Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Törökországon keresztül érkezhettek hozzánk az ukrán hadifoglyok


Három korábbi hadifogoly, aki visszatért Ukrajnába, a magyar–ukrán határon 2023. június 20-án
Három korábbi hadifogoly, aki visszatért Ukrajnába, a magyar–ukrán határon 2023. június 20-án

Újabb részletek derültek ki a tizenegy, korábban ukrán oldalon harcoló, Magyarországra került hadifogollyal kapcsolatban. A Szabad Európa információi szerint a repülőgép, amellyel a hadifoglyokat hazánkba szállították, nem közvetlenül Oroszországból, hanem Törökországból érkezett Budapestre június 7-én.

Az Orosz Ortodox Egyház másnap este közleményben jelentette be, hogy az Ukrajna oldalán harcoló katonák közül néhányat Magyarországra szállítottak, így a művelet, amely a magyar kormány számára kommunikációs siker is lehetett volna, diplomáciai bonyodalomba torkollott. A magyar fél kommunikációs kényszerhelyzetbe került, az eset pedig csak tovább rontott az ukrán–magyar diplomáciai viszonyon.

Semjén Zsolt, aki maga intézte a hadifoglyok kiszabadítását és Magyarországra hozatalát, azt nyilatkozta az ATV-nek – miután a hír megjelent a magyar médiában is –, hogy „ez az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország iránt”, ő pedig „emberi és hazafias kötelességét teljesítette”. Kormányzati forrásaink szerint a külügyminisztériumban jókora felfordulást okozott, hogy a külügy megkerülésével intézték az akciót. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előbb azt állította, hogy a magyar kormány nem vett részt a hadifoglyok Magyarországra szállításában és hogy az akciót az Orosz Ortodox Egyház és a Máltai Szeretetszolgálat szervezte meg, ám később úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány „nem ellenezte” a lépést.

Kik érkeztek hozzánk júniusban?

A júniusban hazánkba szállított csoport fiatal, 19–23 éves férfiakból állt, akik diplomáciai forrásaink szerint már „több mint egy éve eltűntek a radarról”, és egy olyan fogolytáborban voltak, amelyről az ukrán államnak szinte alig voltak információi. Mint lapunk korábban megírta, a tizenegy katona az északkelet-ukrajnai Kupjanszk városánál esett fogságba.

„Szabad emberek, szabadon mozoghatnak – állította Szijjártó Péter a tizenegy hadifogolyról. – Ezek az emberek Magyarországon szabadon mozognak, azt csinálnak, amit akarnak.”

Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a külügyminiszter szavait úgy kommentálta lapunknak, hogy két lehetőség is felmerül: „Vagy az orosz fél szabadon engedte őket, amikor átengedte őket Magyarországnak, vagy hadifogolyként adták át a katonákat Magyarországnak, és Magyarország elengedte őket.” A második változat esetében teljes döntési jogot adtak a magyar állam kezébe a hadifoglyokat illetően.

Több független forrás is megerősítette lapunknak, hogy a tizenegy személyből „magyar hangzású vezetéknevük ellenére összesen egy beszélt magyarul”, illetve rendelkezett kettős állampolgársággal, amikor belépett az országba. A többieket a ruszin közösség tagjaként azonosították.

Kérdésünkre Petro Jacenko, Ukrajna hadifoglyokkal foglalkozó hivatalának szóvivője megerősítette, hogy a szóban forgó tizenegy fő „ukrán állampolgár, akik rendelkeznek magyar felmenőkkel, de az ukrán állam, az ukrán nemzet képviselői”. Jacenko azt is megerősítette, hogy az öt, Ukrajnába visszatérő férfit Kijev nem eltűntként, hanem hadifogolyként tartotta számon. Több diplomáciai forrás is megerősítette a tényt, hogy orosz döntés alapján magyar hangzású vezetéknevük miatt kerültek azok közé, akiket júniusban Magyarországra szállítottak. Orosz hivatalos források azonban nem ismerik el, hogy ukrán állampolgárokat adtak volna át Magyarországnak.

Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Nem kerültünk közelebb a békéhez a NATO-csúcson

A kárpátaljai magyarság egyébként alulreprezentált az ukrán haderőben. Sándor Fegyir, Ukrajna Magyarországra delegált új nagykövete és az Ungvári Nemzeti Egyetem tanára szerint négyszáz magyar harcolt vagy harcolhatott eddig a háborúban. Közülük „harmincegyen sajnos meghaltak” – nyilatkozta Sándor a 24.hu-nak. Többségük a 101. területvédelmi és a 128. hegyivadász dandár egységeiben harcol – mindkettő a Zakarpatszkajai területen állomásozik.

Diplomáciai forrásaink szerint a magyar szervek azt mondták az ide érkező tizenegy ukrán katonának, miszerint „kedvezőbb választás lenne számunkra, ha nem mennének vissza Ukrajnába. (…) Olyan információt is kaptak ideérkezésükkor, hogy ha hazamennek, azonnal visszaküldik őket a frontra” – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő forrásunk.

