Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Tudom, hogy önző vagyok, mert anyatej helyett tápszert adok a gyerekemnek”


Képünk illusztráció.

Egyre nő a tápszeres gyermekek aránya Magyarországon. Habár mindenki tisztában van vele, hogy az anyatejet nem lehet pótolni, sokkal több lemondással jár a szoptatás. A magyar ellátórendszer évtizedekre magukra hagyta az anyákat ezzel a dilemmával.

„Úgy voltam vele, ha már egyszer bevállaltam a babát, akkor a szoptatással járó nehézségeket is vállalom. Végül egy éves koráig szoptattam a lányomat” – mondta a Szabad Európának Szabó Edina. Tisztában volt vele, hogy nagyon sok nyűggel és lemondással jár a szoptatás. „A tápszeres babák nagyobb eséllyel alusszák át az éjszakát, míg az anyatejes csecsemők 3 óránál többet ritkán alszanak, hozzájuk gyakrabban kell éjszaka is felkelni” – mondta. A kislánya nem szeretett cumisüvegből inni, így a férje sem tudta tehermentesíteni az éjszaka etetések során.

Szabó Edina szerint a legtöbb nőnek van megfelelő mennyiségű anyateje, csak sokan hamar feladják. A kórházban sem nyújtanak megfelelő információt a szoptatással kapcsolatban. Eleve többen vannak egy kórteremben, és sokan döntenek úgy, hogy nem hagyják sírni a csecsemőt, inkább adnak neki egy kis tápszert. Innentől kezdve könnyebben nyúlnak a tápszerért, ha gond adódik.

Egyre több a tápszeres baba

Töretlen a tápszerek népszerűsége – legalábbis ez derül ki a Szabad Európa közérdekű adatigényléséből, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kaptunk. Az elmúlt nyolc évben megduplázódott az az összeg, amit az állam fizet a tápszerek ártámogatásához. Ez a három év alattiak esetében 2012-ben 2,6 milliárd forint volt, tavaly viszont már 5,1 milliárd forint fölé emelkedett.

Ez csak a receptre felírt tápszerek után fizetett állami támogatást tartalmazza. A valóságban sokkal több tápszer fogy, miután a szupermarketekben is kapható.

A tápszer miatt tudtam feleség is lenni

„Az első gyermekemnél fél évig szoptattam, a másodiknál egy hónap után abbahagytam” – mondta a Szabad Európának Varga Léna. Azt mondta, hogy a második gyermekénél tovább is szoptathatott volna, de nem volt erre rákattanva. „Lehet, hogy önzőség, de a tápszeres táplálásnak köszönhetően nem kellett állandóan szoptatnom, így párként is tudtunk funkcionálni” – tette hozzá. Szerette volna az etetésbe, ebbe az intim dologba a férjét is bevonni, hogy ezeket a szép pillanatok ő is átélje. Varga Léna szerint a társadalom óriási elvárást támaszt a nők felé: aki nem szoptat az érezze magát rosszul. „A szoptató barátnőim is mondták, hogy biztosan beteges lesz a gyerekem, mert tápszert adok nekik. De közben folyamatosan panaszkodtak, hogy fáj a szoptatás, a gyerek szétrágja a mellbimbójukat, és milyen fáradtak a sok éjszakai keléstől” – mondta.

Nyugaton még kevesebben szoptatnak

„Az európai országokra, az Egyesült Államokra és Kanadára is jellemző, hogy nagyon alacsony a szoptatási arány és egyre nő a tápszert használók száma. Nagy-Britanniában például a hat hónapos csecsemőknek már csak körülbelül 1 százaléka kap kizárólag anyatejet” – mondta a Szabad Európának W. Ungváry Renáta laktációs szaktanácsadó (IBCLC). Magyarországon még nem ilyen rossz a helyzet, de jónak sem nevezhető: a védőnői adatgyűjtés szerint 35, míg a Központi Statisztikai Hivatal Népességkutató Intézetének születési Kohorsz kutatása szerint 17 százalékos a félévesen még kizárólag szoptatottak aránya.

A két statisztika közül az utóbbi lehet a reálisabb, mert ez tudományos kritériumoknak megfelelő, reprezentatív minta alapján végzett kutatás eredménye. Mindkét szám jóval alacsonyabb annál, mint amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánl a csecsemőtáplálással kapcsolatban: hat hónapos korig kizárólagos szoptatás volna a cél, és a szoptatás folytatása kétéves korig vagy azon túl. A magyarországi adatokból az következik, hogy az anyák kisebb hányada szoptat kizárólag a csecsemő hat hónapos korában, míg 65-83 százalékuk nem, vagy csak részben.

Minden emlősnek van teje

W. Ungváry Renáta szerint a tápszerfogyasztás növekedése összetett folyamatok eredménye. A kismamák jelentős része eleve nagyon bizonytalan. Sokan aggódnak azon, hogy vajon lesz-e elég tejük, és beindul-e egyáltalán a tejtermelés szülés után. Pedig tudjuk, hogy minden emlős állatnak van teje szülést követően, miért pont a főemlős, az ember lenne kivétel? Persze előfordulhat, hogy valakinek nem indul be a teje – sajnos többféle valós akadálya lehet a szoptatásnak, nem igaz tehát, hogy minden anya tud szoptatni.

„De az esetek túlnyomó többségében a szoptatás megfelelő információk birtokában és családi, társadalmi, egészségügyi támogatottság mellett nem kellene, hogy ekkora kihívást jelentsen. A szülést követő néhány nap alatt megfelelő mennyiségű tej áll rendelkezésre és ha kezdetben nincs is sok, előtej, kolosztrum már a várandósság alatt is van a mellben” – mondta.

Ennek elsősorban nem tápláló, hanem immunulógiai funkciója van: első védőoltásként működik, védőréteggel látja el az újszülött tápcsatornáját, kedvezően befolyásolja a vércukorszintjét, elősegíti a magzatszurok mielőbbi kiürülését. A legtöbb újszülött megfelelő tartalékkal jön a világra, fel van készülve arra a néhány napra, amíg beindul a nagyobb mennyiségű tejtermelés. A szülés utáni súlyvesztés normális, körülbelül tíznapos korra éri el ismét születési súlyát egy átlagos, kizárólag szoptatott újszülött

A császármetszések országa

A szakértő szerint nem csoda, hogy sok nő bizonytalan a szülés körüli időszakban. A hazai szülések 42 százaléka nem természetesen úton zajlik, hanem császármetszéssel, vagyis majdnem minden második nő császárral szül. Ezzel az eredménnyel az ötödikek vagyunk Európában. „Ennek az az üzenete, hogy az emberi test nem képes a természetes funkcióját betölteni. A császármetszések magas aránya azt mutatja, hogy aggasztó mértékben eltávolodtunk a normálistól” – mondta W. Ungváry Renáta.

A császármetszések magas aránya azt mutatja, hogy aggasztó mértékben eltávolodtunk a normálistól.

Ebben egyébként a szülészetek is ludasak, mivel az orvosok egyre ritkábban hajlandóak hétvégén dolgozni. A G7.hu cikke szerint harmadával kevesebb gyermek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint egy átlagos hétköznap. Ennek egyik oka a megindított szülések és a programozott császármetszések elterjedése.

Hasonló folyamat játszódik le a szoptatással kapcsolatban is. A csecsemőgondozás körüli bizonytalanságok miatt is sokan választják a „biztosnak” gondolt tápszeres táplálást. A szülést követő időszakban az anyák egy része gyorsan áttér a tápszerre, ha valamilyen gond adódik: begyullad a mell vagy gyógyszert kell szedni, vagy aggódnak amiatt, hogy nem szopik eleget a kisbabájuk.

Nagy különbségek a kórházak között

A szülést követően már a kórházakban tápszeres kiegészítést kapnak az újszülöttek. A 2015-ös védőnői adatgyűjtés szerint Budapesten, amikor az anyák a szülést követően elhagyták a kórházat, a kizárólag szoptatott újszülöttek aránya 25,4 százalék volt. Kétharmaduk már részlegesen, vagy teljesen egészében tápszerrel volt táplálva. A szakértő szerint hatalmas különbségek vannak az országban. „Borsodban és Zalában például a szoptatott illetve kizárólag anyatejjel táplált babák aránya 98 százalék körüli volt a statisztika szerint. Ebből is látszik, milyen sok múlik a kórházakon” – tette hozzá W. Ungváry Renáta.

A nagy különbségek egyik oka, hogy nem állt rendelkezésre egységes szakmai irányelv arról, hogy mikor indokolt egy újszülöttnek tápszert adni, ennek hiányában pedig a helyi szokások érvényesültek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban 2019-ben megalkotta az egységes csecsemőtáplálási szakmai protokollt, amelyben részletesen, tudományos bizonyítékokkal alátámasztva le van írva, hogy milyen esetekben indokolt a tápszeres pótlás. W. Ungváry Renáta szerint minden magyarországi szülészeten ezen a protokollon kellene alapulnia a szoptatástámogatásnak.

Már boltban is kapható a tápszer

Széles körben hozzáférhetőek a tápszerek, ma már élelmiszerboltokban, drogériákban is kaphatóak, és a forgalmazók aktív marketing-tevékenységet folytatnak. W. Ungváry Renáta szerint sokkal hatékonyabb tápszermarketing-korlátozásokra lenne szükség. A WHO-nak van egy kódexe, amely a szoptatást és az anyatejet helyettesítő termékek forgalmazására vonatkozik.

Ebben az áll, hogy ezeket a termékeket nagyközönség felé nem szabad reklámozni, nem lehet ingyenes termékmintákat adni, és kerülni kell minden olyan marketingtechnikát, amely a termék fokozottabb vásárlására veszi rá a szülőket. „Ezt a kódexet Magyarország is aláírta, ezért a hatályos jogszabályok erősen korlátozzák a tápszerek reklámozását, de nem olyan mértékben, ahogy az kívánatos volna” – mondta a szakértő.

Az online térben, a közösségi médiában tanácsadásnak álcázva jelenik meg a tápszermarketing. Elég csak beírni a Google keresőjébe a „szoptatás” szót, és az első találatok egyike a Nutriklub oldaláé. Ennek a szlogenje: „Szakértő segítség az anyasághoz”. A honlap fenntartója pedig az egyik legnagyobb magyarországi tápszerforgalmazó, a Numil Kft. (A holland Nutricia tápszergyártó magyar leányvállalata. A holland anyacéget a francia élelmiszergyártó óriás, a Danone vásárolta fel 2007-ben).

Vagyis az internetes keresőben az egyik legelőkelőbb helyen lévő szoptatási tanácsadó oldalt egy globális tápszergyártó vállalat működteti Magyarországon. A szakértő szerint az is megengedhetetlen, hogy tápszerforgalmazók szponzoráljanak egészségügyi szakmai szervezeteket, rendezvényeket – márpedig ez jelenleg széles körben elterjedt gyakorlat.

De mi a baj a tápszerrel?

W. Ungváry Renáta szerint tény, hogy egyre jobb a tápszerek összetétele, és egyre biztonságosabbak a termékek, összességében azonban nem versenytársai az anyatejnek, ugyanis nem tartalmaznak például immunanyagokat. Az anyatej emberi fehérjéket tartalmaz, míg a tápszer alapja tehéntej-alapú fehérje. Teljesen más anyagról van szó.

Nemzetközi kutatások szerint az, hogy egy újszülött ilyen fehérjéket kap az első, igen érzékeny időszakban, növeli egyes kónikus betegségek későbbi kialakulásának kockázatát. A statisztikák azt mutatják, hogy a tápszeren felnőtt gyerekek gyakrabban lesznek betegek, magasabb a kórházban töltött napok száma, mint a szoptatottak esetében.

„Emiatt nem kell, hogy bűnösnek érezze magát az, aki tápszert ad gyermekének, de az nagyon fontos, hogy helyes információkon alapuló döntést hozzon, és minden lehetséges támogatást megkapjon akkor, ha legalább részben szoptatni szeretné a gyermekét” – foglalta össze a szoptatási tanácsadó.

A jelennel való szimbiózis

A tápszergyártással nem lehet utolérni az anyatejet.

„A tápszergyártással nem lehet utolérni az anyatejet, mivel utóbbi egyénre szabott összetételű anyag. Az anyatej immunológiai összetétele reagál a külső környezetre, a pillanatnyi mikrobiológiai helyzetre, védi a csecsemőt az éppen aktuális fertőzések ellen, segíti immunrendszerének fejlődését” – mondta W. Ungváry Renáta.

A koronavírus-járvány is megmutatta azt, hogy milyen szimbiózis alakul ki az anya és gyermeke között. A COVID-fertőzött édesanya immunrendszere reagál a fertőzésre, és a tejében megjelenik az ellenanyag. Ezzel védi gyermekét a súlyos lefolyású megbetegedéstől.

Van segítség

Az internetet böngészve rengeteg olyan oldalt, blogot találni, amely a szoptatással kapcsolatos. Ha valakinek kérdése lenne a témával kapcsolatban, vagy valamilyen problémával szembesül, érdemes szoptatási tanácsadóhoz fordulni. A teljesség igénye nélkül, néhány releváns információs portál: La Leche Liga Magyarországot olyan édesanyák alkotják, akik fontosnak tartják, hogy gyermekeik a szoptatás révén is a legjobb indítást kapják az életben.​ Hiteles szakmai oldalnak tekinthető emellett a SzoptatásInfó és a Szoptatásért Magyarország Egyesület is. Ha személyesen beszélne valakivel, itt találja megyénkénti bontásban a szoptatási tanácsadók elérhetőségét.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, Napi Gazdaságnál, Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule össztöndíjasa volt Berlinben.

XS
SM
MD
LG