Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Tovább drágul a már így is 750 milliárdos Budapest–Belgrád vasútvonal


Vasúti sínek a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről tartott sajtótájékoztató helyszínén, a Kiskőrös vasútállomás közelében lévő rakodóterületen 2022. augusztus 26-án
Vasúti sínek a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről tartott sajtótájékoztató helyszínén, a Kiskőrös vasútállomás közelében lévő rakodóterületen 2022. augusztus 26-án

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint most 1,6 milliárd forinttal pótolta ki a kormány a projektet, amelynek összköltsége már így is meghaladja a 750 milliárd forintot.

A Telex felidézi, hogy a vasútvonal megépítéséről 2014-ben döntött az akkori Orbán-kormány, egy évvel később megegyeztek a részletekben a kínai és a szerb vezetéssel, majd a szerződést 2019-ben írták alá 750 milliárdos végösszeggel.

Három tételben növelték a költségeket:

  1. idén 111,8 milliót,
  2. jövőre 243,8 milliót,
  3. 2025-ben 292,4 millió forint újabb forrást biztosít a kormány a központi költségvetésből.

A Magyar Közlöny szerint az összesen 648 milliót a kormány a „beruházás Ferencváros–Soroksár szakaszának megvalósításához szorosan kapcsolódó, a megrendelő MÁV Zrt. feladatainak ellátásához szükséges” forrásként biztosította. Arról is rendelkezett a kormány, hogy jövő tavasszal 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárd forintot kell adni egy korábbi határozatban szereplő tételre.

A Szabad Európa videóriportban és több cikkben is foglalkozott a vasút helyzetével. Egyebek között azzal, hogy nyáron az ország egyik legfontosabb vasútvonalán, a Budapest–Győr–Hegyeshalom vonal Biatorbágy–Szárliget közötti szakaszán a sínek rossz állapota miatt 140-ről 100 km/h-ra kellett korlátozni a vonatok sebességét.

A Telex azt írja, hogy a forráshiánnyal küszködő MÁV a győri vonal felújításához a Budapest–Belgrád vasút építéséről vitte át a szükséges erőforrásokat.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG