Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Tíz-tizenöt választókerületben kevesebb mint ezer szavazat fog dönteni” – Sanyó Ádám adatelemző, 2. rész


Jelenlegi állás szerint a Fidesz szűk többséget szerezne a következő Országgyűlésben. Az ellenzéknek százötvenezer Fidesz-szavazót (minden tizenhetediket) kell elhódítania ahhoz, hogy stabil többséget szerezzen. Mindezekről Sanyó Ádám adatelemző beszélt lapunknak. Az interjú második része.

Az ön módszere, az adatelemzés alapvetően a párttámogatottságot tudja figyelembe venni. A jelölti alkalmasságot vagy alkalmatlanságot kevésbé vagy nem, ugye?

Az én elemzésem retrospektív volt, nem készítettem előrejelzést, hogy ki fogja nyerni az előválasztást oevk-ként. Ott abszolút az számított, hogy egy jelölt mennyire volt meggyőző, illetve mennyire voltak aktívak a szavazói.

Ezért lehetett az, hogy a Momentum Budapesten az összes budai körzetet besöpörte, mert a Momentum szavazói voltak az egyik legelkötelezettebb szavazók a fővárosban. Ők segítették például Márki-Zay győzelmét is. Az nem csak azon múlt, hogy jó jelölt, hanem a Momentum-szavazók és azok a fiatal szavazók, akik leginkább a Momentumhoz állnak közel, megtolták a kampányát, illetve pár jelöltnek is az esélyeit.

Akkor ez a megközelítés egy olyan típusú karizmatikus vezér szívóhatását nem tudja mérni, mint mondjuk Márki-Zay.

Az előválasztás ezt nem tudta mérni. Az előválasztáson sima átszavazási modellekkel lehetett dolgozni, mert több közvélemény-kutató is közölt erről adatokat. Mindegyikőjüknek más eredmény jött ki.

Ha az ember metaanalízist csinál, tehát az átlagok átlagával dolgozik, amit egyébként a ’18-as választáson a taktikai szavazás kapcsán csináltam, akkor jóval – nem azt mondom, hogy pontosabb eredményeket lehet jósolni, de – könnyebb a szélsőségeket kiszűrni a rendszerből.

Működött: a választások előtti héten mondtam, hogy Márki-Zay Péter fog nyerni. Szoros küzdelemben, de nyerni fog. Aztán a keddi részvételi adatok alapján azt mondtam, hogy szerintem már megnyerte. Mert ha van egy modell, amely ezekből a metaadatokból dolgozik, pontosabban tud jósolni, mert nemcsak egy, hanem több kutatás eredményeit összegzi.

Nem mondhatnám, hogy biztosan értem azt, hogy az átlagok átlagával dolgozni. Segítene egy kicsit a laikusnak anélkül, hogy komoly metodikába belemennénk?

Mondok egy példát. Ha jól emlékszem, öt kutatás készült arról, hogy a három jelölt közül az első forduló után ki fogja megnyerni az előválasztást. Mindegyik különböző végeredménnyel zárult. Viszont mindegyik kutatásban volt azzal kapcsolatban kérdés, hogy ha X jelölt nem indul, melyikre szavazna: Y-ra vagy Z-re? Az egyik kutatásban azt mondták, hogy fifty-fifty lenne az átszavazás Karácsony szavazóinál, a másiknál azt, hogy 80–20, a harmadiknál hogy 70–30 és így tovább.

Ezeknek az átlagából alakult ki az, ami ténylegesen történt, hogy nagyon sok Karácsony-szavazó otthon maradt, nagyobb részük átszavazott Márki-Zay Péterre, egy kisebb részük pedig Dobrev Klárára. Az, hogy öt publikált kutatást néztem, segített abban, hogy pontosabban lehessen jósolni, mit akarnak a választók.

Most hogy látja? A százhat evk-ból mennyi nyerhető az ellenzék számára, amit mindenképp hozni kell, és mennyit minősít billegőnek?

A jelenlegi tudásunk szerint 42 olyan evk van, ahol – nem is azt mondom, hogy ma győztest lehet hirdetni, de – az, aki megnyerte az előválasztást, nagy valószínűséggel megnyerte a mandátumot. Ebből harmincban biztos győztest lehet hirdetni, de a maradék tíz-tizenkettőben is nagyon valószínű.

Tehát negyvenkét biztos hely van?

Igen.

Az elég sok. Azt hittem, csak húsz körül van, és harminc-negyven a billegők száma.

A billegők száma huszonöt és harminc között van, attól függően, hogy nézzük. Negyvenet biztosan oda lehet adni az ellenzéknek, és e felett vannak a billegők. Ahhoz, hogy az ellenzék nyerjen, a választási rendszer aránytalanságaiból adódóan a 106-ból nem ötvennégyet, hanem ötvenhat egyéni képviselői helyet kell megnyernie.

Ritter Imre, a német nemzetiségi képviselő miatt…

Miatta, a határon túli szavazók miatt, illetve a győzteskompenzáció torzítása miatt egy-egy mandátumot veszít az ellenzék. A lényeg az, hogy a negyven fix körzetben, ami már megvan, nagyon egyenletes az eloszlás: tíz a DK körzete, kilenc a Jobbiké, nyolc a Momentumé, hat az MSZP-é, öt a Párbeszédé és kettő az LMP-é a jelenlegi tudásunk szerint.

Vagyis nagyon egyenletes lenne az ellenzéki frakciók aránya, ha az ellenzék elvesztené a választást. Ha megnyerné, az sokkal izgalmasabb. Tételezzük fel, hogy a billegő körzetek többségét megnyeri, mondjuk, harmincból húszat. Tehát hatvan egyéni mandátuma lesz, míg negyvenhat a Fidesznek, ehhez még hozzájön 45-45 listás hely, tehát körülbelül ötfős többsége lesz az ellenzéknek. Akkor 18 DK-s győzelem lenne, 15 jobbikos, tíz MSZP-s, kilenc momentumos, öt párbeszédes, két LMP-s és maga Márki-Zay Péter is győzne. Ő a Párbeszéd-frakcióba ülne be, de valószínűleg lenne saját frakciója.

Őt billegőre vette?

Igen, a hódmezővásárhelyi körzet pont középen van. Tehát ha Márki-Zay Péter megnyeri Hódmezővásárhelyet, akkor valószínűleg az ellenzék is megnyeri a választást. Most kicsit jobbak az esélyei emiatt, hogy miniszterelnök-jelölt lett, de ha átlagos, úgy szoktam mondani, közepesen vállalható jelölt lenne, ezek lennének az esélyei.

Ezeket is le tudja bontani jelöltszintre?

Nem. Ezt csak az oevk-szintre lehet lebontani a korábbi választói magatartásból. Ott már be fog jönni az, hogy a jelölt személye javítja-e, vagy rontja. Tehát például egy Czeglédi Csaba Szombathelyen erős jelöltnek számít, mert megvan a helyi beágyazottsága. Ő valószínűleg jobban fog teljesíteni Szombathelyen, mert ismert jelölt. De mondjuk Nógrád 1-ben Godó Beatrix DK-s jelölt nem biztos, hogy a legjobb jelölt lesz. Az ottani választói közösség valószínűleg inkább örült volna egy jobbikos jelöltnek. Illetve tudtommal nincs is komoly politikai tapasztalata se. Például lehet, hogy rontani fogja az esélyt, hogy Nógrád 1-ben győzzön a DK.

Az a körzet billegőnek számít?

Igen.

Mit mond Nógrád 2-ről, Gyenes Szilárdról, aki egyedüli jelöltként indult Az előválasztáson?

Nógrád 2. nem billegő, inkább a Fidesz körzete, mert ott több kistelepülés van.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke, Nagykáta, Pest 9? Az fideszes vidék volt.

Pest 9. inkább a vesztes körzetek közé tartozik.

Billegő, vagy a Fideszhez húz?

Nem egyértelműen fideszes, de csak nagyon nagyarányú ellenzéki győzelemnél fordulna át.

Meglepő módon Pest megyében a második fordulóban Márki-Zay hatalmasat tarolt. Mintha Budapest kiszivárgó hatása még ott is érvényesülne. Tudná húzni az ott induló egyéni jelölteket egy ilyen miniszterelnök?

Igen, mindenképp. Úgy szoktam mostanában az ismerőseim körében mondani, hogy minden tizenhetedik fideszest kell átfordítanunk, tehát százötvenezer szavazót kell az ellenzéknek megszereznie a Fidesztől ahhoz, hogy kormányváltás legyen. Vagy az kell, hogy ne menjen el százötvenezer Fidesz-szavazó, és elmenjen plusz százötvenezer ellenzéki. Ez a másik alternatíva.

De ha arról beszélünk, hogy átfordítani Fidesz-szavazókat, akkor Márki-Zay Péter a Pest megyei szavazóknál jó alternatíva lehet. Mert oda pont azok a valamennyire konzervatívabb – úgy szoktak rájuk hivatkozni, hogy Fidesz-peremszavazók – költöztek vagy élnek, akiknek ő nagyon jó alternatíva lehet.

Mi várható 2022-ben?

  • Jelenlegi állás szerint a Fidesz szűk többséget szerezne a következő Országgyűlésben.
  • Az ellenzéknek százötvenezer Fidesz-szavazót (minden tizenhetedik Fidesz-szavazót) kell elhódítania ahhoz, hogy stabil többséget szerezzen.
  • A februárban érkező pénzeső a gyerekes háztartásokhoz könnyen a Fidesz győzelmét hozhatja a kampányban (mert a billegő körzetekben élő családoknak a 300–800 ezer forint szja-visszatérítés sokat jelenthet).
  • Az előválasztás csak Budapesten mérte fel igazán a választók igényét (hiszen minden harmadik ellenzéki választó szavazott), ez a billegő és a falusi körzetekben kevésbé érvényesült (ott főleg a DK törzsszavazói döntöttek, de kérdés, hogy a maradék 85 százalék ellenzéki szavazó véleménye mi lett volna).

Egyébként mekkora a Fidesz-tömb, a párt biztos szavazótábora és mekkora az ellenzéké?

Jelenlegi tudásunk szerint a Fidesznek a mostani teljes támogatottsága 2,6–2,8 millió szavazó. A Fidesznek van egy úgynevezett háromszázezres peremszavazói része, akik…

…ebben a 2,6–2,8 millióban?

Igen. Akik vagy a szélsőjobbról csapódtak oda, lemorzsolódott jobbikosok, Mi Hazánk-szavazók és így tovább. Illetve a másik része az a jómódúbb felső-középosztálybeli rész, akiről beszéltem. Tehát akik bizonytalanok, de a Fidesz anyagi ösztönzőkkel jelenleg magához édesgette őket. Ez az a szavazói réteg, amelyet az ellenzék lehet, hogy meg tud nyerni magának.

Ebből azt gondolom, hogy ha a Fidesznek 2,6–2,8-at mond, akkor az ellenzéknek 2,5-öt?

Így van. Az ellenzéki tömb most körülbelül százezer szavazóval kisebb. Viszont mivel a bizonytalanok nagyobb része most ellenzéki, igazából ugyanakkora a két tömb. Csak a bizonytalanokat nem szerencsés még az ellenzékhez számolni, mert ők akkor fognak igazából dönteni, ha a kampány valamilyen hatással lesz rájuk.

A bizonytalanokba nem érti bele azokat, akik passzívak, akik nem mennek el választani, hanem csak a pártpreferenciával nem rendelkezőket, ugye?

Ezek a választáson részt vevő, de jelenleg nem aktív szavazók.

Ez most mekkora?

Ez körülbelül félmillió ember.

Egy előadásán azt mondta, hogy tizenöt körzetben ezernél is kisebb szavazatkülönbség várható. Melyek ezek?

Ahogy mondtam, a jelenlegi választási rendszer aránytalanságából adódóan van ez a huszonöt-harminc billegő körzet, amiről beszéltem. Ezért nagyon fontos, hogy mindenhol legyenek ellenzéki szavazatszámláló delegáltak. Ezzel kapcsolatban is végeztünk kutatást, hogy ha nem is rendszerszintű csalások, de elég komoly hibák előfordultak a szavazatszámlálás során a ’18-as választáson. Viszont ezeknek nem volt érdemi hatásuk a végeredményre – pont amiatt, mert 2018-ban nem volt szoros a végeredmény.

Viszont most azzal, hogy mindenhol két jelölt fog egymással szemben állni, és az ellenzéki szavazók szavazatai nagyrészt össze fognak adódni, a billegő körzetekben a két tömb nagysága sok helyen tényleg közel egyenlő lesz. Tehát tíz-tizenöt választókerületben akár kevesebb mint ezer szavazat fog dönteni a két jelöltről. Ott nagyon is fog számítani minden szavazat, vagyis fontos, hogy szabályosan és jól legyenek megszámolva.

Mondja meg azt a tíz-tizenöt körzetet, hadd rághassák a körmüket, akik ott élnek.

Nem biztos, hogy ennyi lesz, de ami biztosan ilyen körzet lesz, az Szombathely, Eger, Debrecen 1-es és 2-es körzete, Győrből az 1-es, a belvárosi körzet és Somogy megye 2-es körzete. Aztán az említett Borsod 6-os körzet. Illetve Hajdú-Biharban még a 6-os körzet. Ezek nagyobb többsége biztos, hogy ezer szavazaton belül lesz.

Ez azért nem tizenöt.

Maximum tíz-tizenöt, de lehet, hogy kevesebb.

Végeredményben azt mondja, hogy ha ezt a huszonöt-harminc billegőt ezerrel megcélozza az ellenzék, akkor van esélye, egyébként nincs?

Pontosan. Remélem, a pártok is felismerik ezt. Egyébként a DK és a Jobbik a legtöbb kihívó az ilyen körzetekben, vagyis ez az ő érdekük. Tehát ha kormányváltás lesz, azzal a DK és a Jobbik fog a legjobban járni – meg persze a magyar választók. Nagyon remélem, hogy nem az lesz, hogy mindenki csak a saját jelöltjéért felel, hanem inkább ezt a huszonöt-harmincat tolják meg nagyon sok támogatóval, pénzzel.

Sanyó Ádám civil aktivista és adatelemző. 2015 óta foglalkozik választási előrejelzések készítésével. 2018-ban a Taktikaiszavazás.hu weboldalon jelezte a szavazók felé, kik az esélyes jelöltek egy-egy választókerületben.

2012–2016 között Angliában élt és dolgozott. 2014–2016 között angol politikai pártok kampányában segített, illetve a 2016-os Brexit-népszavazásban az EU-párti kampány egyik önkéntes koordinátora volt Cambridge-ben.

Szabadidejében foglalkozik választásiadat-elemzéssel. „Nem akarom elvenni a közvélemény-kutatók munkáját, de szeretném, hogy többen foglalkozzanak a magyar közvélemény-kutatásban több adattal, illetve a metaelemzésekkel, mert sokkal jobban lehet belőlük előrejelzéseket gyártani, mint egy egyszerű ezer- vagy kétezer fős mintából. Remélem, elindul ebbe az irányba a magyar közvélemény-kutatás” – mondja.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG