Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Trump volt kremlinológusa: „Amerika olyan, mint a kilencvenes évek Oroszországa”


Fiona Hill magát függetlennek mondó Oroszország-szakértő szerepet vállalt a Trump-kormányzatban, aztán vele is összeveszett az exelnök. Kép: Hill vallomást tesz a Trump ellen folytatott kongresszusi vádeljárás során
Fiona Hill magát függetlennek mondó Oroszország-szakértő szerepet vállalt a Trump-kormányzatban, aztán vele is összeveszett az exelnök. Kép: Hill vallomást tesz a Trump ellen folytatott kongresszusi vádeljárás során

Fiona Hill Donald Trump volt amerikai elnök vezető orosz ügyekkel foglalkozó tanácsadója volt. A Szabad Európának adott interjújában azt mondta: aggódik, hogy Vlagyimir Putyin elnök egyszemélyes dominanciája destabilizálja Oroszországot; sőt hasonló jelenséget lát Amerikában is.

Oroszország az instabilitás korszakába lép, miközben a Kreml 2024-re készül, de továbbra sem lehet tudni, hogy Vlagyimir Putyin továbbra is elnök akar-e maradni most, hogy megvan rá a lehetősége. Mindez súlyos bizonytalanságot szül – fejtegette a Szabad Európának a volt fehér házi kremlinológus és tanácsadó.

Fiona Hill arról is beszélt, hogy párhuzamot lát Putyin orosz elnök és Trump volt amerikai elnök között. Két és fél éven át dolgozott az utóbbinak, és tapasztalatai alapján azt mondja: ha Trump 2024-ben visszatérne, az a bénultság közelébe sodorná az amerikai politikai rendszert.

„Sajnos egy sor párhuzamot látok Amerikában azzal, ami a kilencvenes évek Oroszországában történt” – mondta Hill egy október 15-i Zoom-interjúban, amelyet washingtoni otthonából adott.

Hill Nagy-Britanniában született, de később amerikai állampolgár lett. „Pártsemleges külpolitikai szakértőnek” írja le magát. Kutató és történész, aki több könyvet írt Oroszországról. Társszerzője volt egy 2013-as Putyin-életrajznak is.

Új könyvében – amelynek címe: Nincs számodra itt semmi – saját hazáját, új otthonát és Oroszországot veszi górcső alá, részben az ipari termelőbázis összeomlása miatt kialakult hasonlóságokat kutatva. Az eredmény az, hogy megjelentek a populista vezérek: Putyin, Trump és Boris Johnson.

Hill folyékonyan beszél oroszul. Ifjabb George Bush második elnöksége idején a Nemzeti Hírszerzési Tanácsban szolgált. Kollégái meglepetésére elvállalta, hogy Trump alatt a fehér házi Nemzetbiztonsági Tanács vezető Oroszország-szakértője legyen.

A brit születésű, oroszul folyékonyan beszélő Hill sokakat meglepett, amikor beállt a Trump-kormányzatba. Később vallomást tett volt főnöke ellen 2019. november 21-én, a Trump ellen lefolytatott impeachment eljárásban
A brit születésű, oroszul folyékonyan beszélő Hill sokakat meglepett, amikor beállt a Trump-kormányzatba. Később vallomást tett volt főnöke ellen 2019. november 21-én, a Trump ellen lefolytatott impeachment eljárásban

Az emlékezetes 2018-as helsinki sajtótájékoztatón Trump elhárította egy riporter kérdését arról, hogy elfogadja-e a hírszerzés jelentéseit, amelyek szerint Oroszország beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba. Az elnök ködösen válaszolt, és Putyint támogatta, aki tagadta a vádakat. Hill ekkor az amerikai elnöki delegáció tagja volt. Így emlékezett vissza:

„Úgy éreztem, eldobom az agyam, rohamot szimulálok és hátravetem magam az újságírók közé (…) de ez csak növelte volna a megalázottságunkat” – írta később könyvében.

„A kérdések betaláltak Trump bizonytalanságának közepébe” – írja, hozzátéve, hogy „ha Trump beismerte volna, hogy Oroszország 2016-ban az ő javára avatkozott be, azzal kvázi kimondta volna, hogy »nem vagyok legitim«”.

Putyin és tanácsadói számára a kirobbanó felháborodás aláásta a születőben lévő kétoldalú megállapodásokat, például a fegyverzet-ellenőrzésre irányuló erőfeszítéseket – mondta Hill.

„A konferenciáról kifelé menet Putyin azt mondta a sajtófőnökének – a tolmácsunk hallótávolságában –, hogy a sajtótájékoztató »maszlag« volt” – tette hozzá.

Hill csak 2019 végén vált ismertté az Egyesült Államokban, amikor tanúskodott Trump első kongresszusi vádeljárása során.

A tárgyalást az a 2019. júliusi telefonbeszélgetés váltotta ki, amelyet Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott, és amelyben látszólag attól tette függővé az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, ha Zelenszkij kormánya nyomozást jelent be Joe Biden és fia, Hunter ellen.

„Káoszt akartak okozni”

Hill az ominózus telefonhívás előtt pár nappal lépett ki az elnöki adminisztrációból.

Trumpot végül vád alá helyezte a demokrata vezetésű képviselőház, de a republikánus vezetésű szenátus felmentette.

„Nem bántam meg, hogy ezt tettem” – mondta Hill arról, hogy Trump alatt szolgált a Fehér Házban.

„Azért vállaltam el, hogy megpróbáljak foglalkozni mindazokkal a dolgokkal, amelyekről az imént beszéltünk. Mert annak láttam 2016-ot, ami volt egyfajta kísérletnek, hogy felforgassa a belpolitikánkat. Kísérletet arra, hogy káoszt keltsen.”

„Ez felnyitotta a szemem magának az Egyesült Államoknak a problémáira” – mesélte Hill a Szabad Európának.

Ki játszott kivel? Putyin a 2018-as vb hivatalos labdájával ajándékozta meg Trumpot Helsinkiben. Az amerikai elnök „különleges viszonyt ígért”, az orosz azt mondta, ideje megoldani a globális vitákat; aztán „maszlagnak” nevezte kettejük sajtótájékoztatóját. Helsinki, 2018. július 16.
Ki játszott kivel? Putyin a 2018-as vb hivatalos labdájával ajándékozta meg Trumpot Helsinkiben. Az amerikai elnök „különleges viszonyt ígért”, az orosz azt mondta, ideje megoldani a globális vitákat; aztán „maszlagnak” nevezte kettejük sajtótájékoztatóját. Helsinki, 2018. július 16.

A hónap elején, közvetlenül a könyv hivatalos megjelenése előtt Trump nyilatkozatot adott ki, amelyben Hillt cikizte, „szép akcentussal rendelkező mélyállami szürke egérnek” nevezve, és azt állítva, hogy „borzasztóan rossz beosztott volt”.

Putyin, a destabilizátor?

Az interjúban Hill azt mondta, hogy az addig ukrán fennhatóság alatt álló Krím félsziget 2014-es orosz elfoglalása vízválasztó volt Vlagyimir Putyin vezetői fejlődésében, mert a lépés „egyfajta kvázi autokratikus pozícióba lendítette”.

„Az orosz állam él és virul, ellátja a funkcióit, de ő már mindenek felett áll” – mondta.

„Kicsit meglepett, hogy idáig jutott, mert ez egy olyan út, amely valójában destabilizálja Oroszországot, vagy megvan az esélye, hogy destabilizálja. Épp az ellenkezőjéhez vezet annak, amit el akar érni.”

„Úgy gondolom, hogy Oroszországot meglehetősen veszélyes, kiszámíthatatlan helyzetbe hozta azzal, hogy ekkora hatalmat szerzett” – mondta Hill a Szabad Európának.

Tavaly a Duma olyan alkotmánymódosításokat szavazott meg, amelyek megnyitják az utat Putyin előtt, hogy 2024 után, akár 2036-ig is hatalmon maradhasson. Az elnök azonban még nem jelezte, hogy meg is teszi-e. Azzal próbálta elfojtani a vitát, hogy az utódlásról szóló beszéd destabilizáló hatású.

Szentpétervár, 2020. március 15. „Nem kell nekünk örökös elnök!” – áll a tiltakozó plakátján, miután az Állami Duma elfogadott egy sor alkotmánymódosítást, amelyek lehetőséget adnak Vlagyimir Putyin elnök hatalmának meghosszabbítására
Szentpétervár, 2020. március 15. „Nem kell nekünk örökös elnök!” – áll a tiltakozó plakátján, miután az Állami Duma elfogadott egy sor alkotmánymódosítást, amelyek lehetőséget adnak Vlagyimir Putyin elnök hatalmának meghosszabbítására

„Nem gondolom, hogy feltétlenül 2036-ig hatalmon marad – mondta Hill. – Az a jó neki, ha nem tudjuk és találgatunk. Tehát gondoskodnia kell arról, hogy ne szivárogjon ki. Szóval a tippem az, hogy van egy terv a színfalak mögött, de nehézségekbe ütközik a megvalósítása és végrehajtása.”

Hill Alekszej Navalnij korrupcióellenes ellenzéki aktivista példáját hozta fel. Navalnij 2020 augusztusában majdnem belehalt egy mérgezési kísérletbe, amelyet Putyin és az orosz hírszerzés számlájára írt. Miután felépült a külföldi gyógykezelés után, visszatért Oroszországba, ahol börtönbe zárták, ő és támogatói szerint politikai indíttatású vádak alapján.

„Navalnij azért ül börtönben és azért próbálták megölni, mert nem akarják, hogy 2024-ben a színtéren legyen, mert igazi versenytárs” – mondta Hill.

„Majom a hátadon”

Hill szerint az orosz titkosszolgálatok mérgezési kísérletei a szovjet korszak kémkedési, merénylet- és szabotázstaktikáinak örökségéből fakadnak. Ez a rendszer formálta a hosszú ideig szovjet KGB-tiszt Putyint.

Hill emlékeztetett a Havanna-szindróma néven ismert jelenségre – egy sor megmagyarázhatatlan betegségre, amely mintegy kétszáz amerikai diplomatát, hírszerző tisztet, katonatisztet és más kormányzati alkalmazottat sújtott.

„Ezek azok a dolgok, amelyek miatt még nem vontuk kérdőre őket és amelyek miatt aggódnunk kellene” – mondta.

„A Havanna-szindróma miatt az emberek most nagyon aggódnak és vizsgálatok folynak. Megintcsak az oroszok tűnnek bűnösnek, mivel hasonló fegyverek fejlesztésével kapcsolatos ismereteik vannak.”

Washington és Moszkva között hatalmas a feszültség – az orosz külügyminiszter áprilisi jellemzése szerint a viszony rosszabb, mint a hidegháború idején –, de közben az amerikai kormányzaton belül és kívül is erős a törekvés, hogy távolodjanak a hidegháborús típusú szembenállástól. Sok amerikai szakértő szerint elsődlegesen Kína miatt kell aggódni – ezt a nézetet Joe Biden elnök kormánya is magáévá tette.

„Egy magas rangú tisztviselő évekkel ezelőtt azt mondta nekem, hogy Oroszország olyan, mint a majom, akit megpróbálsz lerázni a hátadról. Elég furcsa hasonlat, de jól mutatja, mit gondolnak sokan: »Miért vagyunk még mindig ebben a helyzetben? Hát nem ért véget a hidegháború?«”

„Oroszország sok amerikai számára a múlt. Nem túl népszerű, hogy konfrontálódjunk Oroszországgal” – mondta.

„A zűrzavar időszaka”

Hill elmondta, hogy a Fehér Házban eltöltött idő alatt felismert néhány párhuzamot a mai Egyesült Államok és a kilencvenes évek eleji Oroszország között. Ez volt az az időszak, amikor Borisz Jelcin elnök összecsapott a parlamenttel, ami 1993 októberében ahhoz vezetett, hogy tankokkal lövette a parlament épületét és kifüstölte a lázadó képviselőket.

„Az Egyesült Államok hasonló zűrzavaros időszakon megy keresztül, mint az 1990-es Oroszország” – mondta, hozzátéve, hogy egyes oroszok Jelcinhez hasonlítják Trumpot.

„De Jelcin sokkal fegyelmezettebb volt – mondta –, nem próbálta folyamatosan aláásni a demokráciát. Élhetett volna több alkotmányos jogkörrel, amelyet a parlament lövetésének szörnyű epizódja után adott magának, de nem tette meg.”

Borisz Jelcin tankokkal lövette a moszkvai „Fehér Házat”, az orosz parlament épületét, hogy kifüstölje onnan a lázadó képviselőket 1993. október 4-én
Borisz Jelcin tankokkal lövette a moszkvai „Fehér Házat”, az orosz parlament épületét, hogy kifüstölje onnan a lázadó képviselőket 1993. október 4-én

„Viszont jött Putyin, és megtette, és még több hatalmat adott a végrehajtó hatalomnak, azaz az elnöknek. Szóval, tudja, sajnos most sok párhuzamot látok Amerikában azzal, ami Oroszországban történt a kilencvenes években” – mondta.

„Viszont van egy nagy különbség Putyinhoz képest – mondta. – Trump nem az államon keresztül akar kormányozni. Ő le akarja bontani az államot.”

A további párhuzamok közé tartozik, hogy mindkét vezető nemcsak a személyes hatalom elemeit, hanem a nyilvános szereplés erejét is kihasználja.

„Putyin showman. Előadóművész (…) És Trump ugyanezt csinálja. Mindig játszik, játszik a tömegnek, játszik a bázisának, a politikát politikai műsorrá formálta.”

Trump feltüzelt hívei betörnek és randalíroznak a Kongresszus épületében. Washington, 2021. január 6.
Trump feltüzelt hívei betörnek és randalíroznak a Kongresszus épületében. Washington, 2021. január 6.

A Krím elfoglalása után Putyin népszerűsége ugrásszerűen megnőtt az oroszok körében, mert sokan úgy tekintettek a lépésre, mint egy történelmi hiba kijavítására. Néhány befolyásos tanácsadó Novorossziját emlegetett – ez egy történelmi fogalom, amely a cári Oroszországból származik, amikor Moszkva uralta Ukrajna egyes részeit.

„Ott vannak a hasonlóságok. Trump is a nosztalgiára játszik. Azt mondja, hogy újra naggyá teszi Amerikát, és Putyin ugyanezt mondja; ő területeket annektál – mondta. – Trump sok olyan dolgot csinál (…) ami nagyon emlékeztet néhány dologra, amit Putyin csinál.”

„A nagy különbség az, hogy Trump háborúban áll az állammal, Putyin pedig nem. Ugyanakkor mindketten egyfajta plebejus demokráciát hoznak létre; minden róluk szól” – mondta.

Hill nem túl elnéző az amerikai Demokrata Párttal szemben. Az interjúban párhuzamot vont a szovjet összeomlás utáni oroszországi évekkel, amikor a Jabloko és más liberális politikai pártok széttöredeztek és az egymással folytatott állandó vitával voltak elfoglalva.

Az amerikai demokraták között „nem létezik a pártkohézió és a koherencia fogalma” – mondta.

„Mindegyiküknek más-más ügyei vannak, ezekről folyik a harc a különböző oldalak és pártfrakciók között. Ezt láttuk Oroszországban is, ugye? A Jelcin-ellenzék, a liberális pártok (…) mindig egymással civakodtak (…) Ezért is olyan a mai Amerika, mint a kilencvenes évek Oroszországa.”

„Nagy a bizonytalanság. Azt hiszem, tudjuk, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban más irányba fordulhatnak a dolgok” – mondta Hill.

„Aggódom amiatt, milyen irányt vett az Egyesült Államok. De úgy gondolom, hogy rengeteg lehetőség van arra, hogy más irányba induljon el. Ugyanezt gondolom Oroszországról is.”

Mike Eckel írása.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG