Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Tóth Bertalan: Nem cél kitörni a kispárti létből


Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője

Mintegy 70 körzetben készül jelöltet indítani az előválasztásokon az MSZP a Párbeszéddel közösen. Az MSZP társelnöke szerint ekkor majd a választók mondhatnak véleményt azokról a politikusokról is, akiknek megbízhatóságával kapcsolatban kétségek merültek fel. Tóth Bertalan arról is beszélt, hogy nem a kispárti létből való kitörés az ellenzéki pártok célja, és hogy az MSZP végleg szakítani kíván a 2010 előtt vitt harmadik utas politikával.

Miért nincs az MSZP-nek saját miniszterelnök-jelöltje? A 2022-es már a második választás lesz, aminek saját miniszterelnök-jelölt nélkül futnak neki.

Van saját miniszterelnök-jelöltünk, Karácsony Gergely. 2018-ban is ő volt, és most is ő az MSZP miniszterelnök-jelöltje.

De ő nem az MSZP tagja, hanem egy másik párt elnöke.

2018 elején döntöttünk úgy, hogy a Párbeszéddel szoros együttműködést alakítunk ki, és közös listát állítunk a 2018. évi országgyűlési választásokra. Már akkor hittünk az ellenzéki együttműködés fontosságában, azonban a DK-val folytatott koordináció nem hozta meg a sikert. A Párbeszéddel az együttműködés azonban elmélyült a frakciószövetségben, és az önkormányzati választásoknál is. Ez egy sikeres együttműködés, ezért úgy döntöttünk, hogy ha Karácsony Gergely elindul az előválasztáson, akkor ő lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje.

De most előválasztás is lesz, ami lehetőség arra, hogy jobban megmutassa magát a párt. Utána is még be lehet állni a győztes mögé.

Ez a pártszövetség nemcsak személyekről szól, hanem alapértékekről. Ilyen például a tradicionálisan szociáldemokrata, újbaloldali és zöld politika. Ebben a természetes szövetségesünk a Párbeszéd, és ezért is indulunk közösen az előválasztáson.

Hány egyéni jelöltje lesz az MSZP-nek a 106 egyéni választókörzetben az előválasztásokon?

Az MSZP-nek és Párbeszédnek az egyéni körzetekben is közös jelöltjei lesznek. A pontos szám, hogy hány helyen indul az MSZP-Párbeszéd, heteken belül el fog dőlni. Terveink szerint a választókerületek kétharmadában fogunk jelöltet állítani.

Mi lesz azokkal az MSZP-s politikusokkal, akikkel szemben kétségek merültek fel akár a megbízhatóságuk, akár korrupciógyanú miatt? Legutóbb a Momentum nevezte meg Tóth Csabát, hogy mögé nem hajlandóak beállni. De korábban felmerült már hasonló kontextusban Molnár Zsolt és Mesterházy Attila neve is. Velük mi lesz?

Az előválasztásnak van sor egy pozitív üzenete, ezek közül az egyik, amit ön feszeget. Az előválasztás ugyanis pont arra ad lehetőséget, hogy az előválasztáson a választók kiválaszthassák, kik legyenek a közös jelöltek. Ezt mind a hat párt elfogadta. Ezek a bármely párt részéről, bármelyik jelölttel kapcsolatban felmerülő kérdőjelek az előválasztásokon eldőlnek.

Ez vonatkozik a listára is?

A közös listáról még nem született meg a hatpárti döntés. Többféle megközelítés van ugyanis a listaállítással kapcsolatban, hogy közvélemény-kutatási adatokat, vagy előző választási eredményeket vegyünk-e figyelembe. Mi azon az állásponton vagyunk, ahogy az előválasztás végeredménye is befolyásolja a listaállítást. A közös listáról azonban majd az előválasztások után fog dönteni a demokrata választási szövetség.

Tehát akkor nincs olyan MSZP-s politikus, akihez mindenképpen ragaszkodnak, hogy legyen fent a listán?

Ha megvan az előválasztási végeredmény, akkor jön a lista kérdése. Mindig az épp aktuális feladatot kell megoldani. Az előválasztáson az a célunk, hogy az MSZP és a Párbeszéd dobogós helyet érjen el. Amit ön kérdez, az egyelőre nincs napirenden.

Rendre felmerül, hogy a Fidesz megpróbálhatja befolyásolni az előválasztás végeredményét. Ezt hogyan próbálják meg kivédeni? Nemcsak a miniszterelnök-jelölti választás jön szóba, hanem az egyéni körzetek is, ahol már kevés szavazat is elég lehet a manipulációhoz.

Valóban, nem szabad lebecsülni ezeket a kihívásokat. Éppen ezért fontos az előválasztás folyamatába olyan védelmi rendszereket beépíteni, amik minimálisra csökkentik ennek a veszélyét. Ilyen például az online regisztráció, aminek során – ahogy a személyes szavazásnál is – igazolni kell a személyazonosságot. Több szűrő lesz, ami csökkenti annak a rizikóját, hogy tömegével megjelenjenek a Fidesz által „felkért” szavazók. Ahhoz, hogy a Fidesz érdemben befolyásolni tudja a végeredményt, olyan mennyiségű embert kellene megmozgatnia és a szűrőkön átpasszíroznia, aminek nem látom reális veszélyét.

20-30 lehet azon egyéni körzetek száma, ahol ennek tétje lehet.

A miniszterelnök-jelöltségért 106 körzetben lesz verseny, és az egyéni körzetekben is ennél több helyen számítok valódi versenyre. A pártoknak is mindent meg kell tenni, hogy minél többen vegyenek részt az előválasztáson. A Fidesz érdekében inkább a miniszterelnök-jelölti választás befolyásolása állhat. Ott viszont túl sok embert kellene megmozgatni. Ráadásul helyi aktivisták vesznek részt az előválasztás lebonyolításában, akiknek van helyismeretük. Ők fel fogják ismerni, ha manipulációs kísérlet történik.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke

Az előbb említette, hogy az MSZP baloldali párt. Ez miben nyilvánul meg?

Azok az alapértékek, amikre az MSZP előválasztási programja épül, nem változtak. Ebben ötvöztük a tradicionális szociáldemokrata politikát az újbaloldali és a zöld politikával. A munkavállalói érdekképviselet, a munkavállalói jogok erősítése, az alacsony bérek felzárkóztatása, a nyugdíjasok helyzetének javítása a hagyományos szociáldemokrata politikához kapcsolódik. Ehhez jönnek az olyan újbaloldali programpontok, mint a lakhatási válság kezelése, a bérlakás-építési program, a nagyvállalati nyereségből való munkavállalói részesedés, a garantált megélhetési minimum bevezetése vagy a családi támogatások jelentős megemelése. És ezt egészíti ki az a zöld politika, ami megteremti a nyitottságot a zöld pártok irányába, így az LMP-vel való együttműködés felé is. 2020 őszén az MSZP új politikai stratégiát alkotott, amelynek szerves része, hogy szakít a korábbi téves, „harmadikutas”, blairi szociáldemokrata politikával, ami egy olyan kiegyezésen alakult a nagytőkével, ami számunkra már nem elfogadható.

Hogyan tudja akár szimbolikus tettekkel demonstrálni az MSZP, hogy szakított azzal, ami volt 2010-ig, vagy 2020-ig?

Az előválasztási programunk ezt pontosan bemutatja. Egy baloldali kormánynak nem feladata, hogy minden áron kiszolgálja a tőkét. Ahol szélesebbek a munkavállalói jogok, ott szervesebb együttműködés van a befektetőkkel, a multinacionális vállalatokkal, és jobban figyelembe veszik a munkavállalói érdekeket is. Nem lehet mindent a piacra hagyni, a társadalmi mobilitást gátló akadályokat le kell bontani, és ebben állami beavatkozásra van szükség. Nem a piacgazdaságot veszélyeztető beavatkozásokról beszélek, hanem a társadalmi csoportok közötti falak lebontásáról. Azt akarjuk, hogy mindenki egyenlő eséllyel férjen hozzá a jó színvonalú oktatáshoz, egészségügyhöz, szociális szolgáltatásokhoz. Ehhez nagy államra van szükség, de nem olyanra, ami csak egy pártot vagy egy oligarcha érdekkört szolgál ki. Ez az, amivel adós a magyar politika a rendszerváltás óta, hogy ne feltétlenül mindig a piaci érdekek határozzák meg az állam működését, hanem az, hogy hogyan tud az embereknek segíteni.

Minden politikus ezt mondja a választások előtt, aztán győzelem után valahogy mégis máshogy alakul.

Ezért lehet jó a hatpárti koalíciós kormányzás, mert az előbb említett irányokban komoly egyetértés van a pártok között. Az is garancia, hogy egyik párt sem tud hegemón szerephez jutni ebben az együttműködésben. Ez nehézkesebb, mint egy egypárti kormányzás, amit a Fidesz csinál. Lehet azt mondani, hogy az egypárti, vezérelvű irányítás jó a kormányzás hatékonysága szempontjából. Sokan vélekednek úgy is, hogy Orbán Viktort csak egy „ellenzéki Orbán Viktor” tudja legyőzni. Szerintem azonban nem így van. Ha a sokféle társadalmi réteget képviselő pártok együttműködésben irányítanak, akkor olyan megoldások születnek, amik valóban jók az embereknek. Ez a garancia arra, hogy valódi alternatívát tudunk teremteni az Orbán-rendszerrel szemben. Most a kormányzati politika azt üzeni, hogy az erősebb lenyomja az ellenfeleit, és ez beszivárog a társadalom minden szegmensébe. Egy többpárti, párbeszédre és együttműködésre épülő kormányzás kisugárzása is segítheti az elkövetkezendő éveket. Egy együttműködő nemzet sokkal sikeresebb tud lenni, mint ahol mindig a másikat akarják legyőzni.

Utoljára Botka László volt, aki markánsan képviselte ezt a baloldaliságot az MSZP-ben a „Fizessenek a gazdagok!” szlogennel. Úgy tűnik, hogy ez működött is, rezonált rá a magyar népesség. A mostani felmérésekből is az derül ki, hogy ez egy népszerű szlogen, az MSZP mégis megbuktatta a saját miniszterelnök-jelöltjét, aki ezzel kampányolt.

Ez nézőpont kérdése. Ő döntött úgy, hogy nem vállalja tovább a miniszterelnök-jelöltséget. Az a program, amit képviselt, az ugyanazokból az alapértékekből táplálkozott, ami az MSZP-t akkor jellemezte, és ami most is jellemzi.

2012 óta folyamatosan csökken a párt népszerűsége, most már 5 százalék körül mérik az MSZP-t. Valamit mégiscsak rosszul csinálnak, hogy ha olyan értéket képviselnek, ami elvileg szimpatikus a magyarok többségének, de mégis csökken a népszerűség.

A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy az MSZP stabilizálta a támogatói körét. Az MSZP mindig motorja volt az ellenzéki együttműködésnek. Fontos, hogy az MSZP-nek milyen támogatottsága van, de hogy a baloldali értékek hogyan jelennek meg az ellenzéki együttműködésben, az legalább ennyire fontos. De a legfontosabb mégiscsak az, hogy az ellenzéki együttműködés sikeres legyen.

Az MSZP népszerűsége 2010 után a teljes lakosság körében
Az MSZP népszerűsége 2010 után a teljes lakosság körében

Tehát akkor nem az a cél, hogy kitörjenek ebből a kispárti létből, hanem inkább az, hogy beleolvadjanak a nagy ellenzéki együttműködésbe?

Biztos vagyok benne, hogy az ellenzéki pártok egyikének sem az az elsődleges célja, hogy kitörjenek a kispárti létükből. Mi együtt, hatan tudunk valódi alternatívát nyújtani, már csak a választási rendszer miatt is. Most nem elsődlegesen a pártérdekek fontosak. Hanem az, hogy a 2022 utáni években a mostani társadalom- és gazdaságpolitikával szemben egy olyan kormányzás legyen, ami az emberekről szól, mindennapi életről és a felzárkózásról. Úgy alakul a közös programalkotás, hogy a hat párt ezekben egy platformra jutott.

Akkor nem fognak egyesülni a DK-val.

Nem tervezünk ilyet.

Mit tud beleadni az MSZP a közös ellenzéki kampányba, milyen szervezeti vagy önkéntes állománya van a pártnak?

A legszervezettebb ellenzéki párt most is a Magyar Szocialista Párt. Az MSZP vezetésében nagy figyelmet fordítottunk arra az elmúlt években, hogy az a szervezeti háló, ami az MSZP-t jellemzi, megmaradjon és erősödjön. Ez előnyt jelent az előválasztások során, de természetesen a több mint 300 helyi szervezetünk az előválasztások után száz százalékban a közös ellenzéki sikeren fog dolgozni.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke

A felmérésekből az derül ki, hogy van körülbelül egyharmadnyi bizonytalan szavazó. Többségük gondolkodásukban, attitűdjükben közelebb áll az ellenzéki szavazókhoz, mégsem tudják őket megszólítani az ellenzéki pártok. Ennek mi lehet az oka?

A hat párt – így az MSZP – felelőssége, hogy alternatívát nyújtson azoknak a még bizonytalan szavazóknak, akik szimpatizálnak a kormányváltással. Bizakodó vagyok, mert a közvélemény-kutatások most azt mutatják, hogy a közös ellenzéki lista több szavazót hoz, mint ha összeadjuk az egyes ellenzéki pártok támogatottságát. Egyes felmérések szerint ez a támogatottság nagyobb is, mint a Fidesz támogatottsága. Mindez úgy, hogy még nincsenek meg a jelöltek és nincsen meg a közös miniszterelnök-jelölt. Már az előválasztás is meg fogja mozgatni az ellenzéki szavazókat. Miután meglesz az előválasztás végeredménye, akkor indulhat egy olyan közös kampány, amivel egy olyan választási lehetőséget tudunk felmutatni, ami azokat a bizonytalanokat is meggyőzi, akik most még azt mondják, hogy nem látják az alternatívát. Meg fogjuk tudni győzni ezeket a bizonytalanokat.

Mi lesz a fő üzenete a kampánynak? Az látszik, hogy nem elég annyit mondani, hogy ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök.

Ez egyértelmű. Az előválasztás során jelöltek és programok is versenyeznek. A választók erről is dönthetnek. Amikor ez lezárul, akkor kell véglegesen egy olyan választási programot bemutatni, ami meggyőző alternatíva lehet.

A kormányoldal sokkal több erőforrást tud mozgósítani a választások során. Erőteljes médiafölény, az óriásplakátok Fidesz-közeli kezekben vannak, a posta nem viszi ki a szórólapokat. Ezen túl ott vannak a választási rendszer sajátosságai, amik miatt elemzők szerint az ellenzéknek 5 százalékkal több szavazatra van szüksége egy győzelemhez, mint a Fidesznek. Sok, korábban független intézmény élén is kormányhű emberek ülnek. Hogyan próbálják mindezt kompenzálni?

Erre 2019-es önkormányzati választásokat szoktam példaként hozni. A fővárosban, a kerületekben és a nagyobb városokban is 600-800 millió forintos kommunikációs büdzsével dolgoztak a fideszes önkormányzatok. Ehhez jön még hozzá, amit a jelöltjeik költöttek – amik nem is feltétlenül jelennek meg a hivatalos statisztikákban, de látni, hogy hány plakáthelyet vagy hirdetést vásároltak. Az ellenzéki jelöltek ennek jó, ha századát tudták elkölteni választási kampányra, és mégis sokan nyertek. Ha van alternatíva, ha van együttműködés, ha van hit abban, hogy az ellenzéki jelölt győzni tud, akkor azt a sok-sok milliárd nem tudja legyőzni. Ezért vagyok optimista. Ráadásul most a hat párt egyesíteni fogja az erőforrásait. Biztos nem fogunk tudni annyit elkölteni a kampányra, mint a Fidesz, de a 2019-es önkormányzati választás azt bizonyította, hogy mégis el lehet érni a választókat.

Szerintem ez a párhuzam sántít. Budapesten mindig progresszívebbek, liberálisabbak voltak az emberek. Ha a fővároson kívüli nagyvárosokat nézzük, akkor egy erős döntetlen 2019 mérlege. Ráadásul az országgyűlési választásokon máshogy vannak a körzethatárok. A nagyvárosi körzetekhez tartoznak kisvárosi, falusi területek is, ahol hagyományosan a Fidesz a népszerűbb. Vidéken, kisebb településeken amúgy is nehezebb helyzetben van az ellenzék. Sokan egzisztenciális függésben vannak a helyi hatalomtól, és sok más helyi haszonélvezője van a mostani rendszernek.

Most országosan lesz előválasztás, nem csak a fővárosban. Amit a fővárosban az előválasztás hozott, az meg fog jelenni az ország nagy részén. Az, hogy a sokféle párt most a helyi erőforrásait is egyesíteni tudja, azt is jelenti, hogy többen tudunk egy célért, egy jelölt mellett kiállni. Meggyőződésem, hogy maga az előválasztás olyan eszköz az ellenzék kezében, ami segít ennek a hátránynak a ledolgozásán.

Hogyan fogják kezelni a választás lebonyolítását övező problémákat? Az utaztatott szavazók Ukrajnából, vagy hogy 2018-ban rengeteg olyan választókörzet volt, ahova nem sikerült szavazatszámlálókat küldenie az ellenzéknek.

Ez többet nem fordulhat elő, ebben a hat párt egyetértésre jutott. Elkezdtük szervezni a szavazóköri delegáltakat. Civileket is bevonva, aktivistákat toborozva. Az előválasztás folyamatában is szeretnénk, hogy ha már elérjük a választópolgárokat és hajlandók aktívan segíteni a választásokat, akkor őket is majd kapacitáljuk arra, hogy segítsék a választás ellenőrzését. Ha jól sikerül az előválasztás, és meggyőződésem, hogy jól sikerül, akkor sok embert tudunk bevonni az egész folyamatba. Az összes választókerületbe fogunk tudni delegáltat küldeni. Oda kell figyelni az összes szabálytalanságra, amit a Fidesz elkövetett. Amit tudunk, a magunk részéről meg fogunk tenni.

Tóth Bertalan, MSZP
Tóth Bertalan, MSZP

Ez az előválasztás tudja kompenzálni azt a Kubatov-listákon alapuló mozgósítási mechanizmust, amit a Fidesz már évtizedek óta épít?

Nagyon bízom benne.

Miért higgyék el a választók, hogy a hatpárti együttműködés működőképes lesz a hatalomban, hogy kormányzóképesek lesznek?

Sok tanúbizonyságot tettünk az elmúlt időszakban. Eljutottunk odáig, hogy közös jelöltjeink lesznek, közös miniszterelnök-jelöltünk és közös listánk. A közös programalkotás is azon a szinten van, hogy heteken belül társadalmi vitára tudjuk bocsájtani. A hatpárti pártelnöki találkozókon egyre több ügyben, egyre szorosabban tudunk együttműködni. Még az előválasztásokat megelőző versenyhelyzet sem tud olyan helyzetet hozni, hogy rontaná az együttműködést. Parlamenti közös akciók, közösen fordulunk az Alkotmánybírósághoz, egyre több közös fellépésünk van. Ez bizonyítja, hogy ez az együttműködés egy jó koalíciós kormányzás lesz.

Ön szerint jogállam Magyarország?

Nem. Alaki köztársaságnak szoktam nevezni. Hiszen azok az intézmények megvannak, mint egy normális jogállamban, csak a normális jogállamban ezek nem a kormányt támogató intézmények, hanem a kormányt ellensúlyozó intézmények. Tehát működésében nem jogállam.

És nagyjából mióta nem tekinthető jogállamnak Magyarország?

Egy 11 éves folyamat volt, mire a Fidesz elfoglalta az intézményeket, de még nem értek a végére. Olyan Alaptörvényt alkotott, amivel a saját embereit bebetonozta az intézményekbe. Látható, hogy most már az utolsó bástya, az igazságszolgáltatás elfoglalása is napirenden van. Most zajlik az egyetemi és az önkormányzati autonómia felszámolása.

Azért kérdeztem, hogy jogállamnak tartja-e Magyarországot, mert van egy vita, ami arról szól, hogy hogyan lehet jogállami eszközökkel lebontani azokat az intézményeket, amiket sokan antidemokratikusnak tartanak. Hogyan lehet kétharmados törvényeket vagy akár alkotmányt módosítani, ha nincs meg a kétharmad? Ha nem tekintjük jogállamnak azt, ami most van, vagy az elmúlt években volt, akkor nyilván megengedhető más eszközökhöz nyúlni, mint ha jogállamnak tekintjük.

A jogállam és a demokrácia helyreállítása nem lesz egyszerű, és nem történik meg egyik pillanatról a másikra. De vannak olyan eszközök és területek, ahol már azonnal lehet változást elérni. Gondolok például a sajtószabadság kérdéskörére. Ha megszüntetjük azokat az állami hirdetéseket, amik most egyértelműen a Fidesz médiához vannak becsatornázva, és helyreállítjuk a piaci viszonyokat, már óriási változást tudunk elérni. A jogállam újjáépítése mellett azokat a társadalmi sebeket is be kell gyógyítani, amik az elmúlt 11 évben keletkeztek. Az új kormánynak el kell érnie, hogy a társadalmat feszítő problémák feloldódjanak, és ezt érezzék is az emberek. Ilyen például az alacsony bérek és nyugdíjak felzárkóztatása, a vállalkozói szféra megszabadítása a politikától, az oktatás szabadságának helyreállítása, ami azért kétharmad nélkül is megteremthető. Ha megvan a társadalmi támogatottság, onnan már sokkal könnyebb dolga lesz a kormánynak a jogállam helyreállításával is. A társadalmi feszültségek feloldása legalább olyan fontos, mint a jogállam helyreállítása, a kettő együtt lehet sikeres. A jogállami megoldásokon több ellenzéki jogászcsapat is dolgozik, lesznek olyan javaslataink, amik oldják a Fidesz által kialakított helyzetet.

Milyen lehetőségeik lesznek erre? Győzelem esetén nemcsak az fogja nehezíteni egy új kormány dolgát, hogy erős ellenzéke lesz, és komoly erőforrások maradnak a mostani kormányköröknél, de a koronavírus-járvány miatt társadalmi-gazdasági válsággal is szembe kell néznie.

A mostani kormány kapott könnyítéseket az Európai Uniótól, például a költségvetés hiányánál nem kell figyelembe venni a maastrichti kritériumokat. Ha kevesebb mint egy év múlva kormányváltás lesz, akkor ezt a mozgásteret arra kell felhasználni, hogy az emberek mindennapi élete könnyebb legyen. Látok a jövő évi költségvetésben olyan jelentős mozgásteret, hogy lesz forrás azokra a célokra, amikről az előbb beszéltem. Nem kell az új kormánynak megszorító intézkedéseket hoznia, igény sincs rá.

Biztos nincs rá igény?

Nincs, a programunkban sincs ilyen javaslat. Rengeteg olyan forrás van a költségvetésben, amit hogy ha nem a fideszes oligarchák felé terelnek, hanem valódi társadalmi célokra költünk, akkor sokkal jobbá lehet tenni az emberek életét.

Tud néhány olyan példát mondani, amitől nem hosszú távon vár eredményt?

A minimálbér adómentessé tétele 250-300 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek. Most fel tudok sorolni olyan tételeket, amikből ha átcsoportosítunk, már meglenne a pénz erre, ami 2,3 millió embernek azonnal segítséget nyújtani. A minimálbéresek havonta 25 000 forinttal többet vihetnének haza. A közmédia százmilliárdos támogatása, a stadionépítések, a különböző teljesen felesleges pesztízs kiadások helyett ez valódi társadalmi érdeket szolgálna. Ha a kínai egyetem és a Paks 2 beruházások helyett bérlakás-építési programba kezdene a kormányzat, vagy a lakásállomány energetikai célú felújításába kezdene, azzal valódi értéket teremtene, és előteremthető lenne rá a pénz, akár uniós forrásból. A Fidesz-kormány azonban nem hívja le az Európai Uniótól a hitelt, de inkább felveszi az orosz paksi hitelt, vagy a kínai hitelt a Budapest–Belgrád vasútra meg az egyetemre, mert azzal a saját oligarcháit hizlalhatja.

Mondjon még egy harmadikat, amitől gyors eredményt vár és segít megteremteni a társadalmi támogatást.

A nyugdíjminimum felemelése legalább a minimálbér feléig. Ez minden támogatási rendszerben nagyon nagy előrelépés lenne. Azt javasoljuk, hogy térjünk vissza a svájci indexálásra a nyugdíjemelésnél, és van tervünk az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására is. A szociális minimum csomagunk pedig lehetővé teszi, hogy mindenki számára biztosítva legyen, hogy legalább a létminimumhoz szükséges jövedelmet megszerezze.

Az is rendre felmerül, hogy ha csak pár fős többsége lesz a mostani ellenzéknek, akkor a Fidesz meg tud venni néhány képviselőt, ettől nem tart?

Nem látom ennek a veszélyét. De ne zárjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy az ellenzék kétharmaddal nyer. Nem látok senkit sem az ellenzéki pártok, sem a képviselőjelöltek között, akinek ne a kormányváltás lenne az eltökélt célja.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke

Ön az MSZP frakcióvezetője is. Mennyire van értelme ebben a ciklusban a parlamenti munkának? Nincsenek viták, vizsgálóbizottságok, csak akkor hallunk a Parlamentről, ha valaki csúnyát mond, botrányt csinál, vagy nagy büntetést kap.

A Parlamentet egyértelműen a kormány szavazógépévé degradálta a Fidesz. A veszélyhelyzeti kormányzás ezt még jobban erősítette. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy a nyilvánosság szempontjából még mindig fontos terület, ahol az ellenzék meg tudja mutatni magát, el tudja mondani a véleményét. Az a tapasztalatunk, hogy egy-egy ellenzéki felszólalás vagy közös akció erőteljesen meg tud jelenni a hagyományos és a közösségi médiában is. Ezért nem mondunk le erről a felületről. Ha új kormány lesz, akkor az Országgyűlés tekintélyét és szerepét helyre kell állítani. Nagyobb teret kell adni a népszavazásoknak is. Meg kell találni azt a platformot, ahol valódi párbeszédet lehet folytatni a társadalommal.

Mire számít abban az esetben, ha a Fidesz folytathatja a kormányzást 2022 után?

Nem számítok ilyenre.

Ha mégis elképzeli, hogy a Fidesz nyer, akkor milyen irányba mehet tovább az ország?

Arra fognak törekedni, hogy befejezzék, amit elkezdtek. Amit látunk most Oroszországban, Belaruszban, annak az előzményei most már a Fidesz kormányzásában is megjelennek. Oligarchák, vállalkozók, gazdaság, csak az ő érdekeik alapján folytatott kormányzás. Az, ami a Parlamentben zajlik, hogy elveszik a szót az ellenzéki képviselőktől. Egy kifejezés miatt 10 millió forintra büntetnek egy frakcióvezetőt, de én is sok millió forint büntetést fizettem a rabszolgatörvény elleni tiltakozás miatt. Újságokat lehetetlenítenek el, ez mind nagyon sötét jövőt vetít előre. A közép-európai országokban a társadalmi csoportok sokkal kiegyensúlyozottabban részesültek a gazdasági növekedésből. Ha Fidesz kormányzás marad, akkor a társadalmi szakadék is tovább fog mélyülni, a kiszolgáltatottak, még kiszolgáltatottabbá válnak. Változás kell, ezért hiszek a kormányváltásban és a korszakváltásban.

XS
SM
MD
LG