Ezt Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő is megerősítette: „Információink vannak arról – és ezt azok is megerősítik, akik visszatértek Ukrajnába –, hogy pszichológiai nyomásnak voltak kitéve, torz információkat kaptak. Arról is tudunk, hogy manipulálták őket, és hogy a Magyarországon maradt csoportot továbbra is manipulálják.”

„Minden manipuláció és ajánlat ellenére, amely arra vonatkozott, hogy Magyarország területén maradjanak, katonáink közül néhányan visszatértek Ukrajnába, és ennek nagyon örülünk. Megkapnak minden szükséges segítséget az agresszor állam fogságából visszatérők számára kidolgozott állami rehabilitációs programjaink szerint” – kommentálta értesüléseinket Jacenko.

Jelenleg hatan tartózkodnak közülük az Európai Unió területén, vélhetőleg Magyarországon, öten pedig hazamentek Ukrajnába.

Rácz András, a Corvinus egyetem oktatója azt mondta lapunknak: a törökországi útvonal „egyáltalán nem meglepő, hiszen Oroszország ezen az országon keresztül bonyolította a korábbi fogolycseréket. Az érzékenyebb, kiemeltebb fogolycseréket Törökországon keresztül intézik” – mondta Rácz a Szabad Európának.

Ehhez kapcsolódóan: John O’Sullivan: Orbán Viktor úgy tekint a háborúra, mint egy hurrikánra vagy lavinára

Az Orosz Ortodox Egyház gesztusa?

Közismert Vlagyimir Putyin orosz elnök és az ortodox egyház szoros viszonya. Az egyház feje, Kirill pátriárka tavaly azt mondta, hogy „azok, akik Ukrajnában harc közben vesztik életüket, megtisztulnak bűneiktől”. A moszkvai pátriárka korábban megáldotta a háborút, és azóta sem hagyott fel beszédeiben a vallásos nyelvezetbe burkolt militáns retorikával.

Rácz András lapunknak elmondta: tekintve, hogy a hadifoglyokat a hadsereg fogja el, „sorsukról az orosz védelmi minisztérium dönt”. Az orosz hadifoglyok Magyarországra szállítása tehát szoros egyházi és kormányzati összjátékot igényelt, pusztán egyházi keretek között, az orosz állam jóváhagyása nélkül nehezen tudott volna lezajlani az akció. Hoffmann Tamás szintén valószínűtlennek tartotta, hogy ez egyházközi megállapodás lett volna, hiszen egyházak nem tarthatnak fogva embereket, ez az adott állam szuverén jogkörébe tartozik. „Jogi szempontból kizárólag Oroszország dönthetett úgy, hogy átadja a hadifoglyokat” – mondta Hoffmann Tamás a Szabad Európának.

„Nehéz elképzelni, hogy az ország legfelsőbb vezetése nem tudott erről a műveletről” – mondta Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Kyiv Independentnek, akikkel a Szabad Európa együtt dolgozott a cikk elkészítésén.

Az RBK Ukrajina titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta: hamarosan újabb ukrán hadifoglyok érkezhetnek Magyarországra az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével, ám ezt az értesülést hivatalos forrásból még egyik fél sem erősítette meg. „Az a politikai profit, amit Semjén Zsolt el akart érni az akcióval, szinte azonnal semmissé vált, amint az Orosz Ortodox Egyház nyilvánosságra hozta” – mondta Rácz András. Eredetileg az első körben is többen érkeztek volna, mint tizenegy fő. Ezt Olekszandr Kononenko ombudsmanhelyettes is megerősítette lapunknak. Kiemelte: „Továbbra sem világos, hogy a budapesti székhelyű ukrán konzulnak miért nem biztosítottak hozzáférést az ukrán állampolgárokhoz.”

„Azt látjuk, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló erőfeszítések, a bevezetett szankciók, valamint a háborús finanszírozás és források megvonása mellett Magyarország különböző ürügyekkel aktívan fejleszti az együttműködést Oroszországgal. Természetesen ezt a titkos megállapodást is a Magyarország és Oroszország közötti együttműködés részének tekintjük. Azt is látjuk, hogy ezt a kérdést politikai célokra használják fel, beleértve a kárpátaljai helyzetet – nyilatkozta Oleg Nyikolenko. – Elég megnézni Magyarország miniszterelnökének nyilatkozatait, aki azt állítja, hogy Ukrajnában nem voltak orosz háborús bűnök, hogy Putyin nem bűnöző, Ukrajna pedig nem szuverén állam.”

Az ügyben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, válaszaikat közölni fogjuk.

A cikk elkészítésében közreműködött Francis Farrell, a The Kyiv Independent újságírója.
  • 16x9 Image

    Garamvölgyi Flóra

    Garamvölgyi Flóra az Egyesült Államokból tudósítja a Szabad Európát. Több mint egy évtizede dolgozik külpolitikai újságíróként, korábban a Magyar Nemzet, a Zoom és a Népszava szerkesztőségének tagja volt. 2019 óta a The Guardian és a The Observer című brit lapban jelentek meg cikkei.

XS
SM
MD
LG