Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedik majd az a 37 méter hosszú, hetvenegy tonnás, dízel-villamos hibrid tram-train, amelyet november 29-én hajnalban helyeztek próbaüzembe. A 216 férőhelyes szerelvények Szeged és Hódmezővásárhely villamosvonalán maximum 50, a két város közötti nyílt vonalon dízel meghajtással 100 km/órás maximális sebességgel haladhatnak. A vasút-villamos eddig körülbelül 80 milliárd forintba került.
Vonat vagy villamos a tram-train? Talán ezek a képek segítenek eldönteni
Két vidéki várost összekötő villamosvonalra már volt példa Magyarországon: a hetvenes évek végéig járt Cegléd és Hantháza között. A II. világháború után több magyar városban felszámolták a villamosközlekedést, az ezredfordulóra azonban ismét előtérbe került. Villamostörténelem a Fortepan fotóival.
1
November 29-én hajnali 3 óra 31 perckor indult útjára a tram-train utasforgalmi próbaüzemben. Az indulásnál Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a közlekedési beruházás kormánybiztosa is jelen voltak. „Politikai potyautasok is utazhatnak” – utalt Lázár a tavaszig tartó ingyenes utazásra
2
Utoljára 108 éve Pécsett nyílt új villamosüzem Magyarországon, amely 1960-ig működött. A fotó 1959-ben készült a pécsi Búza téren, szemben a Havihegyi kápolna látható
3
Bár akkor még nem tram-train néven, de működött egy hasonló vasútvonal Magyarországon Cegléd és Hantháza között, melyet 1909-ben létesítettek és 1968-ban szüntettek meg. A Cegléd központját keresztülszelő jármű biztonsági okokból csak 10–15 km/órával haladhatott a város belterületén, sokak szerint ráadásul rombolta a városképet. A személyszállítást ezen a vonalon ma a vonatok helyett autóbuszok végzik
4
1887 novemberében indult el hazánkban a villamosközlekedés. Az egy kilométer hosszú vonalat a Nyugati pályaudvar és a Király utca között építette meg a Werner von Siemens nevével fémjelzett konszern, nevükhöz fűződik a nevezetes millenniumi földalatti is