A tiltakozások Macron elnök döntése ellen – amely szavazás nélkül kényszerítette át a parlamenten a nyugdíjkorhatár 62 évről 64-re emelését – zavart okoztak a közlekedésben, a szemétszállításban és az egyetemi campusokon Párizsban. A változás ellenzői továbbra is a kormány meghátrálását szeretnék.
A sztrájkoló közegészségügyi dolgozók elszántságuk hangsúlyozására eltorlaszolták az utat ahhoz a szeméttelephez, amely Európa legnagyobb égetőművének ad otthont, az egyetemi hallgatók pedig kisétáltak az előadótermekből, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz. A befolyásos CGT szakszervezet vezetői felszólították az embereket, hogy hagyják el az iskolákat, gyárakat, finomítókat és más munkahelyeket.
Több csoport, köztük a sárga mellényeseké, akik nagy erejű tiltakozásokat szerveztek Macron gazdaságpolitikája ellen első ciklusa alatt, felszólították az elnök ellenfeleit, hogy vonuljanak be a parlamentbe pénteken 18:00 órakor.
Nem csak a szakszervezeti vezetők dühösek Macron terve miatt, hogy a francia állampolgárok két további évig dolgozzanak, mielőtt jogosultak lennének teljes nyugdíjra. Az ellenzéki pártok várhatóan még pénteken kezdeményezik a bizalmi szavazást Élisabeth Borne miniszterelnök kormánya ellen. A voksolásra valószínűleg a jövő hét elején kerül sor.
Macron csütörtökön arra utasította Borne-t, hogy éljen azzal a különleges alkotmányos jogkörrel, amelynek révén szavazás nélkül áterőltethették a rendkívül népszerűtlen nyugdíjtörvényt a Nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában.
A jól kikalkulált kockázat felvállalásával Macron feldühítette az ellenzéki törvényhozókat, sok állampolgárt és a szakszervezeteket. Ezrek gyűltek össze tiltakozásul csütörtökön a Concorde térnél, a Nemzetgyűlés épületével szemben. Az éjszaka beálltával a rendőrök hullámokban szorították ki a tüntetőket a térről. Ezután kisebb csoportok vonultak a közeli utcákon az elegáns Champs-Élysées negyedben, és tüzeket gyújtottak.
Hasonló jelenetek ismétlődtek meg számos más városban is, a kelet-franciaországi Rennes-től és Nantes-tól Lyonig és a déli kikötővárosig, Marseille-ig, ahol kirakatokat és bankok homlokzatát törték be a francia sajtó szerint.
Gérald Darmanin francia belügyminiszter pénteken azt mondta az RTL rádiónak, hogy az éjszaka folyamán 310 embert tartóztattak le. Darmanin szerint a legtöbb letartóztatást, 258-at Párizsban hajtották végre.
Ehhez kapcsolódóan: Franciaország sztrájkol: a szakszervezetek nemet mondanak a nyugdíjkorhatár emelésére
Nem állnak le
A magasabb nyugdíjkorhatár ellen sztrájkot és felvonulást szervező szakszervezetek közölték, hogy a következő napokban több tüntetésre és tiltakozó felvonulásra is sor kerül. „Ez a nyugdíjreform brutális, igazságtalan, indokolatlan a munkavállalók számára” – jelentették ki.
Az elégedetlenség utcára vitele és a munkavégzés megtagadása „az egyetlen módja annak, hogy meghátráljanak” – mondta Régis Vieceli, a CGT szakszervezeti képviselője az Associated Pressnek pénteken. Hozzátette: „Nem állunk le.”
Macron a javasolt nyugdíjmódosításokat második ciklusának kulcsfontosságú prioritásává tette. Azzal érvel, hogy reformra van szükség a francia gazdaság versenyképesebbé tétele és a nyugdíjrendszer hiányának elkerülése érdekében. Franciaország sok más gazdagabb országhoz hasonlóan csökkenő születési rátával és növekvő várható élettartammal néz szembe.
Macron néhány perccel a Nemzetgyűlés tervezett szavazása előtt, a kormányülésen döntött úgy, hogy él a különleges jogkörrel, mivel semmi garancia nem volt arra, hogy megkapja a többség támogatását. A szenátus ezt megelőzően, ugyancsak csütörtökön elfogadta a törvényjavaslatot.
Mi lehet a bizalmatlansági indítvány kimenetele?
Ellenzéki képviselők a kormány lemondását követelik. Ha a várt bizalmatlansági indítvány meghiúsul, a nyugdíjtörvényt elfogadottnak tekintenék. Ha viszont átmegy, az egyben Macron nyugdíjreformtervének végét is jelenti, és 1962 óta először lemondásra kényszerítené a francia kormányt.
Macron, ha úgy dönt, újra kinevezheti Borne-t, és ő új kabinetet alakíthat.
Macron centrista szövetsége birtokolja a legtöbb helyet a Nemzetgyűlésben, ahol a bizalmatlansági indítványhoz is többségi támogatásra van szükség. A baloldali és szélsőjobboldali képviselők eltökéltek abban, hogy igennel szavaznak.
A Köztársaságiak vezetői közölték, hogy konzervatív pártjuk nem támogatja az indítványt. Bár a párt néhány képviselője eltérhet ettől az állásponttól, várhatóan kisebbségben maradnak.
