. Ennyi.

Beszéljünk a könyvről. Mesterség és Intelligencia lett a címe. Mikor jelenik meg Magyarországon?

Áprilisban jelent meg angolul a globális piacon. A társszerzőm a NASA innovációs vezetője. Március végén jön ki Magyarországon.

Nehéz volt ezt eladni Magyarországon vagy kapkodtak utánad?

Egyáltalán nem volt nehéz, több akadályra számítottam. Szerencsére nagyon jó kezekbe került a könyv. Amikor kiadtam angolul, akkor tudtam, hogy ki az a pár ember Magyarországon, véleményvezér, akinek angolul el kell olvasnia. Nagyon jó visszajelzések jöttek. Az egyik ezek közül a Neumann János társaság elnöke, Beck György volt, aki elindította azt a folyamatot, és a Libri azonnal azt mondta, mi ezt akarjuk. Úgy érzem, azért is jó időben érkezett a könyv, mert akkor már mindenki tudta, hogy a kormányzat dolgozik a mesterséges intelligencia stratégián. Forrósodott a történet. Magyarország szempontjából szerintem jó időpontban érkeztem.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa, senior oknyomozó újságírója. 17 éve dolgozik a médiában, ebből 10 évet a legnagyobb televíziók; RTL Klub, Tv2, Hír TV, MTV hír - és hírháttér műsorainál, mint riporter, szerkesztő illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth Rádió és a Rádió C munkatársa volt.

XS
SM
MD
LG