Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Törvénytelenségek sorozatával a magyar állam éppen szétszakít egy családot


Dr. Kiss Attila az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója (balra)

Nyolc éve Magyarországon élő férfit választ el magyar feleségétől és itt született gyermeküktől az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. Október elején a bíróság is a hatóságnak adott igazat. Az indiai férfinak 30 napja van arra, hogy elhagyja az országot.

Indiai férfi, magyar feleség, gyerekük és a nő idős apja élnek együtt. 2014-ben kötöttek házasságot, a gyerek ’18-ban született. A férfi, nevezzük M-nek, nem menekült. 2012 óta él folyamatosan Magyarországon. Legális munkavállalóként érkezett és kapott tartózkodási engedélyt.

2013-ban egy belvárosi szórakozóhely előtt egy indiai társával együtt verekedésbe keveredett két magyarral. Súlyos testi sértés kísérletete miatt 2016-ban 10 hónap felfüggesztett börtönt kapott. (A két magyart nem vádolták meg.) A felfüggesztés 2018-ban lejárt. M-nek van erkölcsi bizonyítványa, mentesült a jogkövetkezmények alól.

Erkölcsi bizonyítványa van, mégis veszélyes a közbiztonságra

A férfi tavaly a tartózkodási kártyáját (amely tartózkodási jogcímet hamarosan kivezetik az idegenrendészeti rendszerből), un. nemzeti letelepedési engedélyre szerette volna változtatni. Ez olyan legálisan itt tartózkodó külföldieknek jár, akiknek magyar rokonuk miatt van tartózkodási engedélyük. Ezt a hatóság elutasította, mert a rendőrség, amely ilyen ügyben szakhatóság, kifogást emelt.

Ez is érdekes helyzet: a BM saját magától kér szakhatósági állásfoglalást, és ezt így is mutatja be határozatában, holott az Országos Rendészeti Főigazgatóság 2019 júliusától beolvadt a rendőrségbe. Az idegenrendészet vezetője, dr. Kiss Attila írta alá az M. kérvényének elutasításáról szóló döntést, melyhez véleményt kért saját intézményétől.

Még érvényes volt a tartózkodási kártyája, ezért M. benyújtotta a kérelmét az un. családi együttélési célú tartózkodási engedélyre. Ennél a jogcímnél nem olyan magas a küszöb: a rendőrség itt nem szakhatóság, csak véleményt ad. De a hatóság a rendőrség véleménye miatt ezt is elutasította. Indoklás: „a kérelmező valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közbiztonságára”.

M. sem előtte, sem utána nem követett el még szabálysértést sem. A törvény szerint 2018. áprilisa óta őt büntetlen előéletűnek kell tekinteni. Így is tekintik, hiszen másképp hogyan adhatott volna neki a BM erkölcsi bizonyítványt?

Csakhogy a rendőrség arra hivatkozik, hogy M. még szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, az idegenrendészeti határozat szerint 2026-ig. Megkérdeztük a Belügyminisztérium Sajtóosztályát, hogy meddig szerepel valaki ott annak dacára, hogy már mentesült a jogkövetkezmények alól.

Idézünk a válaszból: "Amint az elítélttel szemben – akár törvény erejénél fogva, akár bírói mentesítés, akár kegyelem folytán – a büntetett előélet alóli mentesülés bekövetkezik, az elítélt adatai ebből a nyilvántartásból törlésre, egyúttal a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában való további kezelésre kerülnek... Az a tény tehát, hogy valamely személy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, még nem jelenti azt, hogy egyúttal az adatai a bűnügyi nyilvántartási rendszerből is törlésre kerülnek...".

Néha nem a család az első

M. bírósághoz fordult, de keresetét október elején elutasította a Fővárosi Törvényszék. Kérelme visszadobásával együtt kiutasították az országból is: önkéntes országelhagyásra szólították föl.

A bírósághoz fordulás, illetve a fellebbezés nem halasztó hatályú, de azonnali jogvédelmet lehet kérni, amit ugyan megítélt a bíróság, de az érdemi kérdésben elutasító döntést hozott. M-ék a Kúriától is azonnali jogvédelmet fognak kérni.

Ha a döntés így maradna, akkor M-nek el kellene hagynia a családját. Ugyanakkor a járványhelyzet miatt ez csak elméleti kötelezettség, mert Indiába nem mennek repülőjáratok, M-nek tehát nincs hová elhagynia Magyarországot.

Ügyvédje, dr. Sík János a hatósági (és már bírósági) döntés törvénytelenségét emeli ki. „Nem lehet valakit kiutasítani az országból egy bűncselekmény miatt, ha a bíróság az ítéletében nem alkalmazott kiutasítást” – mondta a Szabad Európának. M. ítéletében pedig ilyen nem szerepelt. Mutatja is a törvényhelyet: a 2007. évi II. tv. 45. paragrafus 7. bekezdését.

Érdekes intézmény a bűnügyi nyilvántartás: „nem csak elkövetőket tartanak nyilván, hanem azokat is, akiket gyanúsítottként kihallgattak, sőt, a felmentetteket is. Tehát ártatlant is nyilvántartanak” – mondja az ügyvéd.

Több törvényt is sért

A közrendre és közbiztonságára jelentett veszélyre hivatkozás pedig több hatályos törvényt is sért - folytatja Sík János. Idézi a BTK-t, miszerint aki mentesült a jogkövetkezmények alól, az soha nem köteles számot adni a büntetettségéről.

De sérti a kiutasítás a családvédelem elveit és a gyerekjogokat is. A gyereknek ugyanis joga van a szüleihez, és ha M-et kiutasítják, akkor Indiából nem tudnak kapcsolatot tartani. M-ék nem elvált szülők, együtt élnek.

A határozat tehát sérti a gyermekek jogairól szóló, Magyarország által is régen ratifikált egyezményt, valamint az Uniós Alapjogi Chartát is. Utóbbiban ez áll: „minden gyereknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve, ha érdekeivel ellentétes.”

Amint megkapják a bírósági ítélet írásos változatát, M-ék a Kúriához fordulnak felülvizsgálatért.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG