A kormány kezdeményezte, hogy a korábban már véglegesített menetrenddel szemben a jövő héten ne üljön össze az Országgyűlés, így a NATO-bővítésről is csak ezt követően lehet majd a zárószavazás.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levelében az újabb halasztás indokaként azt jelölte meg, hogy még nem zárultak le az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese arról számolt be, hogy e szerint a már a Házbizottságban is véglegesített menetrenddel szemben a március 20-i héten mégsem lesz szavazás a svéd és a finn NATO-csatlakozásról, hanem erre a március 27-i vagy az április 3-i héten kerülhetne sor.
A Fidesz sajtóosztálya ezt később megerősítette a Reuters hírügynökség kérdésére, és e tájékoztatásban is a jogállamisági aggodalmak miatt befagyasztott forrásokról szóló, „Brüsszellel folytatott tárgyalások késlekedésére” hivatkoztak.
„A parlamenti képviselőcsoport azután fog dönteni a finn és a svéd NATO-csatlakozásról, hogy a (két országot előző héten felkereső) képviselők delegációja beszámolt a vizitről” – írták.
Svédország és a szomszédos Finnország az ukrajnai orosz invázió megindítását követően felhagyott a több évtizedes el nem kötelezettséggel, és csatlakozási kérelmet nyújtott be a harminctagú katonai szövetséghez. Törökország és Magyarország kivételével már mindegyik NATO-tagállam rég ratifikálta csatlakozásukat, amelyhez azonban egyhangú jóváhagyás szükséges.
Ehhez kapcsolódóan: A svéd kormányfő szerint a finnek előttük csatlakozhatnak a NATO-hoz
A magyar kormány már tavaly nyár óta húzza az időt, különböző kifogásokkal nem vették napirendre az ügyet az Országgyűlésben, míg februárban állítólag több kormánypárti képviselő is jelezte, hogy nem biztos a dologban, ugyanis Stockholmból és Helsinkiből „égbekiáltó hazugságokat” állítanak a magyar demokrácia állapotáról.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar küldöttség támogatja Svédország NATO-tagságát
Előző héten a fideszes Hende Csaba vezetésével törvényhozói delegáció látogatott a két országba, hogy tisztázzák a helyzetet. Az elemzők többsége szerint pusztán „színházról” van szó, valójában semmifajta feltételt nem támasztottak a parlamenti jóváhagyáshoz, amelyet a küldöttség és korábban a kormány szinte minden tagja támogatásáról biztosított.
