Több száz oldalnyi, a hatvanas évekből származó lengyel titkosszolgálati dokumentumot foglaltak le a vámosok Varsó nemzetközi repterén. Az 1968-as, oroszellenes diáklázadásokkal kapcsolatos anyagokat az Egyesült Államokba próbálták meg kicsempészni. A lefoglalt dokumentumokat a vámosok átadták a Nemzeti Emlékezet Bizottságának. Lengyelországban ez az intézet foglalkozik az ország XX. századi történelmének archiválásával. A csempész – akinek identitását és motivációit nem hozták nyilvánosságra – akár nyolc év börtönbüntetést is kaphat, amiért a birtokába került iratokat nem adta át a Nemzeti Emlékezet Bizottságának, számolt be a lengyel adóhatóság híradása alapján a Notes From Poland.
A reptéren lefoglalt anyagok 11 dossziét (ezekben egyenként 30-250 oldalnyi dokumentum volt), illetve 100 elektronikus adathordozót tartalmaznak. Ezen túl a csomagot feladó személynél a házkutatás során megtalálták azt az adathordozót is, ami a lefoglalt dokumentumok digitális másolatait tartalmazza. A dokumentumokat a kommunista Lengyelország Polgári Rendőrsége (Milicja Obywatelska) és a Titkosszolgálat (Sluzba Bezpieczenstwa) állította össze 1967 és 1968 között.
Ebben az időszakban zajlottak az oroszellenes lázadások Lengyelországban diákok, munkások és értelmiségiek részvételével. Ezekben az években komoly, szovjetek vezette antiszemita kampány is zajlott az országban, aminek következtében több ezer lengyel zsidó kényszerült elhagyni az országot.
„Ezek a dokumentumok felfedik, hogy milyen volt akkoriban a helyzet a [kormányzó kommunista] Lengyel Egyesült Munkáspártban, illetve a hallgatói, irodalmi, művészeti és munkáskörökben. Ezen túlmenően információkat tartalmaznak az 1968-as márciusi tüntetésekről és a hatóságok azt követő intézkedéseiről” – mondta Andrzej Pozorski a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a lengyel nép elleni bűncselekményeket vizsgáló bizottságának vezetője.
A most lefoglalt anyagok azért is számítanak különlegesnek, mert az 1989-es rendszerváltás után nagyon sok dokumentum eltűnt. Egy részüket megsemmisítették, másik részük pedig magánszemélyekbe került.
Idén októberben amúgy már előkerült egy hasonló csomag. A mintegy 100, az 1980-as évekből származó dokumentumot egy korábbi titkosszolgálati tiszt rejtegette.
A rendszerváltás után minden kormány megígérte, hogy rendezi az iratok sorsát, és nyilvánosságra hozza a pártállami időkben keletkezett ügynöklistákat, ez azonban a mai napig nem történt meg. A Fidesz-kormány 2011-ben még azt is felvetette, hogy az egykori megfigyeltek hazavihessék a rájuk vonatkozó jelentések eredeti példányát, amit akár meg is semmisíthettek volna. A kormány saját javaslatát azonban pár hónap elteltével visszavonta.
2010 után az LMP legalább hússzor nyújtotta be az ügynökakták nyilvánosságra hozatalára vonatkozó törvényjavaslatát, ám a kormánypárti többség azt hússzor leszavazta.
